Közlöny, 1849. április (68-92. szám)

1849-04-27 / 90. szám

doskodni, hogy a* ki megszökött, azzal mi történjék. Itt sanc­­tiora van szükség, mert azt tartom, hogy az csélra­vezd­öbb. Mondja ki az ország, hogy a’ ki megszökik, a’ helyett tartozik a’ község mást állítani, de regressusa van az elszüküttnek vagy szüleinek vagyonából. Vannak esetik, hogy lehet sújtani az aty­ját a’ fiú vétkeiért, ’s a’ statusnak jogában áll a’ legczélrave­­zetőbb eszközükkel élni. Ha ezt teszi az ország, akkor az atya, fiát az elszükéstől tartóztatni fogja, és m-or a’ fiút atyja iránti kötelessége ösztönzi, hogy nem fog megszökni. De ez még nem elég. Lehet olly atya, ki mást örömest enged fogadni, ’s a’ költ­ségeket is szívesen viseli, csak hogy fiát megmentse a’ katona­ságtól. De én kimondanám azt mindenek előtt, hogy a’ ki meg­szökött , bár helyette más állih­atik is, azért nem ment a’ kato­naságtól, hanem mint szökött katona currentáltatni fog, és a’ 4 évet ki fogja tölteni. Ezen sanctiot olly erősnek tartom, mi­ként nem lesz rá példa, hogy valaki megszökjék; holott most ezen 4-dik pont engedelmet ad arra, hogy egy községben a’jobb­­móduak azt határozzák el alattomban: hadd szökjenek el fiaink majd a’ falu költségén kiállítják az ujonczokat, és a’ költséget a’község viseli. Azért ezen pontot kihagyatni, ’s a’ második ponthoz azt, mit javasoltam , hozzátétetni kívánom. Román Ferencz: Hogy a’ 4-ik §-ban a’sanctio meg­­hagyassék, annak magam is szükségét látom, mert a’ fanastioban van helyeztetve a’ törvény szoros végrehajtásának egyik ga­­rantiája. Annálfogva megnyugszom a’ büntetés elrendelésében. Azonban én arra nézve, hogy kiviselje a’ hiányzó szám kiállítá­sának költségét , a’ felelősségnek fokozatosságát óhajtanám el­fogadtatni. Azt tartom pedig, hogy t. képviselő társunk Halász Boldizsár inditványával az osztó igazságot megközelíthetjük, ha akként intézkedünk, hogy a’helységnek regressusa legyen a’ sors­húzáson meg nem jelent ifjúnak szüleire. Mert a’ szülök köze­lebbiéi vannak kötelezve gyermeküknek otthon tartóztatására, és azt könnyebben is eszközölhetik, mint a’ helység, mivel gyer­mekük sorsára nagyobb hatást gyakorolnak a’ szülök, és a’ fe­lett inkább köteleztetnek ellenőrködni, mint a’helység, és igy inkább köteleztethetnek a’ költségeket is viselni. — Egyetlen nehézség adhatná magát elő, nevezetesen az, ha a’ sorshúzásra meg nem jelent ifjúnak szülei ’s vagyona nem volna. De véleke­désem szerint ezen nehézség is eloszlatható. Mert ha a’ sorshú­zásra előállítandó ifjúnak szülei nincsenek, azon esetben azon ellenörködési ’s felvigyázási kötelesség, a’ melly a’ szülőken nyugodott volna, a’ helységre átháromlott, és igy a’ mondott esetben a’ regressusnak természetesen helye nem lehetvén a’ helység kárpótlás nyerése nélkül köteles viselni a’ kiállítás költ­ségeit. Ezeknélfogva Halász Boldizsár képviselő indítványát pártolom. Gorove István: Nem tartom alaposoknak a’Halász Bódi által előhozott okokat, mert én úgy fogtam fel, hogy a’ 4-dik­­ a’ garantiát nem egyesek irányában állítja fel, hanem a’ község irányában, azon esetre, ha a’ község a’ sors­húzást vég­re nem hajtja. Ez mindenütt úgy van, ha a’ legközelebbi histó­riát tekintjük. Vannak községek, mellyek ha nem