Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-03 / 69. szám
munismus utáni vágy némelly ábrándozók közt szétterjedt; gondunk lesz rá, hogy amaz okokat itthon eltávoztassuk, ’s indulni fogunk például Amerika intézvényeinek nyomán, hol szinte látunk egy nagy és erős democratiát, a’ francziának hiányai nélkül. ’S minthogy már épen Amerikánál vagyunk, nem erősségül hozzuk ugyan fel, de csak meg nem állhatjuk, hogy meg ne sugjuk bölcs elleneinknek, mikép mi ez uj világrészben is látunk communismust, még pedig ollyat, mit talán maguk elleneink sem kárhoztatnak, ollyat, mellynek alapja a’ legszebb testvéri egyetértés, és nem azon nemtelen rablásvágy, hol a’ száz filléres a’ százezeresnek vagyonán szeretne osztakozni. Nem kell minket arra figyelmeztetni, hogy illy communista testületek Amerikában is csak gyéren, ’s csupán kisebb helyeken léteznek; mert mi magunk azt tartjuk, hogy ezt nagyban életbeléptetni akarni, nem csak kivihetlen ábránd, de valóságos Őrjöngés volna, mellytöl a’ magyar népet félteni annyival inkáb felesleges, mivel illyszerü törekvésnek mindeddig legkisebb jelét sem adta, holott ha hajlama lett volna rá, nyilvánítására soha kedvezőbb időt, mint a’ jelen forradalmi, nem talált volna. Aztán kik közt találjuk a’ legfőbb ragaszkodást a’ communismus iránt? a’proletariusok körében! Magyarországnak, — hála isten — proletariusai eddigelé nem voltak, ’s hogy ezután se legyenek, a’ nemzetnek lesz gondja egy czélszerü státusgazdasági rendszer behozatalával, az innen támadható fellegeket hazánk egéről elhárítani. ADAKOZÁSOK. A’ miskolczi tábori kórházak számára — Borsod megyebeli Cserép falu helységnek lelkésze Mogyorósi Imre úr chatedrai felszólítás utján 97 inget, 98 gatyát, 8 lepedőt, egy párnahajat, és nagy mennyiségű sérvkötő ruhadarabokat és tépést gyűjtött és adott át. Hála és köszönet nyilvánittatik a’ derék lelkésznek, ’s buzgó hallgatóinak. Kelt Miskoltzon mart. 22-kén 1849. A’ miskolczi tábori kórházak igazgatósága. A’ N enyediek segedelmezése véget, alelirtnak fölszólitására, adakozni szíveskedtek Debreczenben: Almási Pál 10 pft. Szatsvay Imre 5 ft. Irányi Dániel 5 ft. Pálfi János 10 ft. Dobolyi Sándor 5 ft. Szentiványi Márton 5 ft. Molnár József 5 ft. Szentimrei György 5 ft. Luzsenszky Pál 5 ft. Dániel Pál 5 ft. Ujfalusy Lajos 5 ft. Bencze Ignácz 5 ft. Ferdinandy Bertalan 5 ft. Décsey László 5 ft. Román Ferencz 5 ft. Hermann Gáspár 5 ft. Freund Ferencz 5 ft. Kacskovics Lajos 5 ft. Tóth Lőrincz 5 ft. Móricz Antal 5 ft. Gorova István 5 ft. Vas Gereben 2 ft. Madarász László 10 ft. Dedinszki József 5 ft. Fekete Lajos 5 ft. Halász Bodi 5 ft. Tanárky Gedeon 5 ft. Madarász József fejérből 5 ft. Sillye Gábor 5 ft. N. N. 2 ft. Jósa Károly 3 ft. Kováts Károly, százados 5 ft. Váradi János 2 ft. Torma István 5 ft. Székely Dávid 2 ft. Hatzel 5 ft. Pap Máté 5 ft. Horváth Bold 5 ft. Reinisch Ágoston 5 ft. Hegedűs 1 ft. Papfalvi 5 ft. Kállay 3 ft. Gyergyai Ferencz 5 ft. Zichy Antal 5 ft. Hunfalvi 5 ft. Popovits Miklós 2 ft. Varga Sándor 3 ft. Bernát