Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-03 / 69. szám

munismus utáni vágy némelly ábrándozók közt szétterjedt; gon­dunk lesz rá, hogy amaz okokat itthon eltávoztassuk, ’s indulni fogunk például Amerika intézvényeinek nyomán, hol szinte lá­tunk egy nagy és erős democratiát, a’ francziának hiányai nél­kül. ’S minthogy már épen Amerikánál vagyunk, nem erősségül hozzuk ugyan fel, de csak meg nem állhatjuk, hogy meg ne sugjuk bölcs elleneinknek, mikép mi ez uj világrészben is látunk com­munismust, még pedig ollyat, mit talán maguk elleneink sem kárhoztatnak, ollyat, mellynek alapja a’ legszebb testvéri egyet­értés, és nem azon nemtelen rablásvágy, hol a’ száz filléres a’ százezeresnek vagyonán szeretne osztakozni. Nem kell minket arra figyelmeztetni, hogy illy communista testületek Amerikában is csak gyéren, ’s csupán kisebb helye­ken léteznek; mert mi magunk azt tartjuk, hogy ezt nagyban életbeléptetni akarni, nem csak kivihetlen ábránd, de valóságos Őrjöngés volna, mellytöl a’ magyar népet félteni annyival inkáb felesleges, mivel illyszerü törekvésnek mindeddig legkisebb je­lét sem adta, holott ha hajlama lett volna rá, nyilvánítására soha kedvezőbb időt, mint a’ jelen forradalmi, nem talált volna. Aztán kik közt találjuk a’ legfőbb ragaszkodást a’ com­­munismus iránt? a’proletariusok körében! Magyarországnak, — hála isten — proletariusai eddigelé nem voltak, ’s hogy ezután se legyenek, a’ nemzetnek lesz gondja egy czélszerü státusgazdasági rendszer behozatalával, az innen támadható fellegeket hazánk egéről elhárítani. ADAKOZÁSOK. A’ miskolczi tábori kórházak számára — Borsod megye­beli Cserép falu helységnek lelkésze Mogyorósi Imre úr cha­­tedrai felszólítás utján 97 inget, 98 gatyát, 8 lepedőt, egy pár­nahajat, és nagy mennyiségű sérvkötő ruhadarabokat és tépést gyűjtött és adott át. Hála és köszönet nyilvánittatik a’ derék lelkésznek, ’s buz­gó hallgatóinak. Kelt Miskoltzon mart. 22-kén 1849. A’ miskolczi tábori kórházak igazgatósága. A’ N­ enyediek segedelmezése véget, alelirtnak fölszóli­­tására, adakozni szíveskedtek Debreczenben: Almási Pál 10 pft. Szatsvay Imre 5 ft. Irányi Dániel 5 ft. Pálfi János 10 ft. Dobolyi Sándor 5 ft. Szentiványi Márton 5 ft. Molnár József 5 ft. Szentimrei György 5 ft. Luzsenszky Pál 5 ft. Dániel Pál 5 ft. Ujfalusy Lajos 5 ft. Bencze Ignácz 5 ft. Ferdi­­nandy Bertalan 5 ft. Décsey László 5 ft. Román Ferencz 5 ft. Hermann Gáspár 5 ft. Freund Ferencz 5 ft. Kacskovics Lajos 5 ft. Tóth Lőrincz 5 ft. Móricz Antal 5 ft. Gorova István 5 ft. Vas Gereben 2 ft. Madarász László 10 ft. Dedinszki József 5 ft. Fe­kete Lajos 5 ft. Halász Bodi 5 ft. Tanárky Gedeon 5 ft. Madarász József fejérből 5 ft. Sillye Gábor 5 ft. N. N. 2 ft. Jósa Károly 3 ft. Kováts Károly, százados 5 ft. Váradi János 2 ft. Torma Ist­ván 5 ft. Székely Dávid 2 ft. Hatzel 5 ft. Pap Máté 5 ft. Horváth Bold 5 ft. Reinisch Ágoston 5 ft. Hegedűs 1 ft. Papfalvi 5 ft. Kállay 3 ft. Gyergyai Ferencz 5 ft. Zichy Antal 5 ft. Hunfalvi 5 ft. Popovits Miklós 2 ft. Varga Sándor 3 ft. Bernát József 2 ft. Gedeon János 5 ft. Hertelendi Miksa 5 ft. Gozman János 2 ft. Nagy Károly 2 ft. Szőke Károly 5 ft. Prichl József 2 ft. Tanai Mátyás 2 ft. Antal Mihály 3 ft. Fejér Márton 5 ft. Orutz János 5 ft. Csíki Sándor 5 ft. Gábriel István 5 ft. Szalai Antal 5 ft. Bártzai Albert 5 ft. Darvas Antal 5 ft. Ambrus József 5 ft. Bu­dai András 2 ft. Topler Antal 2 ft. Kornis Elek 5 ft. Murgu Bu­­tim 3 ft. Káloczy 3 ft. Olgyai Lajos 5 ft. Abonyi István 5 ft. Lu­­káts Sándor 5 ft. Bittó István 5 ft. Májerzsák Márton 2 ft. Vö­rösmarti Mihál 5 ft. Omászta Zsigmond 5 ft. Biró Antal 5 ft. Kel­ler János 5 ft. Martiny Frigyes 5 ft. Másvilági 2 ft. Tar Károly 5 ft. N. N. 1 ft. Szabadhegyi Antal 1 ft. 30 kr. Simai Gergely 5 ft. B. Győrfi 5 ft. Török Bálint 5 ft. Bogyó Sándor 5­ ft. Kor­­buly Bogdán 1 ft. Nyéki Béla 1 ft. Bogdán Vinc­e 1 ft. Topler Simon 2 ft. Kubic­a 5 ft. Pethi József 2 ft. Jekelfalusy 2 ft. Elek Mihál 5 ft. Kupricz Imre 5 ft. Dologh György 1 ft. Fekete Lőrinc­ 2 ft. Genesy József 5 ft. Erős Lajos 5 ft. Horváth Zsig­mond 1 ft. Hertzeg Victor 1 ft. Daróczy 1 ft. Kandó Kálmán 5 ft. Marsovszky 5 ft. Oltsvári Gábor 5 ft. Topertzer Ödön 5 ft. Patay József 3 ft. Benitzky Ödön 5 ft. Nyári Pál 10 ft. Horváth István 10 ft. Jenei István 20 ft. Csóka József 20 ft. Antal Imre 5 ft. Bagossy Sándor 2 ft. Nemegyei őrnagy 20 ft. Korodi Soma 5 ft. Gyurmán Adolf 10 ft. Táncsics Mihál uj alkotmányi törv. javallatából 20 példányt mellynek el költ 9 darabjaiból be jött 1 ft. 40 kr. És így összesen begyült 564 ft. 10 kr. pp. és az el­adatlan 11 darab Táncsics uj alkotmánya; ezekből 500 ft. Ko­­losvárra ki osztás végett elküldetett már biztos kezekre, ’s a’ többi is oda küldendő, mellyekről midőn a’ nyilvánosság előtt számolni kívánt, egyszersmind hálaköszönetet mond a’ begyűjtő. Fosztó Ferencz, alsófehéri képviselő. Hála nyilvánítás. Bűnnek tartanak a’ t. közönség előtt nem nyilvánítani há­lánkat azon kegyességért, mit Beöthy Ödönné, Veér Sándorné Beliczayné közbenjárásukra a’ n.­váradi érzékeny keblű nők, pénz, és ruha neműeben velünk a’ rabló oláh csorda dühön­gései elől télviz idején menekülni kényszerűitekkel személy vá­logatás nélkül éreztetni elég nagy lelkűek valának. Fogadják az illetők e’ nagylelkűségükért hálás köszöne­­tünket, ’s egyszersmind azon lelkűnk mélyéből eredt nyilatko­zatunkat, miként teljes erőnkből igyekezendünk minden alka­lommal megmutatni, hogy kegyöket a’ haza nem érdemetlen gyermekeire áraszták, ’s kegyükkel fetörlött minden nyomor­­könyeinkért maguknak még unokáink kebleikbe is általunk át­plántálandó szent emléket biztosítanak. Több zarándme­gyei menekültek. HIRDETÉSEK. F. p. 7298. 3-3 Az ország minden közhatóságainak. Szabolcs megyei nyíregyházi születésű Pap György és Péter János, 13-ik hr.­z.­alj 4-ik századbeli övvezetek, a’tokaji lomásról megszökvén, az ország minden közhatóságai a’ ne­vezett szökevények keblekben leendő kerestetésére, ’s a’ meny­nyiben feltaláltatnának, a’ közelebbi katonai hatóságnak való át­adására utasittatnak. Kelt Debreczenben mart. 25. 