teszik is lehe­tetlenné az állítást, hanem annyira halogatják, hogy abból kára következik a’ statusnak, annálfogva a’ felelősséget a' kormány­zó elnök a’ törvényjavaslatban magokra a’ községekre akarja ruházni az által, hogy az illető tisztviselő fogja a’ község rová­sára a’ sorshúzás által elmaradottért a’ hiányt kipótolni. Ezen eventualitást tartotta szem előtt a’ kormányzó elnök, azért kí­vánta azt beigtatni. Ternyei: Egy kis észrevételem volna hozzáadandó. A’ sanctióra nézve Halász képviselő úr észrevételeit osztom, csak azt teszem hozzá, hogy a’ mennyiben vannak olly fiúk, kik­nek sem vagyonuk sem szüleik nincsenek, és sorshúzás alá es­nek , ha azok­ megszöknek, azokra nézve nem lehet felállítani azon biztosítékot, mit Halász Boldizsár előhozott; azokra nézve ki kellene mondani azt, hogy ha megszöknek, a­ 4 évet kétsze­resen lesznek kötelesek kitölteni. (Szavazzunk.) Elnök: Tehát a’kik a’szerkezetet pártolják, álljanak fel. (Többség!) A’ szerkezet marad. Az 5-ik pontra észrevétel nem volt. A’ 6-ik pontra nézve. Korbuly Bogdán: Erre nézve azon észrevételem van: miután Erdélyben foly a’ sorshúzás, jónak látnám, ha Erdélyre nézve kimondatnék: mivel Erdély több ujonczot szolgáltatott ki, mint a’ mi őt illette, hogy az neki be tudassák a’ most megál­lapított mennyiségben. Elnök: E’ tekintetben már kimondottam a’ képviselő urak megnyugtatására, hogy egy uj § fog ide­ig tattatni. Palóczi László: Ezen §-ban többek által megtá­­madtatott a’ helyettesítés eszméje. Hosszú tapasztalásból tudom, hogy a’ helyettesítés egyike azon egyiptomi tiz csapásoknak, mellyek a’ szegény adózó népet elmeritették adósságba; hanem akkor állna azon megtámadás, ha a’ múlt törvény igen tágas lett volna, de az tágas nem volt; ha túl mennek a’ törvényható­ságok azon törvényen, az nem a’ törvény hibája, hanem hibája sőt visszaélése a’ törvényhatóságoknak és tisztviselőinek, mit nem helyeslek. Nézzük meg, meddig terjed azon múlt határoza­tunk. Az csak az egyetlen egy fiukra és vékre volt kitűzve. Elő­ször midőn tárgyaltatott a’ törvényjavaslat, sürgettetett, hogy ne vétessenek ki az egyetlen egy fiúk, de azt az egyenlőség eszméjénél fogva a’többség elvetette, és mi lett belőle? az, mi szokott történni, midőn papirosra tenni valamit könnyű, ha­nem a’ közönséges életben kivinni nehéz, sőt lehetetlen. Mindjárt elment annak hire az országban, hogy az egyetlen egy fiúk sem létetnek ki, és átalános zúgodolást okozott az országban. Min­denki tudhatja, annyira ment a’ dolog, hogy a’ törvényha­tóságokból jött tudósítások nyomán később az akkori kor­­mányelnök, kénytelennek érezte magát, hogy a’ szülőknek a zúgolódását, és az abból következhető részat megelőzze, eléé terjeszteni, hogy az egyetlenegy fiúk helyettesíthessenek ma­gok helyett. Akkor a’ ház azt elfogadta, és az egyetlen fiú helyettesítése megvan említve a’ törvényben, és azon hires egyenlőségi törvénynek csorbája gyakorlatilag nem következett. Nézzünk szét az országban : nincsenek-e szülők, kiknek egyet­len fijok volt, mégis odaadták a’ hazának, és nincsenek-e egyet­len fiuk, kik szüleik siránkozásai között elmentek és harczoltak a’ haza zászlója alatt? Ez meg fog ezután is történni. Ezen törvényjavaslat nem mond többet, mint hogy azon