József 2 ft. Gedeon János 5 ft. Hertelendi Miksa 5 ft. Gozman János 2 ft. Nagy Károly 2 ft. Szőke Károly 5 ft. Prichl József 2 ft. Tanai Mátyás 2 ft. Antal Mihály 3 ft. Fejér Márton 5 ft. Orutz János 5 ft. Csíki Sándor 5 ft. Gábriel István 5 ft. Szalai Antal 5 ft. Bártzai Albert 5 ft. Darvas Antal 5 ft. Ambrus József 5 ft. Budai András 2 ft. Topler Antal 2 ft. Kornis Elek 5 ft. Murgu Butim 3 ft. Káloczy 3 ft. Olgyai Lajos 5 ft. Abonyi István 5 ft. Lukáts Sándor 5 ft. Bittó István 5 ft. Májerzsák Márton 2 ft. Vörösmarti Mihál 5 ft. Omászta Zsigmond 5 ft. Biró Antal 5 ft. Keller János 5 ft. Martiny Frigyes 5 ft. Másvilági 2 ft. Tar Károly 5 ft. N. N. 1 ft. Szabadhegyi Antal 1 ft. 30 kr. Simai Gergely 5 ft. B. Győrfi 5 ft. Török Bálint 5 ft. Bogyó Sándor 5 ft. Korbuly Bogdán 1 ft. Nyéki Béla 1 ft. Bogdán Vince 1 ft. Topler Simon 2 ft. Kubica 5 ft. Pethi József 2 ft. Jekelfalusy 2 ft. Elek Mihál 5 ft. Kupricz Imre 5 ft. Dologh György 1 ft. Fekete Lőrinc 2 ft. Genesy József 5 ft. Erős Lajos 5 ft. Horváth Zsigmond 1 ft. Hertzeg Victor 1 ft. Daróczy 1 ft. Kandó Kálmán 5 ft. Marsovszky 5 ft. Oltsvári Gábor 5 ft. Topertzer Ödön 5 ft. Patay József 3 ft. Benitzky Ödön 5 ft. Nyári Pál 10 ft. Horváth István 10 ft. Jenei István 20 ft. Csóka József 20 ft. Antal Imre 5 ft. Bagossy Sándor 2 ft. Nemegyei őrnagy 20 ft. Korodi Soma 5 ft. Gyurmán Adolf 10 ft. Táncsics Mihál uj alkotmányi törv. javallatából 20 példányt mellynek el költ 9 darabjaiból be jött 1 ft. 40 kr. És így összesen begyült 564 ft. 10 kr. pp. és az eladatlan 11 darab Táncsics uj alkotmánya; ezekből 500 ft. Kolosvárra ki osztás végett elküldetett már biztos kezekre, ’s a’ többi is oda küldendő, mellyekről midőn a’ nyilvánosság előtt számolni kívánt, egyszersmind hálaköszönetet mond a’ begyűjtő. Fosztó Ferencz, alsófehéri képviselő. Hála nyilvánítás. Bűnnek tartanak a’ t. közönség előtt nem nyilvánítani hálánkat azon kegyességért, mit Beöthy Ödönné, Veér Sándorné Beliczayné közbenjárásukra a’ n.váradi érzékeny keblű nők, pénz, és ruha neműeben velünk a’ rabló oláh csorda dühöngései elől télviz idején menekülni kényszerűitekkel személy válogatás nélkül éreztetni elég nagy lelkűek valának. Fogadják az illetők e’ nagylelkűségükért hálás köszönetünket, ’s egyszersmind azon lelkűnk mélyéből eredt nyilatkozatunkat, miként teljes erőnkből igyekezendünk minden alkalommal megmutatni, hogy kegyöket a’ haza nem érdemetlen gyermekeire áraszták, ’s kegyükkel fetörlött minden nyomorkönyeinkért maguknak még unokáink kebleikbe is általunk átplántálandó szent emléket biztosítanak. Több zarándmegyei menekültek. HIRDETÉSEK. F. p. 7298. 3-3 Az ország minden közhatóságainak. Szabolcs megyei nyíregyházi születésű Pap György és Péter János, 13-ik hr.z.alj 4-ik századbeli övvezetek, a’tokaji lomásról megszökvén, az ország minden közhatóságai a’ nevezett szökevények keblekben leendő kerestetésére, ’s a’ menynyiben feltaláltatnának, a’ közelebbi katonai hatóságnak való átadására utasittatnak. Kelt Debreczenben mart. 25. 1849. Mészáros Lázár hadügyminister. C sö d v 1et 1—3 A’ Tőketerebesi postaállomás elnyerését tárgyszó, már ezelőtt is közhírré tétetett csőd, ezennel megujjittatik. Ezen postaállomást elnyerni kívánó egyének, folyamodványaikat eddigi hivataloskodásukról, erkölcsi magok viseletéről, tudományos ismereteikről és vagyonuk mennyiségéről szóló hiteles bizonyítványokkal ellátva, az országos postai kormányhoz czímezve, az alírt postafőigazgatósághoz i. e. április hó végéig mulhatlanul beküldjék. Kelt Debreczenben április 2-án 1849. A’ debreczeni kér. posta főigazgatóságtól. Felszólítás: 3—3 Kné Lőrincz, Farkas József, Nagy József, Szabó József, Szabó Lajos, Csuka Lajos, Sir István, Világos Sándor, Deczki Dani, Rollfi Rudolf, Hegedűs János, Pöschil Károly, Schmidt József, Tót Károly, hadbírói gyakornokok múlhatatlanul jelenjenek meg a’ hadi igazságügy osztálynál. 3-3 KÉRELEM. Galgóczi Dániel és Somogyi János Nagy-Körösi menekültek felhivatnak, hogy magukat a’ Karczagi katonai kórház orvosánál jelentsék; ha pedig valakinek talán a’nevezett egyénekről tudomása volna, felkéretik, hogy erről ugyan oda jelentést tenni szíveskedjék. HIRDETÉSE K. Árverés. 1—3 Az ellenséghez szállíttatni szándékolt ’s lefoglalt asszó- ’s jó asztali borok, e’ f. hó 5-én azaz csötörtökön reggeli 9 órakor a’ sóháznál közárverés utján a’ legtöbbet ígérőnek el fognak adatn. Debreczen, április 1-én 1849. Káldor őrnagy. 106 B. Köröztető s. 1—3 Csongrádmegye megkeresése folytán Zentáról menekült Gábor Mihály ütközően eltévedt fiacskája a’ végett köröztetik, hogy megtalálás esetében Csongrádmegyének azonnal jelentés tétessék. A’ gyermek 6 éves, haja gesztenyeszin, szemei sárgák, volt rajta egy hosszú ing. Debreczen mart. 28. 1849. Gorscheczky Sándor hadnagy iskolai és családi irományai az országos rendőri hivatalnál vannak letéve. Kelt Debreczenben, april 2-án 1849. Az országos rendőri hivatal. Kiadó lakház. 1-2 Nagyváradhoz egy órányira a’ csinált út mellett levő mindszenti pusztán áll a’ lak 4 szobából a’ szükséges melléképületekkel, két holdnyi udvarral és 4 holdnyi luezernai ’s házi kerttel, a’ kivenni szándékozók bővebben értekezhetnek Nagyváradon Majer orvostanár az oláh püspök utczájában, és a’ pusztán Bökönyi uraknál. Felhívás. Fölhívom mind azon katonai egyéneket, kik kard és más fegyverfogatásbani gyakorlatokban részesülni karnak, jelentsék magokat az alkrottnál, ki is d. e. 10—12, délután pedig 4—6 fő órákban, hazafias kötelességének ismeri, minden díj nélkül órákat adni. (Lakása harminczad utcza 2558. sz.) Körösi Pál György, ti................ • .,•,•‡ ‹,■‹.. ............... tűzmester. SSSéé 1-3 Tanszéki csődület. “*■ Debreczen városában a’ római ketholikus elemi tanodák 1-ső osztályú tanszéke 150 pengő forint készpénz, 2 köböl, 2 véka tiszta búza 2 köböl, 2 véka gabona, 4 öl tűzifa évi fizetéssel és szabad szállással — megürülvén; ez olly megjegyzéssel tétetik közhírré, hogy az ezen állomást elnyerni óhajtók bizonyítványokkal ellátott folyamodványukat jövő április hó 25- kéig városi polgármester Poroszlay Fridrikhez adják be. Debreczenben március 30-kán 1849 tartott tanácsülésből kiadta Nagy Lajos, közigazgatási aljegyző. NÉVVÁLTOZTATÁSOK. 699 szám | R. P. K. Neumann József, 18-dik zászlóaljbeli főhadnagy vezetéknevének Ujlaki-ra változtatása díjmentesen megengedtetvén, ez országszerte köröztetik. 66. 119. 120. | B. Tausch János vezetéknevének Cseré-re; — Andreviczky Jánosénak Endrefi-re; — Fleischer Samuénak Izámai-ra; — Koller Károlyénak Mányai-ra kért átváltoztatása megengedtetvén, ezennel országszerte köröztetik. Debreczen apr. 2. 1849. 93 B. Frits József vezetéknevének Zólyomi-ra kért átváltoztatása megengedtetvén, ezennel köröztetik. Kelt Debreczenben mart. 27. 1849. Megjelent SZABADSÁGDALOK 1-11. 2. 3-ik füzete Hiadortól. . Kapható a’ Martius nyomdájában, ’s Telegdi és Csáthi könyvárusoknál füzetenként 6 p. kr. Eladó ló. 2—3 Három éves, szürke, hámos, fiatal ló, Nagy Péter fia utczában^7 Sjisjámai Márton^^ 250 Igazítás. Lapjaink 68-ik számában a’ 246 lap, első hasábja 4-ik sorában alulról „800 mázsa ezüstöt“ helyett „800 márka ezüstöt“ olvasandó. KÜLFÖLD. OLASZORSZÁG. Az „Examiner“ következő érdekes czikket közöl Olaszországról : „Olaszhon az idő megvetett gyermeke. Egy szív sem könyörül rajta, egy alak sem szól hozzá a’ biztatás vagy részvét szózatán. Ki e’ boldogtalan szép hon iránt ezelőtt rokonszenvet mutatott, egyre üldöztetik, mert az olasz vitézségben, olasz szabadságban és függetlenségben bízni merész lett. A’ szócska, melly éjszaki Olaszország súlyos nyomása ellen emelkedett, vagy Messina összeágyúztatójának emberi érzelmét kétségbe vonó , felség sértésnek mondatott. Olaszországnak azon sajátsága van, hogy népe kiválólag városi. Ép ezért, ha az olasz nép a’ közszabadságnak csak legkisebb mértékét bírta, vagy a’ sajtószabadságnak csak némi jótékonyságát élvezte volna is: a’ rázkódás, melly reá következett, őt készen találja. De e’ helyett úgy bántak vele a’ közéletben mint gyermekkel, vallási vakságra kényszerítették, szellemét leigázták, ’s leigázott szellemének nem hagytak más menedéket az ultra republikánismusnál. A’ szegény Rossi abból egy mérsékelt pártot igyekezett alakítani, mintha a’ népzabolátlanság által megdöntött régi nespotismusból születhetnék illyen mérsékelt párt. Az olasz nép által elkövetett e’ politikai balfogás alapja, politikai avatatlanságában rejlik, ’s ez nem saját bűne. ..A’ pápa volt első, ki benne a zsarnokság és aristocratia megcsontosult uralma ellen, ellenszenvet támasztott; de a’ pápai kormánynak azon rész oldala volt, hogy hiányzottak benne a’ reform létesítő elemek. A kornak egy ifjú fejedelemre vala szüksége, ki hosszú éleinek néz elbe, kinek családja iránt szeretet van a’ népben, ragaszkodás a’ nemesi rendben, — szóval egy világi fejedelemre volt szüksége, ki mind azon eszközök birtokában legyen, mellyek boldogságot és jólétet terjeszthetnek. E’ helyett a’ pápa egy őszbe indult férfi volt, kit népéhez sem a’ múltnak, sem a’ jövőnek köteléke nem csatol, kit azon bíbornokok csoportja vesz