Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-01 / 84. szám

Budapest,84 u.Pénteken, September 1. 1848« KÖZLÖNY h ivatalos lap. i Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folyó ér hátra 1*v8 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó­­hivatalban (vár, Fortuna - utcza, Jalics-ház 132 sz. a’ m­. k. egyetem nyomdája mellett), Festen Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A­ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel m­em A’ hadsereghez. Botránkozva értesült a’ ministerium arról, hogy alacsony rágalmazók és bujtogatók meg akarják ingatni hadi hűségük­ben és becsületükben azon külföldi származású vitézeket, kik magyar ezeredekben szolgálnak, avagy jelenleg az ország hatá­rain belül szállásoló nem magyar ezredekben vannak. A’ ministerium kötelesnek érzi magát ennek folytában ki­jelenteni, miképen nem azt tekinti, ki mi nyelvet beszél, hanem kinek szive mint dobog; nem azt nézi, ki hol született, hanem ki mint teljesíti kötelességét,—híven katonai becsületéhez, hiven a’ fejedelemhez és hiven az alkotmányhoz, mellynek itt paizsa alatt él. Hűség, becsület és tettek által e’ hazának mindenki pol­gárává válhatik. Sőt Örvendünk, ha a’ hazafiak számát ekképen hős és hű tetteknél fogva látjuk szaporodni. Örvendünk olly férfiak szem­léletén, kik elfelejtve honnan jöttek, de nem felejtve el hol él­nek, és hallgatva a’ becsületnek ürült szózatára, a’ csatamezőn omló vérrel avatják magokat a’ hűség bajnokivá ’s e’ honnak fiaivá. Ezért a’ ministerium a’ hadseregből kitkit megítél és meg­becsül tettet, nem pedig származása szerint. Sőt a’ melly vé­delmet a’ hazafiaktól megvár, küszünettel és hálával fogad má­soktól, azt kétszeres küszünettel ’s hálával fogadja. És a’ ministerium ama rugalmas és csak meghasonlásra számított bujtogatások ellenében ünnepélyesen kijelenti, hogy a’ hazafiak és azon külföldiek között, kik becsülettel teljesítik kö­telességeiket, semmi különbséget nem tesz sem az előmenetel­ben, sem a’ nyugdíjazásban, sőt inkább el van határozva az ér­demeseket olly jutalommal ajándékozni meg, melly egy haza nevében nyújtva egyszersmind megtiszteltetés. E’ nyilatkozással a’ ministerium tartozott az igazságnak. A’ hadügyminister megbizatott ezt az összes hadseregnek­ tudtára adni. Budapest, aug. 30. 1848. a’ ministerium nevében Szemere Bertalan, belügyminister. E. K. 14. A’ nemzeti honvédsereg részére nagyobb mennyiségű attilák varrása szükségeltetvén, miután illy nagy számú dara­boknak a’ kitüzött rövid határidő alatti megvarrása sem az óbudai katonai, sem a’ pesti honvédi ruhabizottmány által a’ szakértő katonai egyének kevesebbsége tekintetéből nem lenne eszközölhető: ezennel felszóllittatnak a’ helybeli és vidéki kéz­művesek, hogy ezen munkának egy részét kikí közülök hazafi indulatához, és erejéhez képest ingyen, vagy a’ meghatározott polgári munkadijért, darabját 20 kr-ral, vagy végre a’ket­tőzött bérért, u. m. 40 kr-ért magára vállalja. A’ vállalkozni kívánók jelenkezzenek jövő September hó 1-től bézárólag 8-kig a’ nemzeti honvédsereg ruházati bizott­mányánál Pesten, lipót utczában az u. n. sörház-kaszárnyában Nyitrai főhadnagynál személyesen vagy levél állal, melly utób­biban az elvállalandó mennyiség, az ár és­­ az elkészítési idő világosan kitétessék, — magától értetődvén, s hogy a’ vállalko­zók mind