helyettesítés legyen, mi múltkor volt, és azt most is fogadjuk el, és az által­a’ sok zúgolódásoknak kútforrásait bedugjuk. Berzenczey László: Valóban a’ múlt ujonczozási tör­­vényczikk feletti hosszas discussiót nem szeretem, midőn látom, hogy annak értelme iránt nem vagyunk tisztában; én szeretnék ezen discussiókkal felhagyni, ’s e’ tekintetből kívánnám azon törvényt is felolvastatni, hogy tudnék tisztán, mi foglaltatik benne. P­a­p­p Zsigmond : Elvben igaz az, hogy ki a’ hazának jóté­teményeit élvezi, az hasonlókép annak terhében is osztozzék, úgy tetszik, nem vagyunk azon korban, a’ midőn kivételeket tegyünk egyről és másról; nem vagyunk azon korban, a’ midőn osztályozást kívánjunk felállítani, és ne kívánjuk átalánosság­­ban kimondatni, hogy mindenki az ország terheit egyformán vi­selje. A’ mostani körülmények között leginkább és legnagyobb szükség van katonaságra. Igaz ugyan, hogy én elvileg semmi­féle helyettesitést nem pártolok; de a’ mostani körülmények kö­zött nem katonai rendszert állítunk fel, hanem azt akarjuk, hogy az újonczok minél hamarább kiállíttassanak, és én e’ tekintetben a’ 6-dik §-t pártolom. — Egy előttem szólt képviselőnek előa­dására észrevételem van, ki azt mondta, hogy : „Erdélyre néz­ve kivételt tegyünk“. Sajnosan kell megemlítenem, hogy Er­délyre nézve mindig szerették a’ kivételtételt; tettek kivételt Kolozsvárt a’ múlt országgyűlésen is, a’ midőn szó volt arról, hogy a’ követek úgy itt mint ott egyformán választassanak. Erre nézve előlegesen csak azt mondom, hogy miután egy országban vagyunk ’s a’ kettő egygyé olvadt, én többé Erdélyt nem isme­rek, hanem ismerem a’ királyhágóntúli kerületet, mint Magyar­hont kiegészítő részét, ’s kívánom, hogy az alkotandó törvény egyformán kötelezze a’ volt Erdélyt úgy, mint Magyarországot. Ezzel tartoztam az igazságnak, mert még fognak körülmények jönni elő, a’ midőn némellyek territoriális viszonynál fogva fel fognak szólani, hanem, részemből fentartom megtorolhatási jo­gomat, ha netalán az egyformaságot nem akarnák. B­ethlen János : Ha ezen 6. §-t innen kihagynék, azt tar­tom az egész törvényczikk alapja rendülne meg, mert ez némi­leg a’ helyettesítés elvén alapszik. ’S mivel a’ toborzás lenne alapja a’ helyettesítésnek, ezért nem látom át, miért ne marad­hatna meg úgy, a’ mint van. Arra nézve, mit az előttem szólt képviselő felemlített, akartam volna még egy pár szót szólani, de miután senki nincs, ki tagadná, hogy a’ volt Erdély egybe­olvadt Magyarhonnal, tehát mellőzöm, ’s miután senki nincs, ki külön­­ értetni akarná a’ volt Erdélyt Magyarhontól, nem szólok; legfelebb is csak úgy kívánják értetni az újonczozást, mint már itt megérintetett, hogy azon megyék vagy községeknek, mellyek több újonczot adtak, mint rájok esett, a’ feleslegesen kiállított szám, az 50 ezerbe betudassék. Román Ferencz:Én azok közé tartozom, a’ kik sem a’ helyettesítésnek, sem a’ toborzásnak nem barátai, annálfogva azt, ha majd az új katonai rendszer életbe fog léptettetni, én sem pártolandom. De hazánk jelen körülményei sietős eljárást igényelnek, ’s akként kell intézkednünk, hogy semmi ollyat ne tegyünk, a’ mi a’ nép buzgóságát csökkentené. A’ nép örömmel adta tavai az újonczokat, és sok helyen az illetőségnél is