Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-21 / 85. szám

iánt értgedn­étek, de a’ magyar hadtsereg Santiago­ viszonyai­ra azt parancsolván, hogy e’ tekintetben a’ napról napra gyarapo­dó tapasztalat is kellőleg felhasználtassék, annálfogva a’ jelen töredéket csak irányfonalaknak kívánjuk tekintetni, elvárván a’ hadsereg m­unkásabb orvosaitól, miszerint a’ kimerítő részi­­es utasítások kidolgozásában, mellyek már az osztálynál kidolgoz­va készen állanak, és az illetőkkel közöltetni is fognak, saját ta­pasztalat után szerzett ismereteikkel és tanácsaikkal az ügyet gyámolitani szívesek leendőnek Az összes magyar hadsereg orvos-egészségi ügyeit a’ had­­ügyministerium egészségi osztálya igazgatja, mellynek elnöke az osztályfőnök, ki egyszersmind országos tábori főorvos. A’ fővezér parancsnoksága alatt álló összes hadseregnek van: egy igazgató törzsorvosa, ki az egészségi osztály és sereg törzsorvosai közt tartja fel az összeköttetést, ’s minthogy az egészségi osztálynál fogva ma­gával a’ ministeriummal áll összeköttetésben, de egyszersmind a’ kiadott fővezére napi parancsok után a’ sereg mozdulatairól is azonnal értesülhet, ennélfogva nemcsak minden orvosegész­­ségi ügyekben a’ szükséges tudósításokat, a’ naponta előforduló eseményeket és fölmerülő fogyatkozásokat egyenest az egész­ségi osztálynak följelenteni tartozik, hanem a’ seregnél is min­den ministeri, egészségosztályi és saját hivatalos állásánál fogva kiadott rendeleteknek és intézkedéseknek vagy maga, vagy a’ rendelkezésére készen álló tábori orvosszemélyzet segedelmével mielőbb sikert eszközülni vagy eszközöltetni ügyekezeni, mire nézve hivatalos ügyekben a’ sereg törzsorvosai az igazgatónak szigorú feleletteher mellett engedni tartoznak. Törzsorvosok. Minden külön hadtestnek és külön működő nagyobb tábor­nak van egy törzsorvosa, őrnagyi ranggal, 100 pft béke-, 150 pft hadi illetménynyel havonkint, ezenkívül két lótartási járan­dósággal. Ezek az igazgató törzsorvossal együtt egyenest a’ hadügyminister úr által neveztetnek ki. A’ törzsorvosok, mint a’ hadtestek főorgánumai, az összes orvosegészségi ügyekről, továbbá az időnkint fölmerülő hiá­nyok­ és fogyatkozásokról szóló hivatalos jelentések és tudósí­tások nyomán, azok orvoslását kezeiknél levő eszközök vagy az igazgatóság útján igénybe vett ministérium segedelmével is minden áron, még­pedig rögtön eszközölni és eszközöltetni, va­lamint arról is gondoskodni kötelesek, miszerint a­ kiadott ren­deletek és intézkedések az alattuk álló orvosszemélyzet közre­hatásával minél hamarabb foganatba menjenek. Igazgató és rendező főorvosok. Kétfelé kellvén a’ sebesültek és betegek ápolásának esz­közöltetni, úgymint a’ csatatéren és kórházakban, tehát az egy­szerre két helyen jelen nem lehető, de mégis az egész hadtest orvos egésségi állapotáról felelős törzsorvosnak segédszemély­zetre van szüksége, melly részint a’ csatatéren, részint a’ kór­házban személyét képviselvén, nevében és kiadott utasításai ér­telmében intézkedhessék. E’ végre a’ hadtestbe olvasztott hadosztályok és dandárok főorvosai közül a’ törzsorvosok egy egy rendező hadosztályi vagy dandári főorvost neveznek ki, ’s a’ törzsorvos távolléte vagy akadályoztatása esetében ezek rendezik el az ügyet, mi­dőn a’ jelenlevő törzsorvost hivatalos hatáskörében istápolják. Ugyan ezen czélból a’ mozgó tábori kórházak főorvosai közül is minden városban