Közjegyzők Közlönye, 2011 (15/58. évfolyam)

2011 / 1. szám - Horváth Gyöngyi: Az európai öröklési rendelet tervezete

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE Az európai öröklési rendelet tervezete Az öröklési ügyek jelen pillanatban a polgári ügyekben való igazságügyi együttműkö­dés egyik olyan területét jelentik, amelyen a tagállamok erős jogi „izolációja” jellemző. E téren harmonizált joghatósági és kollíziós szabályok nem léteznek, és jórészt hiányzik az ilyen eljárásokban hozott határozatok kölcsönös elismerése. Nem állítható ugyanak­kor az, hogy a magánjog lenne az a terület, amely várhatóan a leghosszabb ideig ellent fog tudni állni az európai egységesítési törekvéseknek, még úgy is, hogy a tagállamok nem könnyen adják fel saját belső törvényeik szabályozását a magánjog európai integrációja érdekében. A teljes egységesítés természetesen nagyon utópisztikus, de az erre irányuló jogalkotás nagyobb ütemben halad, mint azt korábban jósolták. Az Európai Bizottság 2009. október 14-én hozta nyilvánosságra az Európai Parla­ment és a Tanács szabályozási koncepcióját az öröklési joggal kapcsolatos jogalkalmazás­ról, a határozatok érvényre juttatásáról és a köziratok alkalmazhatóságáról valamint az Európai Öröklési Bizonyítvány bevezetéséről.1 Az Európai Unió szakértőinek becslése szerint minden évben mintegy 450 ezer nemzetközi vonatkozású öröklési ügy keletkezik, az eljárásokkal érintett vagyon értéke több, mint 120 milliárd euro. A rendelet megalko­tásának célja a Bizottság előterjesztése szerint az, hogy az öröklésre egyetlen jog vonat­kozzon úgy, hogy meghagyja az állampolgároknak a jogválasztás szabadságát is. A tervezett szabályozás rendelet. Szándékosan nem választották a iránymutatás, mint jogforrási formát annak érdekében, hogy a nemzeti öröklési jogot ne kelljen harmonizál­ni (ezzel párhuzamosan ugyanakkor elkerülhetetlen a nemzetközi magánjog harmonizá­ciója az öröklési szabályokat illetően). Családjogi kérdésekben általában egyhangú dön­téshozatal kell, de az öröklési kérdést a Bizottság előterjesztésében gazdasági és vagyoni kérdésnek minősítette, így a rendelet megalkotásához a 2/3-os döntés is elég. Az Európai Unióban a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén eddig elfogadott rendeletek nagy része - így különösen a Brüsszel-I rendelet (44/2001/EK rende­let) - a jogvitákat érintik. Jóllehet Európán belül is nagyon eltérő perjogi kultúrák léteznek, a polgári peres ügyek struktúrája mégis alapvető hasonlóságokat mutat. Nem mondható el mindez a hagyatéki eljárásokról: az örökhagyó elhalálozásától, az öröklés megnyíltától a hagyatéki vagyontárgyak örökösök illetve egyéb jogosultak általi megszerzéséig tartó 1 JUSTCIV 210 CODEC 1209 Az Európai Bizottság javaslata - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok és közokiratok elisme­réséről és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents