Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-01 / 68. szám
jtk a’ kétségbe esett dynastia helyzetét, tökéletesen hiszszük, hogy késs lesz a’ legutólsó ’s legalábbvaló módokat is fölhasználni, jövője roskadozó épületének támogatására. Az ég áldása legyen rajtunk í — y. U. 1. Épen pecsételni akarom levelemet, jó hozzám egy jó barátom’s fülembe súgja, hogy Bem Szebent mart. 11-én éjjel ostrommal bevette, ’s hogy e’ kudarczot a’ világhírű oroszok vallották. Én majd nem eszméletemet vesztém, annyira meglepett e’ hír olly időben, midőn a’ császári zsoldban levő lapok váltig azt kürtölik, hogy Erdély egészen meg van már tisztítva a’ magyaroktól. E’ hírt, mig önöktől bizonyosat nem tudunk, említeni sem merjük, mert valószínű, hogy a’ legkegyelmesb büntetés lőpor és golyó lenne. Gy. Pest, martius 24. Tisztelt szerkesztő úr! A’ fővárosban ma nagyszerű esemény történt, mert saját kormányunk egyik tagjától, részint elszórva, részint néhol felragasztva jött hozzánk több proclamatio, mellyben felhivatnak magyar honfiai, hogy vitéz seregünk nem sokára az osztrák zsoldos sereget megsemmisítvén , a’ főváros ismét birtokunkba jutand, ’s ekkor vigyázzunk, hogy Babarczi, Havas, Pázmándi, Szentkirályi, Almási, Sennyei és Kapi ’s több gáztársaikra ügyeljünk, nehogy megszökjenek. Ezek közöl, mellyek felragasztva voltak, napfényt kevés ideig láttak, hanem az elszórtakat, ha becsületes honfi találta meg, azokat csókolva, mint én, ’s magánkörben elhúzódva olvasgattuk. Isten add hogy seregünk közeledjék, bizonynyal mondhatom, hogy a’ nevezett honárulók, a’ fővárosban fogják foguk fehérét hagyni. — Miskolcz, mart. 28. A’ védsereg eszméje, mellyet Szemere Bertalan Felsö- Magyarországnak visszaszerzett területén életbe léptetett, élénk mozgásba hozta vidékeinket. Népszerű lévén az eszme, gyorsan indult valósulásnak. Alig néhány napja, hogy a’ vörös zászló kiütteték, ’s e’ pillanatban csupán az egy Miskolcz igazlelkü polgárai közöl 400 erőteljes férfi áll lobogónk alatt, felszerelve harczra készen. A’ vidékről özönlik a’ nép, melly már a’ német erőszak zsarnokságait átszenvedé, ’s melly átlátta, hogy ha magát nem védi, vesznie kell. Egy szóval, a’ nép önerejének eszméletére jött, az önvédelem szüksége vérébe ment át, ’s ebben fekszik győzelmünk csalhatlansága ’s nemzeti jövendőnk biztossága. Én, megvallom, nagy előszeretettel vagyok ez intézvény iránt, nemcsak a’ néphadviselés e’ nemének annyira költői természete miatt, hanem mert ezt theoriában is igen bölcsnek tartom; mert ebben a’ hazaszeretet fenséges eszméje, elvont magasságából a’ családiságra, sőt egész az önszeretetre van reducálva. És ebben van megfejtve, miért tódul a’ nép olly kedvvel, olly örömmel a’ védsereg soraiba. Azért, mert szégyenli a’nép, hogy 100 német lovas 20 ezer polgár személye és vagyona fölött olly határtalan szemtelenséggel bírt uralkodni, ’s átlátja, hogy csupán egyesíteni kell vala erejét, ’s ő mentve van, az ellenségnek pedig vesznie kell. ’S miért csatlakozik e’ sereghez az ifjúságnak legkényelmesebb osztálya is ? Azért, mert e’ vállalat regényes oldala ingerrel bir a’ költői kedélyű ifjúságra; mert az úgyszólván a’ katonai élet comfortja; mert itt nem kell hónapokat sebes marschban tölteni; mert nem kell messze távoznunk kedveseinktől, a’ szülői háztól ; mert a’ feladat épen tűzhelyeink közvetlen védelme; ’s mert itt a’ becsületvágy is megtalálja élvezetét azon tudatban, hogy mig a’ családot ’s édes mieinket védjük, egyszersmind a’ hazát is megmentjük. Végre miért küldi az anya féltett kincsét, életreményét, egyetlen fiát a’ zászló alá ? Azért, mert látja, mert érzi, hogy ha vész a’ hon, vész a’ család is. A’ fiú az osztrák zsoldosok soraiba erőszakoltatnék; örökségével pedig az osztrák rendelkeznék. Fel kívántam igen röviden jegyezni ’s a’ közönség tudomására juttatni, biztos adatok nyomán azon sükert, melly a’ védsereg működéseit már illy rövid idő alatt is követte, hogy kifessék, mivé nőheti ki magát ez intézmény, ha majd egy országos egészet képezend, és organikus öszhangzásban fog működhetni, hozzá értve az erélyes és ügyes vezérletet. Felsőmagyarországon esperesben már kilenc, apróbb nagyobb csapatban kétezer főre menő védsereg működik. Minden zegét zugát ismervén a vidéknek ’s tudomása lévén minden mozdulata felől az ellenségnek, melly t. i. területén, vagy annak határain találtatik , egy rövid 24 óra alatt összevonhatja egész erejét és sikerrel imponálhat három négyszerte nagyobb erőnek. Biztosítja az álladalom kincseit, különösen azokat, mellyek hadsergeink számára akár élelmezési, akár pedig felszerelési készletek gyanánt elhelyezvék, vagy munkában vannak az iparosok kezei között. *édő támadó hadat visel egyszersmind, szünetlenül. Mindent lát és tud, anélkül hogy láttatnék és tudatnék hely és idő, minőség és mennyiség tekintetében. 30 főből álló védcsapat megmentett, azaz visszaszerzett a’ hazának a’ losonczi expeditióval 800 pár bakancsot és 85 ökröt, Kassáról az ellenség elöl eltakarított 1200 mázsa ként és salétromot. Aranyitkán, 80 mázsa puskaport és 40 puskagyámokot. Aranyitkáról eltakarított a’ rablócsordák elől 800 mázsa ezüstöt. Még korábban Rimaszombatból 800 nyerget, 400 pár bakancsot és 40 ezer főf vásznat. Mindez csupán 10 napi működés sükere, nem számítván Oroszhegyi nyereményeit, és nem számitván azon erkölcsi ha KÜLFÖLD. OLASZORSZÁG. A’ „La Constituente Italiana“ czimü lap febr. 14. számában következő, Magyarországot érdeklő tudósítást olvasunk. Turin, febr. 14. A’követkamara tegnapi ülésében olvastatott fel, a’ magyar kormány sardiniai követének báró Splényinek irata, melly mellett, a’magyar nemzetnek Európa népeihez szóló nyilatkozatát több példányban osztatá szét a’ követek közt. Az irat következőleg hangzik: Elnök úr! Magyarország, a mellyet a’ sardiniai király ő felsége udvaránál képviselni alúlirottnak szerencséje van, — e’ perezben szabadság- és függetlenségi harczát vívja Austria ellen ; ’s ne volna bár e’ háborúnak föviditó oka egyszersmind törvényszerű védelme a’ jognak és alkotmányosság azon megdönthetlen alapelveinek, miken minden társadalom és státusnak nyugodnia kell, már csupán ennélfogva méltán számíthatna a’ polgári sult nemzetek rokonszenvére. Szentséges jogainak, ’s követelései törvényességének igazolása végett intézte a’ szabad népek és ezeket képviselő kormányokhoz azon nyilatkozatot, mellyet olly kérelemmel van szerencsém elnök úrnak kézbesíteni, hogy azt a’ követkamara tagjai közt szétosztani szíveskedjék. Alólrott meg van győződve róla, mikép a’ nemes sardinai nemzet t. képviselői szintúgy mint kormánya, ezen okirat históriai és jogi adatainak nyomán, pártolni fogják Magyarország elsajátithatlan jogait, ’s ezen tettekkel olly szövetséget hoznak létre Magyar- és Olaszország közt, melly alapja leend hatalmuk és jövő nagyságuknak. Az események legújabb iránya reménységet nyújt nekem, hogy Magyarország a’ benne lakó szlávokkal újra kibékülni ’s szabad institutióit velők meg osztani fogja, és a’ különböző népfajok egymással szemben álló érdekeit egy testvéri szövetségkötésbe olvasztván, hű és hatalmas barátja leend Olaszhonnak, mellyel, jó és balsorsban eddig is egyenlően osztozott. És csak igy egymáshoz csatolva fogja üdvözölhetni e’ két nagy nemzet minél előbb szabadulásának uj napját, semmisítheti meg eddigi bajainak forrását, törheti meg közös ellenségét, hogy zsarnoki elnyomása alól örökre megmeneküljön. A’ legöszintébb tisztelettel vagyok elnök úr iránt. Turin, febr. 13. 1849. Báró Splényi magyar követ a’ sardiniai udvarnál. Valerio követ, felelt a’ rendkívül lelkesedett kamara nevében Magyarország e’ szép szózatára, ’s Lanza indítványa nyomán meghagyatott az elnöknek, hogy adja tudtára a’ magyar követnek, legmelegebb rokonszenveket ’s óhajtásukat, bár minél elöbb szoros szövetség kötné egymáshoz a’ két nemzetet. FERRARA. Ha azt hitte Austria, mikép a’ szabadságra vágyó olaszt elnémítani, elég egy pár ezred fegyveresnek városonkénti beszállásozása: közelebbről bőv alkalma van e’ csalódásából kiocsúdni. A’ ferrarai nép derekasan viseli magát az osztrák zsarnokok irányában; árt, vét nekik a’ hogy tud. Folyó hó 6-ról írják a’ lapok, miszerint a’ Ferrarát megszállott osztr. cs. katonatisztekből többet, midőn épen a’ garnison-kórházba mentek volna, a’ nép megtámadott, és kövekkel dobálta őket. E’ szerencsésen sikerült kis kraval neki bátorította a’ lakosságot, ’s következő napon fegyveres kézzel törtek a’ katonákra ; egy osztrák tisztet agyon lőttek, hármat pedig a’ szó teljes értelmében széttéptek, ’s csak nagy erőnek sikerült meggátolhatni , hogy a’ dráma véresebb ne legyen. Ugyanez nap három futárt, kik a’ várparancsnokságtól St. Mária Magdalénába levéllel küldettek, Ponte lagoscuro-nál, midőn a’ Pó-n átmentek volna, római őrségbeliek föltartóztattak, lefegyvereztek és fogságba tétettek. Azonban nem csupán e’ tettek azok, mik által Ferrara népének az osztrákok iránti engesztelhetlen ellenszenve nyilatkozott. Már néhány hó előtt B e r tuz z i osztrák consul lakáról a’ császári czímert letépték, bemocskolták,’s maga a’consul is életveszély közt szökött ki szállásáról, mit a’ haragos nép midőn észrevett, neki esett a’ háznak, mellyben a’ consul lakott, ’s azt egészen földig rombolta. Illy tények fölött hatalmas lángokban tört ki Radeczki magas boszúja, és Coronini gróf vezérlete alatt egy brigadeot küldött át f.hó 18án a’Pón, ’s délután 1 órakor a’ császáriak bevonúltak Ferrarába. A’ város egy küldöttség által kérdé meg tábornagy b. Haynau-tól a’ császári sereg beszállításának czélját, ’s feleletül egy iratot nyújtott át nekik Haynau, mellyböl következőket olvastak: ..I) Adják ki azon bűnösöket, kik a’ minapi kravállnál 3 tisztet agyonvertek. 2) Adjanak 6 kezest, biztositékúl, hogy a’ császáriak eme követeléseit teljesitni fogják. 3) Hordják el a’ citadella elibe épített barrkádokat. 4) Törvényes uraknak a’ szentséges pápának leszaggató*4 czímereit újra rakják föl. 5) Sarcz gyanánt fizessenek 200 ezer scudit, 6000-et pedig a’ mindenéből kipusztitott osztrák consul Bertuzzi számára. 6) Minden előbbi egyezkedések pontjainak szoros megtartása követeltetik. Mindezen követelési pontok 24 óra alatt teljesittessenek, különben a’ város lődöztetni fog.“ A’ nép jobbnak látta ez ismeretes modorú osztrák capacitálásnak ezúttal engedni, ’s elég ildomos volt az erőszak eme követeléseire igent mondani. A’ sarezot lefizette, a’ barrkadokat elhordta, a’ pápai czímereket visszarakta, még kezeseket is adott. A’ mutatott engedelmesség valóban még is szelidité Haynau tábornagyot, ki aztán a’ hatósági tanácscsal alkura lépett, hogy tegyék meg azt, miszerint a’ beteg katonákat vitessék ki a’ határig, miután a’ közelebbi események folytán nem látja bátorságosnak a’ városi kórházakban hagyni szét betegeit. És miután küldetésében illy módon eljárt volna, mindkét brigadejával visszavonult Haynau, ’s már u. a. hó 20-kán ismét előbbi szállásán Polesello-ban ült. Nápoly. Beszélik, mikép a’ fővárosban nem sokára congressus fog tartatni, mellynek czélja az olasz ügyek elintézése leend. Egyébiránt hivatalosan tudatik, mikép Ferdinánd király a’ siciliai kérdést akkép oldá meg, hogy Sicilia számára az 1812-ki alkotmány korszerű változtatásokkal megerősittetik; elkülönzött közigazgatása és kormánya leend, egy alkirály alatt, kit mindenkor a’ király tetszése ’s saját belátása szerint fog kinevezni; serege vegyes leend; kevesek kivételével, mindenkinek közbocsánat biztosittatik; végezetre, a’ hadviselés költségeit Sicilia tartozik viselni. Napier lord bízatott meg, hogy e’ vég ultimátumot a’ siciliai új kormányelnökkel Scordia herczeggel közölje. Rómából és Toscanából Toricelli és Mazzini küldettek követekül Palermóba. A’ siciliai parlament meghagyta a’ végrehajtó hatalomnak, hogy mind a’ két köztársaságot elismerje. Sardinia, Vittorio Colli külügyminister beadván lemondását, helyébe Domenico Deferrari neveztetett. FRANCZIAORSZÁG, Páris, mart. 9. A’ mai ülésben a’ külpolitika forogván szőnyegen, Sarron következő interpellatiót intézett a’ kormányhoz : „Hajlandó-e a’ kormány az olasz népek önállását ’s jogaik teljes gyakorlatát elismerni ? mit teend azon esetben, ha a’ harcz újólag kitörvén Lombardiában, Austria piemonti földre lépne, vagy ha a’ catholikus hatalmak interveniálni fognának a’pápa világi uralma visszaállítása végett; végtére, ha Austria, régi igények nyomán, megkísértené Toskánában a’ nagyherczegség visszaállítását?“ Mire a’ külügyminister Drouynde Lhuys ekkor válaszolt : „Ha a’ kormány kijelentené, hogy amaz esetekben nem lép a’ cselekvés terére, ez által olly lépésekre bátoritná fel az idegen hatalmakat, minőket maga a’ közbenszóló sem óhajt; ha ellenben nyilvánitná, hogy ha ezen esetek csakugyan előfordulnának, fegyveres kézzel fogna közbejőni, ez által idő előtt ’s szükségen kívül vetni el a’ háború koczkáját.“ — A’ mai vitatkozás tehát nagyobbszerü eredmény nélkül folyt le. Thom,osztrák teljhatalmú minister kormánya részéről három jegyzékét nyújtá be a’ külügyministernek. Az elsőben igazolja a’ bécsi cabinet a’ Ferrarába tett beütést; a’ másikban kijelenti, mikép az interventio joga és szüksége a’ római ügyre nézve kétségbe nem vonható, annak kivitelére nézve azonban oda nyilatkozik, hogy a’ másodrendű hatalmiak, minek Spanyolország és Nápoly ’s mind azon catholikus fejedelmek, kik az interventióban részt venni óhajtanak, a’ Zucchi tábornok által vezérlett pápai seregeket gyámolitsák; a’ harmadikban nyilvánítja, hogy semmi esetben sem fog Toscanát illető azon jogairól lemondani, mellyeket részére az 1735—ki és 1815—ki szerződések biztosítottak. A’ választási törvényeken , úgy látszik, semmi lényeges változtatás nem fog történni. Bourgestian folyik a’ vádper a’ május 15-kei lázadók ellen. Az itélőszék harmadik ülésében a’ vádiottak kihallgattatván, egyenesen tagadták, hogy a’ nemzetgyűlésbe történt berohanás a’ képviselők szétűtésére lett volna irányozva. SPANYOLORSZÁG: A’ congressusban (követkamrában) martius 5-én Sanchez Silva képviselő jelenté, hogy ő interpellálni fogja a’ kormányt arra nézve, valljon milly politikát gondol követendőnek a’ kormány, a’ pápa és a’ romai nép viszonyait illetőleg. A’ külügyminister azt felelte, hogy a’ kormány meg fogja gondolni, valljon felelhet-e ezen interpellatióra, vagy nem. A’ ,Clamor publ. szabadelvű lap e’ tárgyra nézve igy nyilatkozik: „Már maga Spanyolország zavaros helyzete visszatarthatná a’ ministereket a’ beavatkozástól Ha erejök megfeszítésével csak azt sem tudták kivinni, hogy Cataloniában a’ lázadás elnyomassák, annál kevesbbé kell és lehet egy jogtalan külháborúba keveredniük Eszélyes dolog-e a’ kimerült nemzet nyakára tolni ezen vállalat tetemes költségeit most, midőn a’ kormány nem bir eleget tenni kötelezettségeinek, midőn az álladalmi kincstárnak évi deficitje 4—500 millió ? A’ ministerek, kik saját országukban romokban heverni hagyják az egyházakat, éhezni hagyják az oltár szolgáit, kalandos vállalatra adják fel őket, hogy egy szabad álladalom kormányformáját meghatározzák, még pedig tisztán politikai czél elérése végett, melylyet ők a catholicismus fátyoléval akarnak eltakarni.“ Egyébiránt híre van, hogy Cataloniában több ezer gyalog és néhány száz lovas szállíttatott hajóra, hogy a’ pápa világi uralmának helyreállítása végett, Olaszhon felé evezzenek. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. 216 talmat, melly mig egyfelől olly jótékonyan hat vissza a’ nép nyugalmára, személy- és vagyonbiztosságának érzetére, respectusban tartja az ellenséget, félelmessé tevén magát az előtt, önereje ’s a’ nép rokonszenve által, annyira, hogy például Hurbán eddig Kassát és vidékét zsarolná éhes rongyos csordáival, de észrevévén, hogy 600 főből álló védsereg toppan elébe a’ szabolcsi 200 lovason kívül, szedte vette sátorfáját és eltűnt, elpárolgott, és most híre sincs. Rövid időn többet. Ezen tudósítás kiegészítéséül hitelesen értesíthetjük a’ közönséget, mikép a’ felsömagyarországi védsereg öt nap alatt már 2618 mark olvasztott ezüstöt (értéke 52,360 pft) mentett meg az ellenség kezéből és küldött Debreczenbe. Nyomatik az álladalmi Nyomdában.