1849. Mészáros Lázár hadügyminister. C s­ö d v 1­et 1—3 A’ Tőketerebesi postaállomás elnyerését tárgyszó, már ezelőtt is közhírré tétetett csőd, ezennel megujjittatik. Ezen postaállomást elnyerni kívánó egyének, folyamodványaikat ed­digi hivataloskodásukról, erkölcsi magok viseletéről, tudományos ismereteikről és vagyonuk mennyiségéről szóló hiteles bizo­nyítványokkal ellátva, az országos postai kormányhoz czímezve, az alírt postafőigazgatósághoz i. e. április hó végéig mulhatlanul beküldjék. Kelt Debreczenben április 2-án 1849. A’ debreczeni kér. posta főigazgatóságtól. Felszólítás: 3—3 Kné Lőrincz, Farkas József, Nagy József, Szabó József, Szabó Lajos, Csuka Lajos, Sir István, Világos Sándor, Deczki Dani, Rollfi Rudolf, Hegedűs János, Pöschil Károly, Schmidt Jó­zsef, Tót Károly, hadbírói gyakornokok múlhatatlanul jelenje­nek meg a’ hadi igazságügy osztálynál. 3-3 KÉRELEM. Galgóczi Dániel és Somogyi János Nagy-Körösi menekül­tek felhivatnak, hogy magukat a’ Karczagi katonai kórház or­vosánál jelentsék; ha pedig valakinek talán a’nevezett egyének­ről tudomása volna, felkéretik, hogy erről ugyan oda jelen­tést tenni szíveskedjék. HIRDETÉ­S­E K. Árverés. 1—3 Az ellenséghez szállíttatni szándékolt ’s lefoglalt asszó- ’s jó asztali borok, e’ f. hó 5-én azaz csötörtökön reggeli 9 óra­kor a’ sóháznál közárverés utján a’ legtöbbet ígérőnek el fog­nak adatn. Debreczen, április 1-én 1849. K­áld­or őrnagy. 106­­ B. Köröztető s. 1—3 Csongrádmegye megkeresése folytán Zentáról menekült Gábor Mihály ütközően eltévedt fiacskája a’ végett köröztetik, hogy megtalálás esetében Csongrádmegyének azonnal jelentés tétessék. A’ gyermek 6 éves, haja gesztenyeszin, szemei sárgák, volt rajta egy hosszú ing. Debreczen mart. 28. 1849. Gorscheczky Sándor hadnagy iskolai és családi irományai az országos rendőri hivatalnál vannak letéve. Kelt Debre­czenben, april 2-án 1849. Az országos rendőri hivatal. Kiadó lakház. 1-2 Nagyváradhoz egy órányira a’ csinált út mellett levő mind­szenti pusztán áll a’ lak 4 szobából a’ szükséges melléképüle­tekkel, két holdnyi udvarral és 4 holdnyi luezernai ’s házi kert­tel, a’ kivenni szándékozók bővebben értekezhetnek Nagyvára­don Majer orvostanár az oláh püspök utczájában, és a’ pusztán Bökönyi uraknál. Felhívás. Fölhívom mind azon katonai egyéneket, kik kard és más fegyverfogatásbani gyakorlatokban részesülni karnak, jelentsék magokat az alkrottnál, ki is d. e. 10—12, délu­tán pedig 4—6 fő órákban, hazafias kötelességének ismeri, minden díj nélkül órá­kat adni. (Lakása harminczad utcza 2558. sz.) Körösi Pál György, ti................ • .,•,•‡ ‹,■‹.. ............... tűzmester. SSSéé 1-3 Tanszéki csődület. “*■ Debreczen városában a’ római ketholikus elemi tanodák 1-ső osztályú tanszéke 150 pengő forint készpénz, 2 köböl, 2 véka tiszta búza 2 köböl, 2 véka gabona, 4 öl tűzifa évi fize­téssel és szabad szállással — megürülvén; ez olly megjegyzés­sel tétetik közhírré, hogy az ezen állomást elnyerni óhajtók bi­zonyítványokkal ellátott folyamodványukat jövő április hó 25- kéig városi polgármester Poroszlay Fridrikhez adják be. De­breczenben március 30-kán 1849 tartott tanácsülésből kiadta Nagy Lajos, közigazgatási aljegyző. NÉVVÁLTOZTATÁSOK. 699 szám | R. P. K. Neumann József, 18-dik zászlóaljbeli főhadnagy vezeték­nevének Ujlaki-ra változtatása díjmentesen megengedtetvén, ez országszerte köröztetik. 66. 119. 120. | B. Tausch János vezeték­nevének Cseré-re; — Andreviczky Jánosénak Endrefi-re; — Fleischer Samuénak Izámai-ra; — Koller Károlyénak Mányai-ra kért átváltoztatása megengedtet­vén, ezennel országszerte köröztetik. Debreczen apr. 2. 1849. 93­­ B. Frits József vezetéknevének Zólyom­i-ra kért átvál­toztatása megengedtetvén, ezennel köröztetik. Kelt Debreczenben mart. 27. 1849. Megjelent SZABADSÁGDALOK 1-1­1. 2. 3-ik füzete Hiadortól. . Kapható a’ Martius nyomdájában, ’s Telegdi és Csáthi könyvá­rusoknál füzetenként 6 p. kr. Eladó ló. 2—3 Három éves, szürke, hámos, fiatal ló, Nagy Péter fia utczá­­ban^7 Sjisjámai Márton^^ 250 Igazítás. Lapjaink 68-ik számában a’ 246 lap, első hasábja 4-ik sorában alulról „800 mázsa ezüstöt“ helyett „800 márka ezüstöt“ olvasandó. KÜLFÖLD. OLASZORSZÁG. Az „Examiner“ következő érdekes czikket közöl Olasz­országról : „Olaszhon az idő megvetett gyermeke. Egy szív sem kö­nyörül rajta, egy alak sem szól hozzá a’ biztatás vagy részvét szózatán. Ki e’ boldogtalan szép hon iránt ezelőtt rokonszenvet mutatott, egyre üldöztetik, mert az olasz vitézségben, olasz szabadságban és függetlenségben bízni merész lett. A’ szócska, melly éjszaki Olaszország súlyos nyomása ellen emelkedett, vagy Messina összeágyúztatójának emberi érzelmét kétségbe vonó , felség sértésnek mondatott. Olaszországnak azon saját­sága van, hogy népe kiválólag városi. Ép ezért, ha az olasz nép a’ közszabadságnak csak legkisebb mértékét bírta, vagy a’ sajtószabadságnak csak némi jótékonyságát élvezte volna is: a’ rázkódás, melly reá következett, őt készen találja. De e’ he­lyett úgy bántak vele a’ közéletben mint gyermekkel, vallási vakságra kényszerítették, szellemét leigázták, ’s leigázott szel­lemének nem hagytak más menedéket az ultra republiká­­nismusnál. A’ szegény Rossi abból egy mérsékelt pártot igyekezett alakítani, mintha a’ népzabolátlanság által megdöntött régi nespotismusból születhetnék illyen mérsékelt párt. Az olasz nép által elkövetett e’ politikai balfogás alapja, politikai avatat­­lanságában rejlik, ’s ez nem saját bűne. ..A’ pápa volt első, ki benne a zsarnokság és aristocratia megcsontosult uralma ellen, ellenszenvet támasztott; de a’ pá­pai kormánynak azon rész oldala volt, hogy hiányzottak benne a’ reform létesítő elemek. A kornak egy ifjú fejedelemre vala szüksége, ki hosszú éleine­k néz el­be, kinek családja iránt sze­retet van a’ népben, ragaszkodás a’ nemesi rendben, — szóval egy világi fejedelemre volt szüksége, ki mind azon eszközök birtokában legyen, mellyek boldogságot és jólétet terjeszthet­nek. E’ helyett a’ pápa egy őszbe indult férfi volt, kit népéhez sem a’ múltnak, sem a’ jövőnek köteléke nem csatol, kit azon bíbornokok csoportja vesz