körül, kik még tegnap vetélytársai valának, ’s holnap már azon reményben élnek, hogy utódai lehetnek ? A’ bibornokság minden aristocratiák legrosszabbika, miként a’ pápaság minden monarchiák leggyengébbike. Csoda-e tehát, ha IX Piusnak csak egy pártot sem sikerült kielégíteni, csak egy reformot sem életbe léptetni? Csoda e, ha ő maga is a’ bibornoki intrigáknak és az azokkal kapcsolatban levő nép zavargásoknak áldozatául esett ? „Azonban, ha a’ római nép hibája avatatlanságból ered, a’ piemontié túlságos ambitiókból. Mert a’ helyett, hogy törekvéseit a’ királyság alkotmányszerű organisatiojára fordítana , a’ nép és király Olaszország meghódítása és bekebelesitése után vágyakoznak. A’ piemonti nép vitézül harczolt a’ múlt év folytán, ’s még hősiebben álmodott; a’ szenvedett veszteségek után sem okult. Piemont valósággal két hatalmas elektrikus folyam közé szorult, mellynek egyik partján a’ zsarnok Osztria, másikon a’ szabad franczia nép táboroz. Lehetlen is várni, hogy, mig Olasz- Német- és Francziaország olly izgatott állapotban van, Piemont nyugodtan összetegye kezeit. Károly Albert előtt a’legsúlyosabb feladat fekszik; ha az sikerül, a’ körülményeknek fogja köszönhetni, hogy barát és gyámok nélkül, népével olly szorosan összeforrhatott; ’s ép ezért meg fogja tartani trónját és határait , mikép ezt a’ pápa és a’ toskánai nagyherczeg is teheté vala, ha ők is kényszerültek volna kizárólag saját népükre támaszkodni. Mi a’ nápolyi királyt illeti: felőle, ki neveltetésénél fogva képmutató, természéténél fogva zsarnok, születése által bourbon , házasságánál fogva osztrák — nem lehet mást feltenni mint azon irányt, melly a’ nép szabadság megsemmisítésére törekszik. Absolutismusát még nagyobb vadságra fokozata Sicilia ellentállása, így tette a’ tórikat Izland bőszültekké. Sicilia Nápoly irföldje, azon különbséggel, hogy Nápoly sohasem hódította meg Siciliát, hogy ez sohasem adta az egyesülésre szavazatát, ’s annálfogva nem máskép mint lakói szabadakaratából költözhetik Dáliához, vagy annak egy részéhez. Mindenkinek érdekében fekszik óhajtani , hogy Nagybrittania és Izland egyesülve maradjon ’s ne daraboltassék fel ama nagyszerű birodalom, melly az alkotmányos szabadságnak mindenkor hona volt. Siciliának Nápollyak egyesítése mit sem használ a’ világnak, vagy talán, hogy a’ bourbon család egyik ágát erősíteni fogná? Elébb vagy utóbb egy egészbe fog olvadni Italia, mellynek egyes részei egymás szövetségesei leendőnek; legüdvösebb tehát mind Siciliára, mind Nápolyra nézve, ha oda törekszenek, hogy egykoron ama szövetség egyik lánczszemét képezhessék. Ez eszme aligha fog még most valósulni. Francziaország tunya és indolens. Osztria útban van Róma felé Egy időn tehát lebocsáthatjuk az olasz függetlenség drámájára a’ kárpitot, melly azonban egy második vagy harmadik felvonásnál, vagy annyinál, mennyi a’ mű végczélhoz vezetéséhez szükséges — mi elkerülhetlen — fel fog emelkedni.“ Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. Nyomatik az álladalmi nyomdában.