Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)
1848-09-01 / 84. szám
Budapest,84 u.Pénteken, September 1. 1848« KÖZLÖNY h ivatalos lap. i Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folyó ér hátra 1*v8 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadóhivatalban (vár, Fortuna - utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Festen Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. A szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel mem A’ hadsereghez. Botránkozva értesült a’ ministerium arról, hogy alacsony rágalmazók és bujtogatók meg akarják ingatni hadi hűségükben és becsületükben azon külföldi származású vitézeket, kik magyar ezeredekben szolgálnak, avagy jelenleg az ország határain belül szállásoló nem magyar ezredekben vannak. A’ ministerium kötelesnek érzi magát ennek folytában kijelenteni, miképen nem azt tekinti, ki mi nyelvet beszél, hanem kinek szive mint dobog; nem azt nézi, ki hol született, hanem ki mint teljesíti kötelességét,—híven katonai becsületéhez, hiven a’ fejedelemhez és hiven az alkotmányhoz, mellynek itt paizsa alatt él. Hűség, becsület és tettek által e’ hazának mindenki polgárává válhatik. Sőt Örvendünk, ha a’ hazafiak számát ekképen hős és hű tetteknél fogva látjuk szaporodni. Örvendünk olly férfiak szemléletén, kik elfelejtve honnan jöttek, de nem felejtve el hol élnek, és hallgatva a’ becsületnek ürült szózatára, a’ csatamezőn omló vérrel avatják magokat a’ hűség bajnokivá ’s e’ honnak fiaivá. Ezért a’ ministerium a’ hadseregből kitkit megítél és megbecsül tettet, nem pedig származása szerint. Sőt a’ melly védelmet a’ hazafiaktól megvár, küszünettel és hálával fogad másoktól, azt kétszeres küszünettel ’s hálával fogadja. És a’ ministerium ama rugalmas és csak meghasonlásra számított bujtogatások ellenében ünnepélyesen kijelenti, hogy a’ hazafiak és azon külföldiek között, kik becsülettel teljesítik kötelességeiket, semmi különbséget nem tesz sem az előmenetelben, sem a’ nyugdíjazásban, sőt inkább el van határozva az érdemeseket olly jutalommal ajándékozni meg, melly egy haza nevében nyújtva egyszersmind megtiszteltetés. E’ nyilatkozással a’ ministerium tartozott az igazságnak. A’ hadügyminister megbizatott ezt az összes hadseregnek tudtára adni. Budapest, aug. 30. 1848. a’ ministerium nevében Szemere Bertalan, belügyminister. E. K. 14. A’ nemzeti honvédsereg részére nagyobb mennyiségű attilák varrása szükségeltetvén, miután illy nagy számú daraboknak a’ kitüzött rövid határidő alatti megvarrása sem az óbudai katonai, sem a’ pesti honvédi ruhabizottmány által a’ szakértő katonai egyének kevesebbsége tekintetéből nem lenne eszközölhető: ezennel felszóllittatnak a’ helybeli és vidéki kézművesek, hogy ezen munkának egy részét kikí közülök hazafi indulatához, és erejéhez képest ingyen, vagy a’ meghatározott polgári munkadijért, darabját 20 kr-ral, vagy végre a’kettőzött bérért, u. m. 40 kr-ért magára vállalja. A’ vállalkozni kívánók jelenkezzenek jövő September hó 1-től bézárólag 8-kig a’ nemzeti honvédsereg ruházati bizottmányánál Pesten, lipót utczában az u. n. sörház-kaszárnyában Nyitrai főhadnagynál személyesen vagy levél állal, melly utóbbiban az elvállalandó mennyiség, az ár és az elkészítési idő világosan kitétessék, — magától értetődvén, s hogy a’ vállalkozók mind személyiségük, mind vagyonbeli állapotuk iránti biztositó és illetőleg kezességi leveleket felmutatni tartoznak. Kelt Budapesten, augustus 24-én 1848. Baldacci. Nemzeti gyűléu. Előleges közlés a’ képviselők háza augustus 31-ki üléséről. Az elnök bejelentvén, miként a’ tegnapi illés jegyzőkönyve nem fogja hitelesítetni, mert a’ financzjavaslat még nincs befejezve, Irinyi ezt helytelennek nyilvánitotta, kinyilatkoztatván, miként nem minden tárgy, hanem minden ülésnek van jegyzőkönyve. — Napirendre kerülvén a’ sor, tárgyaltatott ’s befejeztetett a’ pálinkaadó iránti tjavaslat. Felvétettek ezután az állodalmi kiadások. Madarász József a’ királyi civillistáját 3- ról 1 millióra kívánta leszállíttatni. Maradt a’ szerkezet. — A’ ministerelnöki fizetés, 20,000 pft. o.gyülés alatti havi pótlék 2000 pft és asztali felszerelésre utalványozott 20,000 pftra nézve Vlád Lajos azt inditványozá, miként a rendes fizetés 12,000 pftra szállitassék le, a’havi pótlék és felszerelésre fordítandó összegen pedig szereztessenek az ö’ nkintesek számára bakkancsok. Szavazás utján a’ ministerelnöki fizetés a’ szerkezet szerint megállapitatván; az országgyűlés alatti pótlékfizetésre névszerinti szavazás történt, ’s a’ pótlékfizetés megszavaztatott. XLIII. ülés a’ képviselők házában augustus 30-án reg. 10 ór. Elnök: Pázmándy Dénes ; tárgy: pénzügyi 1. javaslat. Elnök: Az ülés megnyílt, a’jegyzőkönyv fog olvastatni. Azonban figyelmeztetem a’ házat, hogy a’ jegyzőkönyvnek azon része, melly a’ pénzügyi munkálatra vonatkozik csak akkor fog felolvastatni, midőn az egész munkálat befejeztetett, hogy igy összefüggésben lehessen az egész. Irányi Dániel (jegyző): olvassa a’jegyzőkönyvet. Elnök: Van észrevétele valakinek? (nincs). Áttérhetünk a' napi rendre. Tegnap be végeztetett a’ postadij. Lónyai Menyhért előadó: olvassa a' pénzügyi munkálatot , a királyi kincstári dijaknál kezdve. A' bányászati jövedelemre nézve. Kovács Lajos: Tisztelt ház! Nem ollyan időkben tanácskozunk , hogy hosszú fejtegetésekkel lehessen a tisztelt ház meggyőződéséhez szólni, azért csak igen röviden fogom elmondani nézeteimet. Ezen rovat alatt előjön a' bányászati jövedelem , ’s a’ bányászati jövedelem rovatában semmi sincs téve. Tisztelt ház! nincs kereset ezen országban , melly annyi adóval volna terhelve mint a’ bányászat, ’s rovata alatt semmi jövedelem sem fordul elő. Ennek egyszerű oka az, mert a’ bányászati jövedelem , melly urbura név alatt adatik, a’ kincstár magán bányászatára forditatván, valósággal kár mutatja magát; ha azonban a’ bányászati adó, melly széles e’ világon legterhesebb, külön vettetik, jövedelemnek kellene lenni. A’ bányászati adó a’ tizednek legsúlyosabb neme , mert a’ tized , minden erudo termesztményből lehuzatik, ’s már miután a’ tized minden nemeit eltöröltük , valljon a’ bányászati urburát csak azért fogjuk meghagyni, mert azzal nem az egyesek, hanem a’ status veszt? pedig merem állitni, miként a’ status, ha a’ bányászati urbura egyszerűen eltöröltetik, veszteni nem fog. Méltóztassanak fel venni, a’ crudo termesztménynek egy tizedrészét fizetve mennyire nyomasztólag kell ennek a’bányászatra hatni; de kivihetetlen is, mert a’ bányászat külön nemei külön adó alatt vannak, t. i. vannak érczfajok p. o. vas, antimonium, cobalt ’stb, mellyek adót nem fizetnek, ezeket tehát más adó alá kell vetni. Hogy hosszas ne legyek, röviden azt akarom , hogy az urbura eltöröltessék, ’s a’ bányászat, mint más keresetmódok vettessék jövedelmi adó alá, mi annyival inkább szükséges, mert a’ régi időben a’ bányamunkások különböző privilégiumokkal voltak ellátva , de miután a’ bányászatnak ezen kiváltságai megszűntek, nem lehet őket azon terhes adó alatt hagyni. Én tehát kérem a’ házat, mondassák ki ezen pontnál az urbura eltörlése , ’s a’ jövedelmi adónál vettessék a’ bányászat olly adó alá mint a’ többi keresetmódok. Jekelfalusi: Pár hét előtt az igazság és méltányosság elvéből kiindulva egy törvényjavaslatot nyújtottam be , melly a’ bányadézma eltörlését indítványozza. Tetszett azt a’ háznak akkorra halasztani, midőn a’ budget tárgyaltatik, ’s mivel most az tárgyalás alatt van , indítványomat a’ ház figyelmébe ajánlom. Azt hiszem a’ bányadézma úgy a’ mint van tovább nem maradhat,ha csak magunkat masszificálni nem akarjuk, hogy egy részről kimondjuk az egyenlőséget, és a közös teherviselés elvét, más részről pedig egy néposztályt egy külön adó nemével akarunk terhelni. Sok szó nem szükséges, mert az ügy igazságos, ’s az igazság alapján kimondta a’ ház, midőn a’ királyi szepesi városokat felmentette a’ királyi díjtól, hogy kétszeresen adózni nem lehet bízom tehát a’ ház igazságszeretében,’s meg vagyok győződve , hogy a’ ház következetes marad. A’ bányászati dézma eltörlése igazságos ; ha kimondtuk a’ föld feletti dézmára, hogy eltöröltetik, ki kell mondani a’ föld alatti terményre is. De statusgazdászati szempontból is szükségesnek , sőt hasznosnak látom a’ bányadézma eltörlését , mert annyi bizonyos , minél több a’ vállalkozó a’ bányászatnál, annyival hasznosabb a statusza ; vállalkozó pedig csak úgy lehet, ha könnyitünk a’ terhen , melly mellett a’ vállalkozás csaknem lehetetlen. Vegyük a’ dolgot gyakorlatilag. Egy bányász remélve, hogy érczet talál, bányászi combinatiók után bányát nyit. Sok költség után talán talál egy ércz vonalt, de ollyant, melly költségét is alig fedezi. Abból ha termeszt is valami érczet fio deta’ statusnak kell adnia , ’s mivel költsége sem fedeztetik, nem állhat meg, ’s félbe kell hagynia a’ bányát; holott ezen teher nélkül talán tovább művelhette volna, a’ statusnak több hasznot hajtván, mert több pénzt hozott volna forgásba, több jövedelmet kapván több jövedelmi adót is fizetett volna. Illy bányák , mellyeknek alapja csupa remény igen számosak, ’s ha nyomni fogjuk a’ bányászat végkép elenyészik. Én tehát mivel a’ közös teherviselés elvét feláldozni nem akarom , mert ha ezt ki nem mondjuk a’ bányákat megrovni nem lehet, akarom , hogy kiki jövedelme szerint fizessen. Ennélfogva a’ tisztelt ház figyelmébe ajánlom a’ törvényjavaslatot , melly igen rövid , ’s csak ebből áll: ,,a’ bányadézma mint a királyi és szepesi városok királyi dija november 1-ső napjától szűnjék meg, s a’ bányászok tiszta jövedelmek után jövedelmi adót fizessenek.