Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-04 / 70. szám

szitve lévén, azt hiszem, lehet szavazni. Legelső kérdés lenne te­hát, hogy miután az igazoló választmány véleményében kifejtett okok és tekintetek a’ rendkívüli körülményeknél fogva, Cserná­­toni Cseh Lajosnak képviselővé választatását — törvényes, és érvényesnek nyilatkoztatja, áll-e a’ bizottmány véleménye vagy nem? A’ kik pártolják ezen véleményt, méltóztassanak felállani. (Kevesen állanak fel.) A’ többség véleménye szerint tehát ezen választás az elősorolt okoknál fogva, sem érvényes, sem törvé­nyesnek nem tekintethetvén, a’ ház határozatiig kimondja, hogy a’ képviselői hely üres, az illető kerületnek meg fog íratni, hogy válaszszon újra képviselőt. Dobolyi S.: Ugyanott az ócsai választókerület válasz­tását is épen azon szempontokból igazolta az igazoló bizottmány, tehát ez is abba a’ cathegoriába esik. (Az sem érvényes.) JSzep Elnök: Ezt sem fogadja el a’ ház. Épen most vettem a’ honvédelmi bizottmánytól Perczel Mór tábornok úrnak egy ör­vendetes hivatalos jelentését. Felol­vastatik, Elnök: Ezen jelentés tudomásul vétetik. — Szintén most adatott be folyamodás Torontál megyei Tamásfalvi és K. helységbeli lakosok részéről, miszerint őket a’ vadráczok kiker­gették lakaikból és mindenökből kifosztották, ’s utólsó ínségre jutottak, segélyt kérnek. (A’ kérvényi bizottmányhoz uta­­sittatik.) A’ ház parancsolta volt, miszerint adjon be a’ hadügymi­­nisterium egy körülményes jelentést, minő rendelések vannak téve az elfogott hadi foglyok ’s tisztek bánás­ módja ’s fizetése iránt; a’ hadügyministerium­ ezt beadta ’s kéri mielőbbi tárgya­lását, hogy tudja magát mihez alkalmaztatni. (Ki fog nyomatni.) A’ pénzügyministerium azon jelentése, hogy a’ hivatalnokoknak mennyi fizetésük, és minő hivatalnokoknak mennyi napidij­­juk van, ki van már nyomatva, mit és hogy akar rendelkez­ni iránta a’ ház ? (A’ számadásokat vizsgáló bizottmány­nak adassék ki.) Kiadatik tehát a’ számadásokat vizsgáló bizott­mánynak, hogy iránta adjon véleményt. Most egyéb tárgy nem lévén, az ülés eloszlik. Ülés vége déli 12 órakor. 46-dik ülés a’ felsőházban mart. 30-án 1849. reg­geli 11 órakor. Olvastatik hitelesítés végett e’ folyó hó 27-én tartott ülés jegyzőkönyve. Ujházi László: Egy észrevételem van a’ jegyzőkönyv­re,­­ az mondatik abban ugyanis, hogy a’ jelenlevőknek laj­stroma fog csak közöltetni. Én úgy értettem a’ határozatot, hogy nemcsak a’ megjelenteknek nevei, hanem a’ kiküldetésben levőké is közöltetni fognak. Szentiványi Károly: Azoknak névsorát lehet csak közölni, kik a’ ház által fel vannak mentve a’ megjelenéstől, azoknak névsorát, kikkel a’ kormány disponál, nem közölhetjük, mert azt még jelenleg nem tudjuk, kikre fogja ezt kimondani a’ honvédelmi bizottmány. Itt van egy lajstrom, hol fel vannak je­gyezve azok, kik kormányi kiküldetés következtében működnek; már most az a’ kérdés, hogy azokra nézve állanak-e még azon körülmények, melyek szükségessé tették azt, hogy egy vagy két hónapra a’ kormány által kiküldettek bizonyos megyékbe, mert nem tudjuk, hogy a’ kormány azokra nézve a’ tett rendel­kezést meg fogja-e tovább is tartani vagy nem ? A’ jegyzőkönyv hitelesítése után Elnök: Ezek a’ szokott után közöltetni fognak az alsó­házzal, és a’ honvédelmi bizottmánynyal. B. Vay Miklós hozzám folyamodott eltávoztatási engedelem végett, mellyet — a’ ház jóváhagyását remélve, — mégis adtam, minthogy azt, tartom azon okoknál fogva, mellyek általa előadattak, addig, mig egés­­sége helyreáll, az engedelem megadható volt. Egyébiránt a’ fo­lyamodást ’s ahhoz csatolt orvosi bizonyítványt fel lehetne ol­vasni. — Olvastatott b. Vay Miklós eltávoztatási engedelmet kérő levele. Elnök: Illy körülmények között nem lehet megtagadni az engedelmet. Egyébiránt nem tudván azt, hol fog tartózkodni, b. Vay Miklóst megkértem levelem által, hogy hol tartózkodását adja tudtomra, mit teljesített is. Egyszersmind jelentem , hogy gr. Csáki László a’ honvédelmi bizottmánytól megbízást kapott, mellynek következtében el fog távozni. Beöthy Ödön: Én egy felszólítást akarok irányozni, mi inkább a’ kormányon ülő egyéneket illeti, és meg vagyok győződve, hogy a’ mi iránt felszólamlok, olly közérdekű és annyira a’ nemzet életéhez megkivántató tápszer, hogy azt ta­lán egyóldalúlag elnézni valóságos bűn volna. Valamint a’ régi korszakbeli hírlapok nem egyébnek tartattak a’ népek által, mint koholmányoknak, úgy a’ mostani felvilágosodás időszaká­ban nem annyira koholmányoknak tekintetvén többé, hanem mint tárháza a’ történetíróknak — mert alkalmasint azok fognak idő­vel anyagot szolgáltatni arra, hogy a’ nemzetek élete híven le­­irathassék — nem értem a’ királyi biographiákat, mert eddig Magyarország történetei nem egyebek voltak, mint leírása an­nak, hogy e’ vagy ama király ekkor lépett trónra, illyen ’s ily i­lyen hadai voltak, győzött vagy győzettetett, ekkor uralkodott és elhalt ekkor, — ki származási fákat akar felállítani nagy ér­dekkel hathat a’ maradékra nézve; arra nézve, ki a’ korsza­kot nem élte keresztül, kevés becscsel bir. Tudjuk, hogy külö­nösen a’ Tisza népe — mellyet némellyek ferdén fogtak fel — minden üres időcskéjét, ha egyébbel nem, a’ régi kalendári­­om vagy a’ Zsoltárral mulatja magát, és azt, már annyiszor ke­resztülolvasta, hogy annak kapcsai már nem is igen fogják ösz­­sze a’ borítékot. Ezen olvasmány lelki élvezetet ad, és erősít a’ hitben ’s vallásban; de hála az égnek és a’ haladás időszakának­ a’ mostani korszak annyira változtatá alakját, hogy a’ gubás ember is előveszi a’ Közlönyt és más hírlapot, egy kis figyelmet fordít az eseményekre és olvasgat, miután mindennek szemta­núja nem lehet. És igy, a’ nép érdekében látom szükségesnek, hogy a’ hivatalos lap, a’ Közlöny, ne csak hűséggel adja elő az eseményeket, hanem iránytűűl szolgáljon arra, hogy a’ nép fel­fogja mi a’ teendő most és jövendőre, a’ privat lapok azt csele­kedvén , mi tetszésükben áll. Tudom, hogy a’ történetírókra nézve az országgyűléseken előadott beszédek nagy fontossággal és érdekkel bírnak, és azt nagy hűséggel kelletik a’ közönség­gel tudatni, ezt tehát a’ térről leszorítani nem is kívánom; a’ ha­zai események közlésében is meglehetősen megnyugszom, de a’ külföldi cselekvények közlése, m­ellyeknek ritkán ugyan, de né­ha mégis jövünk adataihoz, a’ legkielégithetőbb elmebeli tehet­ségeket sem képes kielégíteni. Íme a’ napokban jöttek ide kül­földi hírlapok, m­ellyeknek némelly részletei némelly lapokban megjelentek, a’ hivatalos lapban alig olvashatók, pedig megval­lom , olly tartalomdús és jelen helyzetünkre olly annyira alkal­mazhatok, hogy egy órai késedelem, egy n­agy csatavesztéshez hasonlít. Az angol parlamentben a’ legközelebb alkalommal egy interpelláló történt a’ siciliai eseményekre vonatkozólag, és az interpelláló tag insurgenseknek nevezte azokat, kik a’magok alkotmánya mellett fogtak fegyvert, és a’ külügyeket vezető mi­nister Lord Palmersten — ezt mindenki vésse szive­redésbe, mert tökéletesen Magyaroszágra illik — azon nevezetes választ adá, hogy egy olly nemzet, melly alkotmánynyal volt századok óta felruházva, mellynek alkotmányát 4812—ik évben ujonan megerősítették, és a’ melly alkotmányt mint szövetségese Angliának, ez is garantiroz­­za, egy olly nemzet, melly törvényes állását a’ fejedelmek, kik olly örömest deriválják hatalmukat az Istentől, megtámadják, és a’ nép alkotmánya védelmére fegyvert ragad, nem insurgens,az jogos téren van, az tu­lajdon szabadságát védi. Magyarország alkotmánya nyolczszáz év óta fenállt 1848-ba vívta ki uj chartáját melly esküvel szentesíttetett, és most megtámadtatik azon chárta , és azon nép, melly uj chártájáért ontja vérét, insurgensnek nevez­tetik. Ezen elv nemcsak hazánkra, hanem Európának minden alkotmányaira alkalmazható. A’ constantinápolyi austriai követ azon kérdést intézte a’ portához, hogy mit fog tenni azon eset­ben, ha a’ slav monarchia alakulni akarna. A’ cseh követek mi­dőn Kremsirbe akartak menni, zárva, ’s katonai örökkel elfog­lalva találták a’ házat, azt mondták, fogunk követeket választa­ni, de nem Austria hanem Frankfurt számára; a’ frankfurtiak keveset tudtak az austriai eseményekről, Smerling minister pe­dig mit sem tudott, és lelépett. Mennyiben tehát birtokába juthatunk külföldi híreknek, meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy azok minden késedelem nélkül közzé tétessenek, habár a’ discussiok szőkébb körre szoríttatnának is, de marad annyi papiros, hogy e’ részben sem fogunk hiányt szenved­ni. Nem mindenkinek érdekében áll tudni, hogy ott a’ melly része az országnak az ellenség által el van foglalva, az úrbéri rendszernek behozatalát igen szépen divatba hozzák, és a’ magyar nép, melly szabadságát most kezdi élvezni, nem fog-e feleszmélni, midőn homlokát azon verejték verte, mint első apánkét azon átoknál fogv­i: „hogy véres verejtékkel keresd a’ te kenyeredet,“ de ne saját földeden, hanem idegen föl­dön, és midőn az valósulni kezd, ott, hol az ellenség hatalmasan működik, a’ népet vissza akarja görnyeszteni ismét azon igá­ba, nem fog-e kettöztetett erővel felkelni, ha tudja, mi vár reá a’ meghódolás esetében. Ezek és illyen események tuda­­tásával, mellyek annyira bevágnak a’ nemzet jövendőjébe, és képesek a’ nemzet jövendő sorsát megállapítani, és megdönte­­ni az ármányt, késedelmezni nem annyira hiba mint vétek. És én felkérem a’ tisztelt elnököt és azokat, kik a’ honvédelmi bizottmánynak tagjai, méltóztassanak a’ dolgot oda irányozni, hogy az illyen czikkek, az alkalmazás sem maradván el azok­tól, mert én száraz kivonatokkal meg nem érem, mert vala­mint a’ pap felmegy a’ prédikáló, székbe felveszi a’ textust, ’s az alkalmazást sem hagyja el, úgy­szintén, midőn a’ nép értelméhez írunk, az alkalmazásnak nem szabad kimaradni, mert különben nem fog felvilágosittatni, és nem volna kevesebb mint ha a’ pap felmenne a’ székbe, Ezechiel prófétából egy textust elolvasna, és meghagyná a’ népnek, hogy otthon sza­badon elmélkedjék róla. Kívánom tehát, hogy jövendőre nézve a’ Közlöny szerkesztősége midőn a’ külföldi hírek érkeznek, azokat azonnal kimeritőleg tudassa a’ közönséggel, mert az a’ nemzet életében nagy szerepet fog játszani, és hazánk jelen körülményei között minél inkább kívánatos és hasznos fog lenni. Elnök: Van szerencsém bihari főispán úr ezen inter­­pellatiója következtében jelenteni a’ t. felsőháznak, miszerint az elősorolt okokat méltányolta a’ honvédelmi bizottmány ’s iránta épen a’ tegnapi ülésében határozatot is hozott. Eddigelé a’ Köz­lönyben az előbbi rendeletek nyomán ’s következtében, csak az alsó és felsőházi okoskodások ’s tanácskozás menetele adatott ki, ’s ezek annyira betöltötték lapjait, hogy alig maradt hely kül­földi eseményen számára; itt különösen több ivet nem is lehete adni, mert sem szedők nagy számmal nincsenek, sem sajtó. A’ honvédelmi bizottmány kiadta most a’ rendeletet, hogy ennek­­utána midőn illy nevezetes külhirek lesznek, azon tekintetek­nél fogva, melyeket t. bihari főispán ur méltóztatott megérinteni, ’s hogy a’ köznépre jó eredménynyel hat, és helyheztetésünkre igen alkalmazható — hagyja el inkább a’ Közlöny a’ hazait, t. i. az országgyűlési debattokat későbbi lapjaiban ’s a’ külnevezetes híreket megelőzőleg és azonnal, mihelyt kapjuk,közölje. E’ sze­rint azt gondolnám, ezen rendelet által, a’ tett interpellatiót ille­tőleg, segítve lesz, kiváltképen hogy ha a’ sajtó és szedők hi­ányát nem fogjuk úgy, mint most, érezni, a’ mikor naponkint több ivek is megjelenhetendnek. Tökéletesen meg vagyok győ­ződve a’ felöl, mit t. bihari főispán ur felhozott hogy a’ hazá­nak jelen körülményei között szükséges a’ népnek felvilágosí­tása t. i. hogy micsoda elvek vannak az európai nemzeteknél is e’ tekintetben elfogadva, ’s mik történnek a’ külföldön, mellyek reánk is alkalmazhatók, és mik történnek benn az országban, mellyet szükséges a' népnek tudnia, hogy felvilágosuljon; ’s azt hiszem, a’ honvédelmi bizottmány e’ tekintetben mindent el fog követni ’s már kiadott rendeletének sikert fog szerezni. Eddige­lé ezt tenni nem is lehetett, mert külföldi lapokat nem tudtunk kapni úgy, mint már most a’ mártiusi plakát ’s manifestum után; ezóta természetesen reánk nézve igen érdekes külföldi hírek birtokába jutottunk ’s reménytem, ezentúl már folyvást is jutni fogunk. Ha a’ 1. felsőház jegyzőkönyvbe kívánja tétetni a’ nagy többség azon nézetét, hogy ezentúl a’ hivatalos Közlönylap az előterjesztés szerint szerkesztessék ’s eziránt a’ honvédelmi bi­zottmány feszólíttassék — mindenesetre meg fogjuk tenni, ha­nem most, azt hiszem, elegendő a’ honvédelmi bizottmánynak e’ tekintetben legújabban kiadott rendelete. Különben is Jósika Miklós úr fel fog ügyelni, hogy illy nevezetes kül­dolgok azon­nal a’ hivatalos lapban megjelenjenek. B. Jósika Miklós: Én azon hivatalos lap felügyele­tével meg voltam bízva,­­megvallom, igen sokszor megszólítot­tam annak szerkesztőségét: miért nincsenek benne külföldi hí­rek ? sőt többet tettem, magam szereztem külföldi lapokat, ’s azokból több nevezetességeket közöltem a’ szerkesztőséggel, de a’ szerkesztő mentségéül mindig azt hozta fel, mit a’ tisztelt elnök úr is méltóztatott felemlíteni, hogy t. i. még Szemere Bertalan belügyministériumából kijött rendelet következtében köteles minden országgyűlési debartokat egész terjedelmében közölni. Én tehát e’ részben magam megtettem az indítványt, hogy az illy nevezetes külhirek közöltessenek a’ Közlönyben; tegnap is e’ részben midőn a’ szerkesztőséget felhivattuk, min­den megtörtént, csak egy nem, mit a’ szerkesztőségnek majd magam fogok megmondani, t. i. az, a’ mit a’ t. bihari főispán úr említett meg, hogy a’ külföldi hírek ne csak pusztán szárazon közöltessenek, hanem egyszersmind legyen meg azoknak felvi­lágosítása ’s alkalmazása is Ezt, mondom, igen örömest magamra vállalom, minden módot el fogok követni, hogy a’ felsőház ki­­vonata teljesüljön. Beöthy Ödön bihari főispán. Miután a’ t. felsőház el­nöke ’s b. Jósika M. honv. bizottmányi tagok itt kijelentették, hogy ezen dolog iránt már részint intézkedtek, részint még in­tézkedni fognak, különben is ollyan lévén az interpelláló, melly egyátaljában elfogadtatik, nem látom helyét, hogy a’jegyző­könyvbe jöjjön; a’ tett kijelentéssel tökéletesen megelégszem, de ha be akarja a’ t. ház tenni, azzal sem sokat gondolok. — A’ másik kérdés, mellyet elnök úrhoz intézek, az: fog e’ parlament, mint eddig szokásban volt, a’ következő ünnepi napok alatt szün­napokat tartani ? Kívánnám, hogy a’ honvédelmi bizottmány a’ t. elnök úrral egyetértöleg e’ tekintetben választ nyújthatna e’ háznak, ’s hogy annak következtében egyes tagok tudhassák, eltávozhatnak-e a’ székhelyről pár napra, vagy nem? Elnök: E’tekintetben a’ honvédelmi bizottmány nem rendelkezhetik, mert a’ honv. bizottmány az országgyűlés kifo­lyása. Nekem az alsóház még nem adta tudtomra, hogy a’ jelen körülmények között meg fogja-e a’ régi szokást e’ részben tar­tani. Én nem reménytem, hogy a’jelen körülményekben az alsó­ház felfüggeszsze üléseinek tartását a’ következő ünnep­napok alatt is, mert épen most adhatják magokat elő olly jelenetek, mellyek miatt összeülni kénytelen. Ha netalán lenne néhány napi szünet, iránta az alsóházi elnök úrral értekezni fog­ok, ’s a mai jegyzőkönyv hitelesítése végett holnap tartandó ülésben fel fogom jelenteni. B. Sztojka Imre: Visszamenve az előbbeni tárgyra, azt tartom, hogy a’ tett indítványt szükséges a’ jegyzőkönyvbe be­tenni, akár szóval, akár tettleg történik, annak mindig be kell a’ jegyzőkönyvbe tétetni. Kun G o­t­h­á­r­d: Én a’ t. bihari főispán úr előterjeszté­sét magamévá teszem ugyan, csak azon kevés megjegyzést kí­vánom hozzá tenni, váljon Erdélyre — a’ hol tudjuk, a’ múlt hó­napok alatt mennyire el voltak a’helyhatóságok zárva az újságok használatától — nem volna-e szükséges az ottani kormánybiz­tos által olly intézkedéseket végrehajtani, hogy minden helyha­tóságnak, hol csak e’ lapokra előfizetés nem történt, a’kormány saját költségén küldje meg a’ Közlöny hivatalos lapot. Beöthy Ödön: Megnyugtatásául előttem szólt t. főis­pán úrnak csak azt vagyok bátor mondani, hogy még januarius hónapban megtétettek eziránt a’ lépések, ’s minden törvényha­tóság számára megküldettek a’ hivatalos Közlöny lapok, akkor is, a­­mikor én még ott, mint kormánybiztos működtem, a’ hova csak lehetett, mindenüvé elküldettek, hiszem, hogy azóta most is folyvást küldetnek. Szentiványi Károly: Értésemre esvén, hogy Hurbán ellenséges seregével kezéig megyém felé, a’ mennyiben némi pénzkezelés, habár nem olly nagy összeg is, bízatott rám, de miről számadóim becsületbeli dolog — rövid időrel eltávozha­­tásom iránti engedelem adásra vagyok bátor a’ t. felső házat fel­kérni. Elnök : Az engedelemadás a’ t. háztól függ, részemről bátor vagyok kérni a’ t. főispán urat, méltóztassék még néhány napot várni, például jövő szerdáig. Most más tárgy nincs, hol­nap 11 órakor ismét méltóztassanak megjelenni. Ülés vége 12 1/2 órakor. 47-ik ülés a’ felsőházban mart. 31-kén d. e. 11 ór. Elnök: b. Perényi Zs. Elnök: A’tegnapi ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Szentiványi olvassa a’ jegyzőkönyvet. Elnök: A’ felsöház tegnapi interpellatioja következtében a’ bihari főispánnak az iránt t. i. ha valljon a’ t. ház fog-e az ünnepek előtti héten üléseket tartani, vagy a’ régibb szo­kás szerint szünnapok lesznek, elnökileg értekeztem a’ kép­­viselőház elnökével, és azon tudósítást vettem, hogy az alsó­házban ezen kérdés m­ég fel nem merűlt; azonban vélekedése az, hogy a’ jelen körülmények között nem hiszi, miszerint az alsóház üléseit felfüggeszthesse. A­ körülmények olyanok, hogy minden nap jöhetnek elő események, mellyek következtében az országgyűlés együttléte szükséges. Egyébiránt az alsóház hol­nap fog ülést tartani, midőn ezen kérdés felmerül, és azután tudósítani fogom a’ tisztelt felsőházat. — Jelenleg más foglala­tosságunk nem lévén az ülésnek vége van. BELFÖLD. Középszo­ln­okból. Tasnád, mart. 27. Közép-Szol­­nokmegye közéletében, eredményeiben nagy hatású egy válto­zás történt. — Az orsz. honv. bizottmány rendeletéből teljhatal­mú kormánybiztos Décsey László ur a’ megye székhelyét Zilah­ városából Tasnádra a’ megye kebelébe áttette. — A’ változás Zilah és környékének gazdászati ’s anyagi érdekeit kellemetle­nül illeti; de a’ megye kerületének, a’ magyar elemnek, ’s az érmelléki nagy terület magyar lakóinak szellemére, ’s nemzeti­­ségök fejlesztésére üdvös hatású. Hogy e’ különböző hatás az érdekek futólagos, de összesimulandó súrlódását eredményezte, igen természetes. De hogy a’ megsértett érdek többektől a’ változás föté­­nyezőjének gyanított korm. biztos személyessége ellen törvén ingerültségével, a’ közügyekben most minden áron szükségelt összetartást koczkáztatta, — ez veszélyes vala, hanem szeren­csére a’ veszély a’ mart. 26-diki gyűlés nagy többségének hig­gadt ’s erélyes összetartásán ’s kötelességérzetén megtört. — E’ gyűlésben korm. biztos ur az öt kinevező ’s a’ székhelynek Tasnádra áttételét rendelő leiratot, — és öt mázsa szalonna, és egy silány honvédnadrág miatt — ellene a’ Zilahon székelt bi­zottmány által emelt vádra kormányunknak — korm. biztosi el­járását méltányló ’s az irt gyanúsításokat merőben alaptalanok­nak és részenkint kisszerűeknek is nyilvánító választás olvastat­ván föl, ’s előadásában e’ kérdések közötti tiszta eljárását fe­jezvén fel; a’ nagyobb rész helyeslő elismerése után kevés számból álló elleneinek személyeskedési indulata elenyészett, — ’s ily hangulatot váltva a’ dolog kormánybiztosunknak a’ béke ’s összetartásra felhívó nyilatkozata örömmel fogadtatott. A’ tanácskozás sarkpontja a’ megyeház már rég óhajtott áttételéért kormányunkhoz intézendő egy köszönő felírás iránti indítvány vala. — Kik az előbbeni kérdésben a’ kormánybiztos ellen nyilatkoztak, ellenzették ezt is. — De mivel mostani viszo­nyaink között föpolitikánk a’ magyar elem, a’ függetlenségünk­nek egyedül alapul szolgálható magyar elem értelmisége ’s köz­szellemének fejlesztését, a’ megyei közéletnek, ellenséges oláh környezetből feleink közé keblesitése által biztosítani ’s ekkép 253

Next