személyiségük, mind vagyo­nbeli állapotuk iránti biztositó és­ illetőleg kezességi leveleket felmutatni tar­toznak. Kelt Budapesten, augustus 24-én 1848. Ba­ldacci. Nemzeti gyű­léu. Előleges közlés a’ képviselők háza augustus 31-ki ülésér­ől. Az elnök bejelentvén, miként a’ tegnapi illés jegyzőköny­ve nem fog­ja hitelesítetni, mert a’ financzjava­slat még nincs befejezve, Irinyi ezt helytelennek nyilvánitott­a, kinyilatkoz­tatván, miként nem minden tárgy, hanem minde­n ülésnek van jegyzőkönyve. — Napi­rendre kerülvén a’ sor, tárgyaltatott ’s befejeztetett a’ pálinkaadó iránti tjavaslat. Felvé­tettek ezután az állodalmi kiadások. Madarász József a’ király­i civillistáját 3- ról 1 millióra kívánta leszállíttatni. Maradt a’ s­zerkezet. — A’ ministerelnöki fizetés, 20,000 pft. o.gyülés a­latti havi pótlék 2000 pft és asztali felszerelésre utalványozot­­t 20,000 pftra nézve Vlád Lajos azt inditványozá, miként a rendes fizetés 12,000 pftra szállitassék le, a’havi pótlék és felszerelésre for­dítandó összegen pedig szereztessenek az ö’ nkintesek számára bakkancsok. Szavazás utján a’ ministerelnöki fizetés a’ szerke­zet szerint megállapitatván; az országgyűlés alatti pótlékfizetés­­re névszerinti szavazás történt, ’s a’ pótlékfizetés megszavaz­tatott. XLIII. ülés a’ képviselők házában augustus 30-án reg. 10 ór. Elnök: Pázmándy Dénes ; tárgy: pénzügyi 1. javaslat. Elnök: Az ülés megnyílt, a’jegyzőkönyv fog olvastatni. Azon­ban figyelmeztetem a’ házat, hogy a’ jegyzőkönyvnek azon része, melly a’ pénzügyi munkálatra vonatkozik csak akkor fog felolvastatni, midőn az egész munkálat befejeztetett, hogy igy összefüggésben le­hessen az egész. Irányi Dániel (jegyző): olvassa a’jegyzőkönyvet. Elnök: Van észrevétele valakinek? (nincs). Áttérhetünk a' napi rendre. Tegnap be végeztetett a’ postadij. Lónyai Menyhért előadó: olvassa a' pénzügyi munká­latot , a királyi kincstári dijaknál kezdve. A' bányászati jövedelemre nézve. Kovács Lajos: Tisztelt ház! Nem ollyan időkben tanács­kozunk , hogy hosszú fejtegetésekkel lehessen a tisztelt ház meggyő­ződéséhez szólni, azért csak igen röviden fogom elmondani nézetei­met. Ezen rovat alatt előjön a' bányászati jövedelem , ’s a’ bányászati jövedelem rovatában semmi sincs téve. Tisztelt ház! nincs kereset ezen országban , melly annyi adóval volna terhelve mint a’ bányászat, ’s rovata alatt semmi jövedelem sem fordul elő. Ennek egyszerű oka az, mert a’ bányászati jövedelem , melly urbura név alatt adatik, a’ kincstár magán bányászatára forditatván, valósággal kár mutatja magát; ha azonban a’ bányászati adó, melly széles e’ világon legterhesebb, külön vettetik, jövedelemnek kellene lenni. A’ bányászati adó a’ tized­nek legsúlyosabb neme , mert a’ tized , minden erudo termesztmény­­ből lehuzatik, ’s már miután a’ tized minden nemeit eltöröltük , valljon a’ bányászati urburát csak azért fogjuk meghagyni, mert azzal nem az egyesek, hanem a’ status veszt? pedig merem állitni, miként a’ status, ha a’ bányászati urbura egyszerűen eltöröltetik, veszteni nem fog. Méltóztassanak fel venni, a’ crudo termesztménynek egy tizedrészét fizetve mennyire nyomasztólag kell ennek a’bányászatra hatni; de kivihetetlen is, mert a’ bányászat külön nemei külön adó alatt vannak, t. i. vannak érczfajok p. o. vas, antimonium, cobalt ’stb, mellyek adót nem fizetnek, ezeket