“ Ez igazságos. (Helyes!) Elnök: Magára a’ tárgyra nézve nem kívánok nyilatkozni, valamint azt sem kívánom kimondani mennyire igazságos, vagy nem igazságos nézetem szerint az urburának a’ status általi szedése, még arra sem akarok nyilatkozni, valljon ezen országgyűlésnek szükséges-e az urbura eltörlésébe bocsátkoznia , mielőtt az egész bányatörvény létesítetnék. Azonban azt gondolom, a’ budgetben , hol semmi egyéb nem tárgyaltatik, mint a pénzügyminiszer által előterjesztett jövedelem és kiadás, ezen kérdésbe incidentaliter nem mehetünk, mert az, egy különálló kérdés. A’ tjavaslat ki fog nyomatni, és az osztályokban tárgyaltatni, s ha a’ ház szükségesnek tartja az intézkedést, akkor lehet tanácskozás alá venni; de én kérem ne méltóztassék ezen tárgyat incidentaliter pertraktálni. Ludvigh: A’ kérdés röviden ez volna: a’ bányabirtokosok ezután is hűbérnökei legyenek-e a' koronának , vagy úgy nézessenek, mint a' bányák tulajdonosai? Ha hübérnökök, akkor kétségtelen, hogy ezen tárgy ide nem tartozik, hanem a’ bányatörvénykönyvbe ; de miután minden hűbéri viszonyok eltöröltettek, nem nézhetjük őket máskép mint bányatulajdonosoknak, s akkor a’ tjavaslatot tárgyalni kel, nem ugyan itt hol a' jövedelem kimutatásról van szó, hanem hol a’ jövedelmi adóról lesz szó. Kubinyi Ferencz: Tökéletesen osztom az előttem szóló képviselő véleményét, s meg vagyok győződve, hogy ez a legigazságtalanabb, és legsúlyosabb adó, melly eddig fenáll, s hogy ezen változtatást tenni szükséges, de miután úgy látom, hogy most ennek tárgyalásába nem kíván bocsátkozni a tisztelt ház, hanem osztályokra utasítja, nézeteimnek bővebben leendő előadását akkorra tartom fen. Kovács Lajos: Mint indítványozónak jogom van az utólsó szót kívánni. Igen különösnek tartom azt, miután a’ királyi iparok súlyos adóját kívánja a’ ház más alkalomra utalni, hogy épen a’ bányászati és 16 szepesi városokról, igy szinte jászok és kunok dijáról, várerősitésröl, türelmi adóról épen ezen alkalommal rendelkezett. Mindezen adónemek a’ régi anomáliaknak maradványai, mellyeket ha az adórendszer tárgyalásánál el lehetett törülni, a bányászati adó változtatásáról is lehet rendelkezni. Annak idejében ki fogom mutatni, hogy kinek, a’ bányászati törvénykönyvvel semmi összeköttetése nics. Miután tehát a’ városok dijairól, a türelmi és várerősitsi adóról szóltunk, nem látom által, hogy a bányászati adót mért ne lehetne itt tárgyalni, ’s mért kellene azt külön inditványkép előterjesztetni, mely elsodortathatik, el is maradhat. Jendrasek: Midőn olly tárgyról van szó, mellynek jövedelme 9 millióra rúg, akkor a’ tisztelt ház figyelme kiterjeszkedhetik minden ágaira. Hogy a’ bányászati jövedelmek kétfélekép meg nem rovatnak, az eddigi szakadatlan szokás s a’ törvény is tanultja m*rt miután az egész bányászat törvényszerüleg annak el tte a’ királyi jövedelemnek egy részét tette, az ország a’ bányaiparoskát ezen iparágaktól soha meg nem adóztatta. Jelesen ezen adómentességet kimondotta a’ 1844 diaetale concinium a’ bányatörvényjavaslatban. Idillitzben változván a’ körűlmének nem indulok én a’ szabad királyi és a’ 16 szepesi városok, nem a’ hajdúk vagy jászok viszonyaiból, hanem abból, hogy megadatván a’ királynak a’ maga civillistája tettleg megszűnt joga a bányászatra és a’ bányajövedelmekre. Me gszünvén ezen viszony a’ fejedelem s a’ hűbérnek bányai polgárok közt, ezen birtok nem a’ felségnek birtoka, hanem a’ statusé, status birtoka lévén a’bányászat, a’ hűbéri viszony többé fen nem állhat, mint valami exoticum a’ szabad alkotmányos országban, nem azért tehát, minthogy a bányászati kiváltságok megszűntek, hanem mert a’ hűbéri