vagy helységben egyet igazgató kór­házi főorvosnak választván, valamint a’ rendező főorvosok a’ tábori egésségi ügyekről, úgy ezek a’ kórháziakról lesznek a’ törzsorvosnak felelősek. A’ rendező és igazgató főorvosok megállapított illetmé­nyeiken felül, havanként 10 pftnyi mellék dijt huzandnak. A’ középponti állandó kórházak igazgatásáról már a’ kor­mány , a’ többi állandó, vagy ideiglenesen állandósított tábori kórházakról pedig az egésségi osztály intézkedett. Ezred orvosok. A’ sereg tökéletes rendezéséig nem neveztetnek ki ; — azok pedig, kik még előbbi időkből fenmaradtak, időközben nyert alkalmaztatásukhoz mért rangjukat és illetményüket tart­ják meg. Főorvosok. Minden gyalog zászlóalj és lovas osztálynál van egy fő­orvos századosi ranggal, 50 pft. béke, 100 pft. hadi illetmény­nyel havonként. Főorvosokká csak orvos- vagy sebésztudorok, és alorvo­­si szolgálat közben kitüntetett ügyesség mellett sebészmeste­rek neveztetnek ki; — ezen kinevezési jog a’ ministerhez tett előleges följelentés mellett az egésségi osztályra ruháztatott, melly eljárásában az osztály a’ sereg törzsorvosainak előter­jesztéseire különös figyelemmel leend. Ezredekbe sorozott zászlóaljaknál, — hol ezredorvosok léteznek, — a’ főorvosok ezekkel, ellenben önálló zászlóaljak­nál a’ törzsorvossal, sőt egészen elkülönözötten működő, sem­mi hadtestbe be nem olvasztott zászlóaljaknál vagy csapatoknál egyenest az egészségi osztályigazgatósággal vannak közvetlen hivatalos érintkezésben; — ezektől vévén minden utasításokat és megbízatást, ’s ugyancsak ezen felettök álló orvosi elöjáró­­ságokhoz intézvén minden néven nevezendő jelentéseket, kor­szerű javallatokat, szóval a’ rájuk bízott zászlóaljak, lovasosz­tályok, vagy szabad csapatok orvos egésségi ügyeit illető min­den tudósításokat. Felelősek lévén minden eljárásuk eredményéről, tehát sürgetőleg fogják követelni, hogy a’ betegek és sebesültek ápo­lása körül minden megtörténjék, mi a’ gyógytan elveinél és ta­pasztalásnál fogva kívántatik, ’s e’ tekintetben magokat sem pa­rancsnokok sem biztosok által lehangoltatni vagy épen akadá­lyoztatni nem engedendik. — De ellenben ugyancsak felelő­­ségöknél fogva, a’ rendelkezésök alatt álló al- és segéd orvosi személyzettől mindenben a’ legnagyobb pontosságot fogják szi­gorúan követelni; fölmerülő kétes esetekben pedig a’ felettök álló orvosok utasítását kikérni. Alorvosok. Van minden gyalog zászlóaljnál két és minden lovas osz­tálynál egy alorvos. a) Van alorvos főhadnagyi rang, 40 pft béke; 62 pft ha­di illetménynyel. b) Van alorvos hadnagyi rang, 30 pft béke; 48 pft hadi illetménynyel hónaponként. igmemu Az első r­angú alorvos­ állomást elnyerhetik minden okle­veles orvosok, sebészek és szigorlódó orvosnövendékek. A’ második rangú alorvosi állomásra a’ most említetteken kívül még szigorlandó seborvosok is kineveztetnek. Megjegyezvén i­inazáltal hogy szigorlat alá eső alorvo­sok kinevezése mind addig csak ideiglenesnek tekingetik, m­íg a’ legelső lehetséges alkalommal maguknak egyetemi oklevelet nem szerzendenek. Az alorvosi kettős fokozat különösen azért állíttatott fel, hogy azon alorvosok, kik egyetemi okleveleknél fogva főorvosi állomást nem nyerhetnek, kitűnő ügyesség és hosszabb idei hi­­vataloskodás esetében szintén előléptetésre számolhassanak. Minden hivatalos ügyekben a’ főorvosnak rendeleteit pon­tosan teljesítvén, az eredményről ugyan csak neki felelősek. A’ főorvosnak távollétében avagy hiányában azt helyette­sítik , ’s illyenkor a’ zászlóalj vagy lovas osztály orvos egés­ségi ügyeiről a’ felebbvalóknak ők számolandanak, orvossegédek. Legtöbbnyire csak kórházakba alkalmaztatnak 25 pft havi illetménynyel. Ezen állomások orvos-sebész tanulók által töltet­nek be, ’s minthogy még független állással nem bírnak, azért tiszti rangra és előléptetésre nem számolhatnak, henem kitűnő ügyesség és szorgalom mellett illetményi javítással jutalmaztat­nak, é s tanfolyamaik bevégeztével al- és főorvosi állomások be­töltésénél rájuk különös tekintély leend. Gyógyszerészi ügy. A’ középponton egy gyógyszertár állíttatik fel, mellynek nagyobbszerü raktárának segedelmével minden hadtest részére egy mozgó gyógyszertárat fognak fölszereltetni. Egy illyen mozgó tábori gyógyszertár a’ már életbe lép­tetett mozgó kórházak raktárával szinte táborba szállíttatott, ’s ezzel együtt a’ fővezérkari törzsorvos rendelkezése alá bízatott. Állatorvosok és gyógykovácsok. Az országos méneseknél felsőbb műveltségű állatorvosok, azonban a’ lovasságnál csak okleveles gyógykovácsok alkalmaz­tatnak; mégpedig a) Főgyógykovács (ezelőtt ezredkovács) őrmesteri rang és 25 pftnyi illetménnyel. b) Alkovács (ezelőtt század­kovács) tizedesi rang és 20 pft havi illetménnyel. Mészáros Lázár, ideiglenes hadügyminister. ADAKOZÁS. 5797.­­ e. Arad megye kebelében Dániel Antal szolgabiró ur által a’ komáromi és debelb­acsiak számára 46 pft 26 br. gyűlt össze, melly az aradi sóházhoz letétetett rendeltetése helyére elkül­dendő. Kelt Debreczenben, april 18-án 1849. Az ország kor­mányz éj­a meghagyásából. Igazítás: A’Közlöny 84-ik számában A. 10,495. sz. alatti hadügy ministeri rendeletben az eddig Máriási nevet viselt sorezredbeli zászlóalj nem 47-ik hanem 74-ik számmal jelöltetett meg. Debreczen, april 20-án 1849. A’ k. n. m. katonai osztálya M­e­ny­h­ár­t A n t­a­l, ezredes. NEMZETI GYŰLÉS. Előleges közlés a’ kép­viselőház april 20-ai üléséről. Miután a’ hálátlan hitszegő osztrák dynastia számkiűzeté­­se folytán a’ felségi jogok egészen a’ nemzetre szálltak vissza ’s ezen jogokat a’ nemzetet képviselő országgyűlés gyakorolja, Kubinyi F. képv. indítványozó, miként az alakulandó kormány ünnepélyes fogadást tegyen a’ nemzetgyűlés előtt, hogy az ország törvényeit megtartja ’s megtartatja. — Ez indítvány el­vileg elfogadtatván, az esküforma elkészítésével maga az in­dítványozó bízatott meg. Bezerédy Istvánnak indítványa, mi­szerint az uj állapot fentartására elébb maga az országgyűlés esküdjék meg, — elhangzott. — Az igazoló választmány Fri­de­czky Lajos képviselőt igazolandónak véleményezte. De miután több képviselő által azon vád emeltetett, hogy Fridecz­­ky a’ Nógrádban honárulkodó cs. k. biztosnál tisztelkedett, és a’közhír szerint az ellenséggel c­imborált, ezen vádnak meg­vizsgálására a’ ház saját kebeléből biztost kiküldeni elhatározta. Napi­renden volt a’ számoltató választmány jelentése gr. Zichy Ödönféle ingóságok iránt. — A’ választmány egyedül az adatok összeállítására szorítkozván, az országos rendőrségnek ezen ügyben elkövetett hibás eljárására nézve semmi véleményt nem javaslott, annál inkább, minthogy ezen ingóságok kezelése kö­rül mutatkozó hanyagsági és visszaélési hibákra nézve, mellyek­­nél elsikkasztási botrányos merénylet is gyaníttatik, — csak ak­kor tehet határozott jelentést, ha a’ Budapesten felejtett erede­ti leltár az újabbal egybevettetik. Ezen kényes tárgy bonczkés alá vétetvén, többféle vélemény kinyilatkoztatására nyujtott al­kalmat. A’ fiáz azonban, az elnök indítványára, e’ tárgy továb­bi vitatásával felhagyott, ’s ezen kérdésnek további vizsgá­latát ’s a’ leltáraknak egybevetését a’ kormányhoz utasította. CXLII-ik* ülés a’ képviselőházban april 19- kén, Debreczenben, a’ ref. főtanodában. Elnök Almássy Pál. Elnök: A’ képviselőház folyó hó 14-kén tartott ülésében vezéreltetve Magyarország szabadságharczának kedvezőleg ki­fejlett körülményei által, elérkezettnek tartotta azon parezot, mellyben határozatilag kimondja azt, hogy Magyarország a’ hozzá tartozó minden országokkal, részekkel, és tartományok­kal egyetemben független, hogy az osztrák dynastiának uralko­dása végképen megszüntetik, és ezen hazának territóriumáról örökre száműzetik; ’s ennek következtében kimondatni kívánta a’ képviselőház az európai statusok, és szomszéd tartományok­­hozi viszonyaink szükséges meghatározását, valamint az eddig­i) Lapjaink 81. és 82-ik számaiban hibásan van az alsóházi ülé­sek száma kitéve, mert april 14-kén a’ CXL. 15-kén pe-­­­dig a’ CXLI. ülés tartatott. S­z­e­r­k.­­ beV'b­­il­eáltrgialis korm­ártyrends­zer helyett, egy titállt, a’ fe­lelősség eszméjére fektetett, kormánynak alakítását. Ezen meg­állapított elveket a’ felőház is közakarattal elfogadván, a’ felső és alsóház ezen elveknek formulázására tagokat küldött ki ke­beléből, melly küldöttség a’ mai napon bemutatja fogalmazott munkálatát. Felszólítom tehát Szacsvai jegyző urat, m­éltóitas­­sék a’ nyilatkozványt felolvasni. Szacsvai olvassa a’ nyilatkozványt. (Lássd a’ hivatalos rovatot.) (A’ felolvasás után.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a’ felolvasott szer­kezetre? (Mindnyájan: Elfogadjuk) Tehát a’ magyar nem­zet vegyes ülésében összegyűlt főrendek és képviselők a’ felol­vasott nyilatkozványt közakarattal elfogadták. Ennek következ­tében intézkedni fogok, hogy az, kellő számú példányokban ki­nyomatván , az ország minden­t. hatóságai, és lakosai közt ki­­osztassék. Egyéb tárgy nem lévén, vége az ülésnek 6 és fél órakor. BELFÖLD. Bácsból apr. 15-kén. Tegnapelőtt Perczel táborát a’ csajkások kerületében Koll Sz. Iván mellett három oldalról meg­támadták éjjeli 2—3 óra közt. — A’ csata délelőtti 1­0 óráig tartott. Néhány halottunk van, de a’ ráczoké több sokkal, mivel a’ mieink által Titel felé visszanyomatván, erősen üldöztettek. Jeszenszki százados, ’s egy tiszt a’ 8-dik zászlóaljból elestek. Forget alezredes tetemesen megsebesíttetett. Jeszenszki a’rácz­­sághoz felszólító beszédet intézvén, több golyó által elejtetett. A’ gonosz ráczok f. hó 12-kén Földvárra, hol előbb a’ magyarokkal megegyeztek, összecsókolódtak, betörtek, ’s a’ magyarokat nagy lövöldözés közt onnét kiszorították. Ó-Becsé­re is a’ Tisza partjáról átágyúztak tegnapelőtt, ’s a’ népet el­riasztották. Hiába e’ gaz néppel nem fogunk boldogulni, kivált a’ nagylelküsködéssel. A’ nemzetőrség rendezése, ’s egy vadsereg felállítása iránt milly czélszerű intézkedések létettek, — tudatom máskor. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. HIRDETÉSEK. CSŐDÜLET. Az országos honv. bizottmánynak i. e. ápril hó 16-kán 755-ik szám­a­ kelt rendelete következtében, az alk­t igazgató­ság által közhírré tétetik, miszerint a’ szomolnoki álladalmi le­vélgyűjtői állomás megürülvén, — ezen állomást elnyerni kí­vánók folyamodványaikat, erkölcsi magok viseletéről, tudomá­nyos ismereteikről, postai kezelésbeni jártasságukról, és va­­gyonbeli tehetségeikről szóló bizonyítványokkal ellátva, — i. e. junius hó utolsó napjáig ide beküldték. Kelt Debreczenben apr. 18. 1849. A’debreczeni ker. posta főigazgatóságtól. * Felhívás: 2—2 Lövinger Ignácz hadorvos a’ 3-ik utász zászlóaljnál, ezzel felszólítja és kéri minden barátait és ösmeröseit, a’ kik kedves feleségem, szül. Saltzer Bertha hollétét tudják, róla engem a’ Közlöny utján tudósitani szíveskedjenek. 970 3—3 Csődület mérnöki, főorvosi, sebészi barom­orvosi, bábái állomásokra. Megyénkben ürességben lévő egy mérnöki, egy főorvosi, egy sebészi, két három orvosi, három bábás állomások csőd ut­ján lévén betöltendők, — az ezen állomásokat elnyerni kívá­nók — kiképzettségeket igazoló hiteles okirataikkal folyó évi május 20-ik napjáig első alispán Bálint Elek urnái Tasnádon bérmentes levélben vagy személyesen jelentkezzenek, hol egy­szersmind az ezen állomásokkal egybekötött illetményekről tu­domást szerezhetnek. Kelt Tasnádon 1849. márt. 28-kán tar­tott képviselő bizottmányi gyűlésből. Közép Szolnokmegye közönsége nevében a’ képviselő bizottmány. Árverési hirdetés: 3—3. Folyó évi ápril 23-án ’s a’ szükséghez képest folytatólag következő napjain, Heves megyében kebelezett Tisza Nána hely­ségében az uradalmi főtiszti irodában délelőtti órákban a’ szath­­mári megürült püspökséghez tartozó következő álladalmi java­dalmak fognak közárverés utján I. é. sz. György napjától szá­mítandó egy éves haszonbérbe kiadatni: u. m. 1. A’ tiszántúli Abád, és T. Szalók közelében Olfa-Minisitó 1000 hold.2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. puszta kaszáló, és legelő mintegy Tiszán inneni alsó Várfenek, vagyis Hosszu­­hát puszta kaszáló, és legelő . Felső Várfeneki puszta kaszáló, és legelő Beretzhalom Hídvégi puszta rész kaszáló Halászi szóró kaszáló .... Göböly járás, és tajhalmi kaszáló 3000 birkára való aktokkal, és cseléd lakokkal, és dohány föld pajtákkal, és dohányos lakok­kal ellátva................................................ Kocsordos kaszáló...................................... Alsó Magyarad kaszáló, legelő, és szántó földekkel, dohány föld, és pajtákkal, takar­­mányos kerttel 2500 birkára való aklokkal, cseléd lakokkal, öszvesen mintegy Felső Magyaradi kaszáló, és legelő Kis tisza közti Ravaszháti puszta egy dohá­nyos lakkal, ’s dohány földdel . 11. Kis tisza közti Szilosháti puszta legelő, és kaszáló 1200 — Ezen pusztai legelők, illetőleg kaszálók az ahhoz tartozó épületekkel együtt, a’ kitett pontok szerinti részletekben, vagy a’ körülményekhez képest több részeket is egybefoglalva fog­nak a’ haszonbéri árverésre bocsáttatni. A’ bérleni szándékozók az említett javak fekvéséről, ’s minőségéről az árverési nap előtt is az uradalmi tisztség útmutatása mellett személyes tudo­mást szerezhetnek, egyszersmind pedig figyelmeztetnek, hogy a’ kitűzött árv­­ésre aránylagos bánatpénzzel ellátva jelenje­nek meg. Továbbá a’ kitűzött időben mintegy száz mázsa dohány ’s több százra menő dögbirka-bőr is fog árvereztetni. Kelt Tisza Nánán apr. 5. 1849. 9. 10. iin,imniipi|ipp11 it«fi if "iri'-­Tr~rrriirím 600 — 1000 — 1000 — 600 — 1400 — 20 — 1600 — 1200 — 800 — 100 — mi Nyomatik az álladalmi nyomdában. r* ,* $ ■ y, k

Next