körül, kik még tegnap vetélytársai valának, ’s holnap már azon reményben élnek, hogy utódai le­hetnek ? A’ bibornokság minden aristocratiák legrosszabbika, miként a’ pápaság minden monarchiák leggyengébbike. Csoda-e tehát, ha IX Piusnak csak egy pártot sem sikerült kielégíteni, csak egy reformot sem életbe léptetni? Csoda e, ha ő maga is a’ bibornoki intrigáknak és az azokkal kapcsolatban levő nép za­vargásoknak áldozatául esett ? „Azonban, ha a’ római nép hibája avatatlanságból ered, a’ piemontié túlságos ambitiókból. Mert a’ helyett, hogy törekvé­seit a’ királyság alkotmányszerű organisatiojára fordítana , a’ nép és király Olaszország meghódítása és bekebelesitése után vágyakoznak. A’ piemonti nép vitézül harczolt a’ múlt év folytán, ’s még hősiebben álmodott; a’ szenvedett veszteségek után sem okult. Piemont valósággal két hatalmas elektrikus folyam közé szorult, mellynek egyik partján a’ zsarnok Osztria, másikon a’ szabad franczia nép táboroz. Lehetlen is várni, hogy, mig Olasz- Német- és Francziaország olly izgatott állapotban van, Piemont nyugodtan összetegye kezeit. Károly Albert előtt a’legsú­lyosabb feladat fekszik; ha az sikerül, a’ körülményeknek fogja köszönhetni, hogy barát és gyámok nélkül, népével olly szoro­san összeforrhatott; ’s ép ezért meg fogja tartani trónját és ha­tárait , mikép ezt a’ pápa és a’ toskánai nagyherczeg is teheté vala, ha ők is kényszerültek volna kizárólag saját népükre tá­maszkodni. Mi a’ nápolyi királyt illeti: felőle, ki neveltetésénél fogva képmutató, termész­éténél fogva zsarnok, születése által bour­bon , házasságánál fogva osztrák — nem lehet mást feltenni mint azon irányt, melly a’ nép szabadság megsemmisítésére törekszik. Absolutismusát még nagyobb vadságra fokozata Sicilia ellentállása, így tette a’ tórikat Izland bőszültekké. Sicilia Nápoly irföldje, azon különbséggel, hogy Nápoly sohasem hódította meg Siciliát, hogy ez sohasem adta az egyesülésre szavazatát, ’s annálfogva nem máskép mint lakói szabadakaratából költözhetik Dáliához, vagy annak egy részéhez. Mindenkinek érdekében fekszik óhaj­tani , hogy Nagybrittania és Izland egyesülve maradjon ’s ne da­­raboltassék fel ama nagyszerű birodalom, melly az alkotmányos szabadságnak mindenkor hona volt. Siciliának Nápollyak­ egye­sítése mit sem használ a’ világnak, vagy talán, hogy a’ bourbon család egyik ágát erősíteni fogná? Elébb vagy utóbb egy egész­be fog olvadni Italia, mellynek egyes részei egymás szövetsé­gesei leendőnek; legüdvösebb tehát mind Siciliára, mind Ná­­polyra nézve, ha oda törekszenek, hogy egykoron ama szövet­­ség egyik lánczszemét képezhessék. Ez eszme aligha fog még most valósulni. Francziaország tunya és indolens. Osztria útban van Róma felé Egy időn tehát lebocsáthatjuk az olasz függet­lenség drámájára a’ kárpitot, melly azonban egy második vagy harmadik felvonásnál, vagy annyinál, mennyi a’ mű végczélhoz vezetéséhez szükséges — mi elkerülhetlen — fel fog emelkedni.“ Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. Nyomatik az álladalmi nyomdában.

Next