tehát más adó alá kell vetni. Hogy hosszas ne legyek, röviden azt akarom , hogy az urbura eltöröltessék, ’s a’ bányászat, mint más keresetmódok vettessék jövedelmi adó alá, mi annyival inkább szükséges, mert a’ régi időben a’ bányamunkások különböző privilégiumokkal voltak ellátva , de miután a’ bányászatnak ezen kiváltságai megszűntek, nem lehet őket azon terhes adó alatt hagyni. Én tehát kérem a’ házat, mondassák ki ezen pontnál az ur­bura eltörlése , ’s a’ jövedelmi adónál vettessék a’ bányászat olly adó alá mint a’ többi keresetmódok. Jekelfalusi: Pár hét előtt az igazság és méltányosság elvéből kiindulva egy törvényjavaslatot nyújtottam be , melly a’ bánya­­dézma eltörlését indítványozza. Tetszett azt a’ háznak akkorra halasz­tani, midőn a’ budget tárgyaltatik, ’s mivel most az tárgyalás alatt van , indítványomat a’ ház figyelmébe ajánlom. Azt hiszem a’ bánya­­dézma úgy a’ mint van tovább nem maradhat,ha csak magunkat mas­­szificálni nem akarjuk, hogy egy részről kimondjuk az egyenlőséget, és a­ közös teherviselés elvét, más részről pedig egy néposztályt egy külön adó nemével akarunk terhelni. Sok szó nem szükséges, mert az ügy igazságos, ’s az igazság alapján kimondta a’ ház, midőn a’ királyi szepesi városokat felmentette a’ királyi díjtól, hogy kétszeresen adózni nem lehet bízom tehát a’ ház igazságszeretében,’s meg vagyok győ­ződve , hogy a’ ház következetes marad. A’ bányászati dézm­a eltör­lése igazságos ; ha kimondtuk a’ föld feletti dézmára, hogy eltöröltetik, ki kell mondani a’ föld alatti terményre is. De statusgazdászati szem­pontból is szükségesnek , sőt hasznosnak látom a’ bányadézma eltör­lését , mert annyi bizonyos , minél több a’ vállalkozó a’ bányászatnál, annyival hasznosabb a­ statusza ; vállalkozó pedig csak úgy lehet, ha könnyitünk a’ terhen , melly mellett a’ vállalkozás csaknem lehetetlen. Vegyük a’ dolgot gyakorlatilag. Egy bányász remélve, hogy érczet ta­lál, bányászi combinatiók után bányát nyit. Sok költség után talán talál egy ércz vonalt, de ollyant, melly költségét is alig fedezi. Abból ha termeszt is valami érczet fio­ deta’ statusnak kell adnia , ’s mivel költ­sége sem fedeztetik, nem állhat meg, ’s félbe kell hagynia a’ bányát; holott ezen teher nélkül talán tovább művelhette volna, a’ statusnak több hasznot hajtván, mert több pénzt hozott volna forgásba, több jövedelmet kapván több jövedelmi adót is fizetett volna. Illy bá­nyák , mellyeknek alapja csupa remény igen számosak, ’s ha nyomni fogjuk a’ bányászat végkép elenyészik. Én tehát mivel a’ közös teher­viselés elvét feláldozni nem akarom , mert ha ezt ki nem mondjuk a’ bányákat megrovni nem lehet, akarom , hogy kiki jövedelme szerint fizessen. Ennélfogva a’ tisztelt ház figyelmébe ajánlom a’ törvényja­vaslatot , melly igen rövid , ’s csak ebből áll: ,,a’ bányadézma mint a királyi és szepesi városok királyi dija november 1-ső napjától szűnjék meg, s a’ bányászok tiszta jövedelmek után jövedelmi adót fizesse­nek.