többet adott; én tehát a’ tavai jótékonynak bizonyult helyettesítés sza­badságát meghagynám. Egyébiránt még egy körülményre va­gyok bátor felhívni a’ ház figyelmét, jelesen arra, hogy tavai sok helységből, a’ lakosok hazafias buzgóságánál fogva, nem csak ollyak, a’ kik besorozás alá estek volna, hanem más idő­sebbek is, részint önkénytes, részint szabad csapatokba számo­san beállottak, és a’ fiatalságnak sorai sok helyütt megritkultak. Ha tehát azoknál a’ helyettesítés meg nem engedtetnék, kettős teher hárulna rájok és buzgóságuk terheltetésökre szolgált vol­na, mert a’ gazdaságtól ipartól elvonatnának a’ szükséges ke­zek, holott ha a’ helyettesítés megrendeltetik, olly helységek fiatalságából is pótolható lesz a’ hiány, a’ mellyek csak törvé­nyes illetőségüket ’s azt is toborzás útján adták ki. Engedjük meg tehát, állítsák ki illetőségeiket a’ helységek úgy, a’ hogy akarják, és ha a’ kiállítás egyesekre nézve terhelő lenne is, ab­ban a’ nép meg fog nyugodni, mert tudandja, hogy szabadságá­ban állott tenni úgy, vagy másképen, mint a’ hogy tett. Annál fogva a’ helyettesítés szabadságát fenhagyandónak tartom. Luzsinszki János —­­a’ zaj miatt nem volt érthető) — Bezerédi István: Ha állandó rendszerről volna szó, kétségkívül pártolnám a’ helyettesítés ellen nyilatkozók nézeteit; de miután itt csak azon eset van, hogy hazánknak jelen rendkí­vüli állapotát illeti a’ rendszabály, nem pártolom. Ezáltal mi so­kat veszítenénk a’ financziáktól kezdve le minden állapotban, a’ mi rendszerinti időben, másként fogna történni, ámbár nagyobb lelkesedés és nagyobb elszántsággal fog is történni ezen kiállí­tás, mint a’ múlt őszszel. Emlékezzünk: akkor a’ kormány kény­telennek látta magát, nyíltan megengedni vagy legalább elnézni a’ törvényhatóságoknál a’ hellyettesítést, csakhogy a’ kívánt erő és mennyiség kiálljon mielőbb, és most nem kevésbé sürgetés, hogy kiálljon, mennyivel inkább, ha a’ három négy hónap alatti tapasztalást ignorálni nem akarjuk, nincs más választás, mint vagy megengedni törvényileg a’ helyettesítést, vagy pedig uta­sítani a’ törvényhatóságokat, hogy törvény ellen tegyenek. Eként nem nehéz a’ választás. Én inkább ideiglenesen megengedek a’ törvényben valamit, mit rendszerinti időben nem szeretnék meg­engedni, mint reá szokhatni a’ törvényhatóságokat, hogy tör­vény ellen cselekedjenek. Ezen tapasztalásból okulva, pártolom a’ szerkezetet. (Helyeslés.) Elnök: Ha a’ felirt képviselők szavaiktól elállanak, sza­vazhatnánk. (Elállunk.) Első kérdés lenne: Marad-e a’ szer­kezet vagy nem? kik pártolják, álljanak fel. (Felállás után.) A’ többség pártolja a’ szerkezetet. Olvastatik a’ 7-dik §. (Megmarad.) A’ 8-dik §-ra. Halász Bóldizsár: Indítványomat olly alakban tet­tem fel, hogy az a’ 4-ik §. helyett igtattassék be. (El van vetve.) Ha el nem fogadják, nem tehetek róla, hanem az által esett el in­dítványom, mivel némellyek azt gondolták, hogy az a’ 4-ik §-al ellentétben áll, pedig nem áll. Azt mondtam, hogy szükséges egy sanctio azokra nézve, kik sorshúzás alá esve, és sorsot húzva meg­szöknek, melly sanctio ha be nem jő a’ törvénybe, merem állí­tani, hogy mind azok, a’kik gyerme­keiket nem akarják, hogy katonák legyenek, azokat előre elszöktetik. Elnök: A’ 