Közjegyzők Közlönye, 2008 (12/55. évfolyam)
2008 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Kengyel Miklós: A határon átívelő jogviták és a nemzetközi jogfejlődés
Bevezetés Minden korszaknak vannak divatos kifejezései vagy fogalmai. A jogi terminológia sem mentes ettől. Amit egy évtizeddel ezelőtt még külföldi elemeket tartalmazónak, nemzetközi vonatkozású vagy esetleg több államot érintő ügynek neveztünk, abból az ezredfordulóra határon átnyúló, szebb kifejezéssel határon átívelő jogvita (cross border disputes, grenzüberstreitende Rechtsstreitigkeiten) lett. A fogalom gyors elterjedése az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződésnek köszönhető, amely az Európai Unió tagállamainak a bel- és igazságügyi együttműködését új alapokra helyezte. Ennek egyik fontos eleme volt az a jogirodalomban gyakran paradigmaváltásként értékelt 2 30 lépés, amelynek eredményeképpen a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén is lehetővé vált a másodlagos közösségi jogforrások útján történő szabályozás. Az Alapszerződés 65. cikkének az Amszterdami Szerződéssel beiktatott új szövege a polgári ügyeken folytatott igazságügyi együttműködés kapcsán már határon átnyúló polgár ügyekről (civil matters having cross border implication) beszélt, ez azonban a hivatalos magyar fordításban „több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekként” jelent meg. Az Európa Tanács mind az 1998. év ún. bécsi cselekvési tervben, mind pedig az 1999. évi tamperei programban célul tűzte ki a tagállamok közötti tényleges igazságügyi együttműködés javítását annak érdekében, hogy a határokon átnyúló jogvitákban érintett személyek ténylegesen hozzájussanak az igazságszolgáltatáshoz. Mivel ezeket a célokat a tagállamok kellő mértékben megvalósítani nem képesek, ezért azok, az intézkedések hatásának nagyságrendje folytán, a Közösség szintjén jobban megvalósíthatók.” 2000 és 2007 között sorra születtek meg azok a közösségi jogforrások - rendeletek, irányelvek és határozatok - amelyek „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartása és továbbfejlesztése érdekében” egyre szorosabbra fűzik a határon átnyúló polgári ügyekkel kapcsolatos igazságügyi együttműködést. A „határon átnyúló pereskedésből” adódó problémák megoldása azért volt sürgető feladat az Európai Unió számára, „mert ezek a jogviták tipikusan nem nagyvállalatok, gazdaságilag erős multinacionális cégek között keletkeznek, hanem alanyai az állampolgárok, magánvállalkozók, akiknek különösen fontos, hogy az ügyük ésszerű időn belül a lehető legkisebb költségkihatással nyerjen befejezést”.5 Visszapillantás Az a felismerés, hogy a határon átnyúló jogviták „polgárbarát” megoldásához szükséges igazságügyi együttműködés eredményesen csak közösségi szinten valósítható meg, hosszabb fejlődés eredményeként alakult ki. Külföldi elemeket, nemzetközi vonatkozásokat tartalmazó jogviták korábban is léteztek. Szászy István, a kiváló nemzetközi magánjogász szerint elsőként a történelemben a külföldiek feletti bírói joghatóság kérdése és a külföldiek perbeli helyzete merült fel. Példaként nem is az ókori Rómát említette, hanem a Ptolemaiosz-kori Egyiptomot, ahol először bukkanhatunk nemzetközi polgári eljárásjogi szabályokra, amit a görögök és a zsidók növekvő szerepe tett szükségessé a fáraók birodalmában. A peregrinusok, azaz idegenek, külföldiek, hontalanok jogállásának a szabályozása a Római Birodalom teljes történetét végigkísérte. A középkort lényegében ugyanezek a kérdések foglalkoztatták: bírói joghatóság a külföldiek felett, a külföldiek perbeli helyzete, perképességének a szabályozása. A XII. századtól kezdve már olyan kérdések is felbukkantak, mint anyagi és eljá- A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL A határon átívelő jogviták és a nemzetközi jogfejlődés* 1 1 Elhangzott a 19. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, (Keszthely, 2007. november 16.) Nagel, Heinrich -Gottwald, Peter: Internationales Zivilprozessrecht. Köln, 2002. 27. p. 3 „A több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a 67. cikknek megfelelően és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben elfogadásra kerülő intézkedések magukban foglalják [..]” Alapszerződés, 65. cikk. 3 A Tanács 2001/470/EK határozata az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári is kereskedelmi ügyekben. (Praeambulum, 9. pont.) 5 Gátos György : „Határokon átlép pereskedés” - kérdőjelekkel, akadályokkal. In Polgári eljárásjog a XXI. században. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. Pécs, 2002. 68. old. Szászy István: Nemzetközi polgári eljárásjog. Budapest, 1963. 60. old. ► Közjegyzők Közlönye