viszon megszűnt, kell megszűnni az urburának is.’S ennél fogva magam sem látom okát mért kellene ezen tárgyat akkorra halasztani, midőn talán a’ perekedési viszonyok, mikor talán az adományozási,és illyes rendszabályok fognak törvényszerüleg alkottatni. Ha a’ ministeri jelentésben nem olvasom ezen szavakat,,ha van az országban még egy sajgó kebel várjon egy kissé, megvallom kész inditványnyal léptem volna fel ezen viszonynak törvény általi megszüntetésére, és csak a’ munka alatt görnyedező pénzügyi minister urnak felszólítása volt a’ mi eddig visszatartott. Igy tehát a’ midőn egy részről tekintetbe vétetni kívánom azon súlyos adónemet, mellyel a’ bányászok terheltetnek, más részről el nem tagadhatom magamtól, mint honpolgár, hogy egyszersmind figyelemmel legyek azokra is, mellyek szoros kapcsolatban állnak a dologgal. Alig van egy adónem, mellynek beszedése annyi óvatosságot és elővigyázatot igényelne, hogy kijátszásoknak és csalásoknak eleje vétessék. Meg kell különböztetni a’ nagyobbszerü társaságokat, mellyeknek méltósága nem engedi, hogy csalásokat kövessenek el, de van annyi kisszerű bányász, hogy ha törvény által nem lesz megsz*bva a beszedési mód, a’ statusnak kár fog okoztatni. Már pedig midőn egy részről kötelességünk minden iparost elősegíteni, nem szabad arról is felejtkezni, mivel tartozunk a’ statusnak. Én úgy vélekedem, jó volna kimondani elvileg, miszerint megszűnvén a’hűbéri viszonyok a bányászat szinte adóztatni fog, még pedig november 1-től. De minthogy nem szeretnék olly elvet kimondatni, mellynek alkalmazása nem egy nehézséggel, vexaval jár; mert azon tisztviselők, kikre bízatni fog a’bánya vám beszedése, ha a' törvény nem fog eziránt rendelkezni nem egy zavart kedvetlenséget fognak okozni a’ polgároknak; ha törvényt akarunk, mely november 1-én életbe lépjen, alkossunk egyszersmind körülményes bányavám törvényt. Ez volt észrevételem a’ bányavámra nézve Van még egy rész, melly szorosan ide tartozik, azon kimutatás, t. i. hogy a’ bányászat semmi jövedelmet nem hoz. Megérintette Kovács Lajos, hogy ez szorosan nem úgy van, mert a’ bányavám bejön, ’s megvallom azt igen fonák rendszernek tartom, ha a’ bányavám azonosittatik a’ status bányajövedelmekkel vagy károkkal. ’S erre nézve minthogy azt hiszem, november 1-től az adózási rendszer ki fog terjesztetni a bányászatra is, hogy a’ tisztelt háznak tudomása legyen, mennyit hozott bä a’ bánya 1848-ban, méltóztassanak elhatározni, hogy az év végével bemutatandó bányajövedelem, de nem egybevéve, hanem külön választva, a’ status bányamivelésének eredményéből mutattassék ki. A’ ház egy részről azt fogja tudni, hogy hogyan állanak a’ kincstári bányák, más részről azt is, mennyi a’ bányavám jövedelem. Jekelfalusi Emil: (rendre , nincs szava ) Én az indítványozó vagyok, van jogom szólani. (Nem lehet.) Én épen a’ rendet akarom fentartani, és azért akarok szólani. A’ szabályok megengedik, hogy szóljak, mert indítványozó vagyok. (Nem lehet) Elnök: Újólag bátor vagyok figyelmeztetni a’ házat, hogy azt senki nem tagadhatja, miként az urbura, melly nemesebb érczektől vetetik a’ status által, minden esetre törvénybe gyökeredzett adónak neme, következőleg törvény nélkül el sem lehet törülni, ha pedig erre törvény szükséges, miután jelenleg azon törvény, melly Jekelfalusi ál-110