Közjegyzők Közlönye, 2011 (15/58. évfolyam)

2011 / 1. szám - Horváth Gyöngyi: Az európai öröklési rendelet tervezete

Az európai öröklési rendelet tervezete Az öröklési ügyek jelen pillanatban a polgári ügyekben való igazságügyi együttműkö­dés egyik olyan területét jelentik, amelyen a tagállamok erős jogi „izolációja” jellemző. E téren harmonizált joghatósági és kollíziós szabályok nem léteznek, és jórészt hiányzik az ilyen eljárásokban hozott határozatok kölcsönös elismerése. Nem állítható ugyanak­kor az, hogy a magánjog lenne az a terület, amely várhatóan a leghosszabb ideig ellent fog tudni állni az európai egységesítési törekvéseknek, még úgy is, hogy a tagállamok nem könnyen adják fel saját belső törvényeik szabályozását a magánjog európai integrációja érdekében. A teljes egységesítés természetesen nagyon utópisztikus, de az erre irányuló jogalkotás nagyobb ütemben halad, mint azt korábban jósolták. Az Európai Bizottság 2009. október 14-én hozta nyilvánosságra az Európai Parla­ment és a Tanács szabályozási koncepcióját az öröklési joggal kapcsolatos jogalkalmazás­ról, a határozatok érvényre juttatásáról és a köziratok alkalmazhatóságáról valamint az Európai Öröklési Bizonyítvány bevezetéséről.­ Az Európai Unió szakértőinek becslése szerint minden évben mintegy 450 ezer nemzetközi vonatkozású öröklési ügy keletkezik, az eljárásokkal érintett vagyon értéke több, mint 120 milliárd euró. A rendelet megalko­tásának célja a Bizottság előterjesztése szerint az, hogy az öröklésre egyetlen jog vonat­kozzon úgy, hogy meghagyja az állampolgároknak a jogválasztás szabadságát is. A tervezett szabályozás rendelet. Szándékosan nem választották a iránymutatás, mint jogforrási formát annak érdekében, hogy a nemzeti öröklési jogot ne kelljen harmonizál­ni (ezzel párhuzamosan ugyanakkor elkerülhetetlen a nemzetközi magánjog harmonizá­ciója az öröklési szabályokat illetően). Családjogi kérdésekben általában egyhangú dön­téshozatal kell, de az öröklési kérdést a Bizottság előterjesztésében gazdasági és vagyoni kérdésnek minősítette, így a rendelet megalkotásához a 2/3-os döntés is elég. Az Európai Unióban a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén eddig elfogadott rendeletek nagy része - így különösen a Brüsszel­ I rendelet (44/2001/EK rende­let) - a jogvitákat érintik. Jóllehet Európán belül is nagyon eltérő perjogi kultúrák léteznek, a polgári peres ügyek struktúrája mégis alapvető hasonlóságokat mutat. Nem mondható el mindez a hagyatéki eljárásokról, az örökhagyó elhalálozásától, az öröklés megnyíltától a hagyatéki vagyontárgyak örökösök illetve egyéb jogosultak általi megszerzéséig tartó 1 JUSTCIV 210 CODEC 1209 Az Európai Bizottság javaslata - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elisme­réséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről. KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE

Next