Közjegyzők Közlönye, 2008 (12/55. évfolyam)

2008 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kengyel Miklós: A határon átívelő jogviták és a nemzetközi jogfejlődés

Közjegyzők Közlönye A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A határon átívelő jogviták és a nemzetközi jogfejlődés* 1 Bevezetés Minden korszaknak vannak divatos kifejezései vagy fogalmai. A jogi terminológia sem mentes ettől. Amit egy évtizeddel ezelőtt még külföldi elemeket tartal­mazónak, nemzetközi vonatkozású vagy esetleg több államot érintő ügynek neveztünk, abból az ezredfor­dulóra határon átnyúló, szebb kifejezéssel határon át­ívelő jogvita (cross border disputes, grenzüberstreit- ende Rechtsstreitigkeiten) lett. A fogalom gyors elterjedése az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződésnek köszönhető, amely az Európai Unió tagállamainak a bel- és igazságügyi együttműködését új alapokra helyezte. Ennek egyik fontos eleme volt az - a jogirodalomban gyakran paradigmaváltásként értékelt2 3 — lépés, amelynek ered­ményeképpen a polgári ügyekben folytatott igazság­ügyi együttműködés területén is lehetővé vált a másodlagos közösségi jogforrások útján történő sza­bályozás. Az Alapszerződés 65. cikkének az Amszter­dami Szerződéssel beiktatott új szövege a polgári ügyeken folytatott igazságügyi együttműködés kap­csán már határon átnyúló polgár ügyekről (civil mat­ters having cross border implication) beszélt, ez azon­ban a hivatalos magyar fordításban „több államra ki­terjedő vonatkozású polgári ügyekként” jelent meg.' Az Európa Tanács mind az 1998. év ún. bécsi cse­lekvési tervben, mind pedig az 1999. évi tamperei programban célul tűzte ki a tagállamok közötti tény­leges igazságügyi együttműködés javítását annak ér­dekében, hogy a határokon átnyúló jogvitákban érin­tett személyek ténylegesen hozzájussanak az igazság­szolgáltatáshoz. Mivel ezeket a célokat a tagállamok kellő mértékben megvalósítani nem képesek, ezért azok, az intézkedések hatásának nagyságrendje foly­tán, a Közösség szintjén jobban megvalósíthatók.4 1 Elhangzott a 19. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, (Keszthely, 2007. november 16.) 1 Nagel, Heinrich -Gottwald, Peter: Internationales Zivilpro­zessrecht. Köln, 2002. 27. p. 3 „A több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben foly­tatott igazságügyi együttműködés területén a 67. cikknek megfelelően és a belső piac megfelelő működéséhez szüksé­ges mértékben elfogadásra kerülő intézkedések magukban foglalják [..]” Alapszerződés, 65. cikk. 3 A Tanács 2001/470/EK határozata az Európai Igazságügyi Há­lózat létrehozásáról polgári is kereskedelmi ügyekben. (Praeambulum, 9. pont.) 2000 és 2007 között sorra születtek meg azok a kö­zösségi jogforrások - rendeletek, irányelvek és hatá­rozatok - amelyek „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartása és to­vábbfejlesztése érdekében” egyre szorosabbra fűzik a határon átnyúló polgári ügyekkel kapcsolatos igaz­ságügyi együttműködést. A „határon átnyúló pereskedésből” adódó problé­mák megoldása azért volt sürgető feladat az Európai Unió számára, „mert ezek a jogviták tipikusan nem nagyvállalatok, gazdaságilag erős multinacionális cé­gek között keletkeznek, hanem alanyai az állampol­gárok, magánvállalkozók, akiknek különösen fontos, hogy az ügyük ésszerű időn belül a lehető legkisebb költségkihatással nyerjen befejezést”.5 Visszapillantás Az a felismerés, hogy a határon átnyúló jogviták „polgárbarát” megoldásához szükséges igazságügyi együttműködés eredményesen csak közösségi szinten valósítható meg, hosszabb fejlődés eredményeként alakult ki. Külföldi elemeket, nemzetközi vonatkozá­sokat tartalmazó jogviták korábban is léteztek. Szászy István, a kiváló nemzetközi magánjogász szerint el­sőként a történelemben a külföldiek feletti bírói jog­hatóság kérdése és a külföldiek perbeli helyzete me­rült fel. Példaként nem is az ókori Rómát említette, hanem a Ptolemaiosz-kori Egyiptomot, ahol először bukkanhatunk nemzetközi polgári eljárásjogi szabá­lyokra, amit a görögök és a zsidók növekvő szerepe tett szükségessé a fáraók birodalmában.6 A peregrinu­sok, azaz idegenek, külföldiek, hontalanok jogállásá­nak a szabályozása a Római Birodalom teljes történe­tét végigkísérte. A középkort lényegében ugyanezek a kérdések foglalkoztatták: bírói joghatóság a külföl­diek felett, a külföldiek perbeli helyzete, perképessé­gének a szabályozása. A XII. századtól kezdve már olyan kérdések is felbukkantak, mint anyagi és eljá­5 Gátos György : „Határokon átlép pereskedés” - kérdőjelek­kel, akadályokkal. In Polgári eljárásjog a XXI. században. Ta­nulmányok Farkas József tiszteletére. Pécs, 2002. 68. old. 6 Szászy István: Nemzetközi polgári eljárásjog. Budapest, 1963. 60. old. ►

Next

/
Thumbnails
Contents