“ Ez igazságos. (Helyes!) Elnök: Magára a’ tárgyra nézve nem kívánok nyilatkozni, va­lamint azt sem kívánom kimondani mennyire igazságos, vagy nem igaz­ságos nézetem szerint az urburának a’ status általi szedése, még arra sem akarok nyilatkozni, valljon ezen országgyűlésnek szükséges-e az urbura eltörlésébe bocsátkoznia , mielőtt az egész bányatörvény léte­­sítetnék. Azonban azt gondolom, a’ budgetben , hol semmi egyéb nem tárgyaltatik, mint a­ pénzügyminiszer által előterjesztett jövedelem és kiadás, ezen kérdésbe incidentaliter nem mehetünk, mert az, egy kü­lönálló kérdés. A’ tjavaslat ki fog nyomatni, és az osztályokban tár­gyaltatni, s ha a’ ház szükségesnek tartja az intézkedést, akkor lehet tanácskozás alá venni; de én kérem ne méltóztassék ezen tárgyat in­­cidentaliter pertraktálni. L­u­d­v­i­g­h: A’ kérdés röviden ez volna: a’ bányabirtokosok ezután is hűbérnökei legyenek-e a' koronának , vagy úgy nézessenek, mint a' bányák tulajdonosai? Ha hübérnökök, akkor kétségtelen, hogy ezen tárgy ide nem tartozik, hanem a’ bányatörvénykönyvbe ; de miu­tán minden hűbéri viszonyok eltöröltettek, nem nézhetjük őket máskép mint bányatulajdonosoknak, s akkor a’ tjavaslatot tárgyalni kel, nem ugyan itt hol a' jövedelem kimutatásról van szó, hanem hol a’ jöve­delmi adóról lesz szó. Kubinyi Ferencz: Tökéletesen osztom az előttem szóló képviselő véleményét, s meg vagyok győződve, hogy ez a legigazság­talanabb, és legsúlyosabb adó, melly eddig fenáll, s hogy ezen vál­toztatást tenni szükséges, de miután úgy látom, hogy most ennek tár­gyalásába nem kíván bocsátkozni a­ tisztelt ház, hanem osztályokra utasítja, nézeteimnek bővebben leendő előadását akkorra tartom fen. Kovács Lajos: Mint indítványozónak jogom van az utólsó szót kívánni. Igen különösnek tartom azt, miután a’ királyi iparo­k súlyos adóját kívánja a’ ház más alkalomra utalni, hogy épen a’ bányászati és 16 szepesi városokról, igy szinte jászok és kunok dijáról, várerősi­­tésröl, türelmi adóról épen ezen alkalommal rendelkezett. Mindezen adónemek a’ régi anomáliaknak maradványai, mellyeket ha az adó­rendszer tárgyalásánál el lehetett törülni, a­ bányászati adó változtatá­sáról is lehet rendelkezni. Annak idejében ki fogom mutatni, hogy ki­nek, a’ bányászati törvénykönyvvel semmi összeköttetése ni­cs. Miután tehát a’ városok dijairól, a­ türelmi és várerősit­si adóról szóltunk, nem látom által, hogy a bányászati adót mért ne lehetne itt tárgyalni, ’s mért kellene azt külön inditványkép előterjesztetni, mel­y elsodor­­tathatik, el is maradhat. Jendrasek: Midőn olly tárgyról van szó, mellynek jövedel­me 9 millióra rúg, akkor a’ tisztelt ház figyelme kiterjeszkedhetik min­den ágaira. Hogy a’ bányászati jövedelmek kétfélekép meg nem rovat­nak, az eddigi szakadatlan szokás s a’ törvény is tanultja m*rt miu­tán az egész bányászat törvényszerüleg annak el tte a’ királyi jövede­lemnek egy részét tette, az ország a’ bányaiparos­kát ezen iparágak­tól soha meg nem adóztatta. Jelesen ezen adómentességet kimondot­ta a’ 1844 diaetale concinium a’ bányatörvényjavaslatban. Idillit­z­­ben változván a’ körűlmén­­ek nem indulok én a’ szabad királyi és a’ 16 szepesi városok, nem a’ hajdúk vagy jászok viszonyaiból, hanem abból, hogy megadatván a’ királynak a’ maga civillistája tettleg meg­szűnt joga a bányászatra és a’ bányajövedelmekre. M­e gszünvén ezen viszony a’ fejedelem s a’ hűbérnek bányai polgárok közt, ezen birtok nem a’ felségnek birtoka, hanem a’ statusé, status birtoka lévén a’­bá­nyászat, a’ hűbéri viszony többé fen nem állhat, mint valami exoticum a’ szabad alkotmányos országban, nem azért tehát, minthogy a bányá­szati kiváltságok megszűntek, hanem mert a’ hűbéri viszon megszűnt, kell megszűnni az urburának is.’S ennél fogva magam sem látom okát mért kellene ezen tárgyat akkorra halasztani, midőn talán a’ per­ekedési vi­szonyok, mikor talán az adományozási,és illyes rendszabályok fognak tör­vényszerüleg alkottatni. Ha a’ ministeri jelentésben nem olvasom ezen szavakat,,ha van az országban még egy sajgó kebel várjon egy kissé, megvallom kész inditványnyal léptem volna fel ezen viszonynak tör­vény általi megszüntetésére, és csak a’ munka alatt görnyedező pénz­ügyi minister urnak felszólítása volt a’ mi eddig visszatartott. Igy te­hát a’ midőn egy részről tekintetbe vétetni kívánom azon súlyos adónemet, mellyel a’ bányászok terheltetnek, más részről el nem ta­gadhatom magamtól, mint honpolgár, hogy egyszersmind figyelemmel legyek azokra is, mellyek szoros kapcsolatban állnak a dologgal. Alig van egy adónem, mellynek beszedése annyi óvatosságot és elővigyá­­zatot igényelne, hogy kijátszásoknak és csalásoknak eleje vétessék. Meg kell különböztetni a’ nagyobbszerü társaságokat, mellyeknek mél­tósága nem engedi, hogy csalásokat kövessenek el, de van annyi kis­szerű bányász, hogy ha törvény által nem lesz megsz*bva a besze­dési mód, a’ statusnak kár fog okoztatni. Már pedig midőn egy részről kötelességünk minden iparost elősegíteni, nem szabad arról is felejt­kezni, mivel tartozunk a’ statusnak. Én úgy vélekedem, jó volna ki­mondani elvileg, miszerint megszűnvén a’hűbéri viszonyok a bányászat szinte adóztatni fog, még pedig november 1-től. De minthogy nem sze­retnék olly elvet kimondatni, mellynek alkalmazása nem egy nehézséggel, vexaval jár; mert azon tisztviselők, kikre bízatni fog a’bánya vám besze­dése, ha a' törvény nem fog eziránt rendelkezni nem egy zavart kedvet­lenséget fognak okozni a’ polgároknak; ha törvényt akarunk, mely no­vember 1-én életbe lépjen, alkossunk egyszersmind körülményes bánya­­vám törvényt. Ez volt észrevételem a’ bányavámra nézve Van még egy rész, melly szorosan ide tartozik, azon kimutatás, t. i. hogy a’ bányá­szat semmi jövedelmet nem hoz. Megérintette Kovács Lajos, hogy ez szorosan nem úgy van, mert a’ bányavám bejön, ’s megvallom azt igen fonák rendszernek tartom, ha a’ bányavám azonosittatik a’ status bá­­nyajövedelmekkel vagy károkkal. ’S erre nézve minthogy azt hiszem, november 1-től az adózási rendszer ki fog terjesztetni a bányászatra is, hogy a’ tisztelt háznak tudomása legyen, mennyit hozott bä a’ bá­nya 1848-ban, méltóztassanak elhatározni, hogy az év végével bemu­tatandó bányajövedelem, de nem egybevéve, hanem külön választva, a’ status bányamivelésének eredményéből mutattassék ki. A’ ház egy részről azt fogja tudni, hogy hogyan állanak a’ kincstári bányák, más részről azt is, mennyi a’ bányavám jövedelem. Jekelfalusi Emil: (rendre , nincs szava ) Én az indítvá­nyozó vagyok, van jogom szólani. (Nem lehet.) Én épen a’ rendet aka­rom fentartani, és azért akarok szólani. A’ szabályok megengedik, hogy szóljak, mert indítványozó vagyok. (Nem lehet) Elnök: Újólag bátor vagyok figyelmeztetni a’ házat, hogy azt senki nem tagadhatja, miként az urbura, melly nemesebb érczektől ve­tetik a’ status által, minden esetre törvénybe gyökeredzett adónak ne­me, következőleg törvény nélkül el sem lehet törülni, ha pedig erre törvény szükséges, miután jelenleg azon törvény, melly Jekelfalusi ál-110

Next