4-dik­­. el van fogadva. Pálfi János: Ha jól vettem észre, előbb Luzsinszki képviselőtársunk azon észrevétele méltányoltatott, hogy ott, a’ hol az első cathegoria alkalmakor több ujoncz állítatott ki, mint a’ mennyi volt a’ kivetett illetőség, azon felesleg a’ mostani ca­­thegoriába tudassék be, ’s itt Papp Zsigmond követtársunknak előadására csak annyit felelek, hogy én ezt épen az egyenlőség elvéből kívánom, koránsem azért, hogy Erdélyre nézve kivé­telt tegyek, hanem hogy kivétel ne történjék. Ezért vagyok bá­tor e’ form­ulázott indítványt itt felolvasni. .,A’ királyhágóntúli kerület azon törvényhatóságaiban, mellyek a’ múlt évi ujonczál­­litáskori illetőségnél kevesebb ujonczot állítottak ki, azonnal az első illetőségük kiegészítendő lesz. (Ez már felesleges); a’ hol pedig a’ múlt évi illetőségüknél több ujonczot állítottak ki, azok a’ mostan megállapított számba betudassanak.“ (Zaj.) Meglehet, hogy az első fele indítványomnak szükségtelen, de nem szük­ségtelen a’ másik megemlítése, mert ez a’ mostani törvényjavas­latban megemlítve nincs, pedig megemlíteni szükségesnek tar­tom. Mert méltóztassanak figyelembe venni a’ dolgot, nem azt akarom én, hogy valaki kivétessék a’ haza szolgálatából, hanem azt akarom, hogy senki túlterhelve ne legyen ott, a’ hol talán nincs szükség őt túlterhelni. Például, valamint egykor szégyen­lettem azt, hogy a’ reactio, főkép a’ székelyföldön annyira meg­mérgezte a’ kedélyeket, hogy nem teljesítették a’ haza iránt kötelességet, mennyire megvárták volna, annyira büszke va­gyok, most, hogy azon székelyföld minden re­ményeket túlhaladva 25.000 embert kiállított; ’s ha Biharmegye népessége akkora, mint a’székelyföld, ’s az mondatnék, hogy Biharmegyének 25,000-et kell kiállítani, igaz­ságtalanság követtetnék el. Tehát azt akarom, hogy minél töb­ben áljának ki, ha önkénytesen az egész férfitömeg kimegy is, de azt nem akarom, hogy a’ törvény parancsolja reá. B­e­r­z­e­n­c­z­e­i L­á­s­z­l­ó :Ez­en inditvá­nyra legelső észre,­vételem az, hogy nemcsak a’ királyhágóntúli kerület törvény­hatóságaira, de magyarhon akármelly megyéjére is épen úgy al­kalmazható (igaz) ; másodszor, hogy ha egyes helyen — mert én soha specialitásokba nem ereszkedtem — visszaélés történt, én a’ kormánynak bejelentettem, mert hogy ha valahol visszaé­lés történik, azt a’ kormányzónak kötelessége elhárítani. De hogy egyes esetekre külön törvény alkottassák, nem a’ mi kö­rünkhöz tartozik. Ennélfogva szerintem az indítványnak még egy harmadik ágának is kellene lenni, t.i. 1-er. Vannak olly he­lyek, mellyek illetőségüknél kevesebb ujonczot adtak; vannak 2-or olly helyek, mellyek többet adtak, ’s ezt a’ többet be kel számítani a’ mostani kiállítandó 50.000-ből reájok esendő illető­ségbe ; és 3-ar ollyanok, mellyek még ennél is többet adtak, hát ez hova fog számíttatni ? méltóztassanak eziránt figyelem­mel lenni; mert még lehetnek ebből eredhető jövendőbeli bajok, mit önök most kevés figyelemmel megelőzhetnének. Ennélfogva szeretném, hogy ha a’ törvényhozó ház gondolna valamit erről, ’s a’ képviselők rendelkeznének, hogy ha némelly megyék és hatóságok, azon számon is felül, melly ezen mostan kiállítandó 50.000 ujonczokból esnék reájuk, állítottak volna ki ujonczokat. Vagy pedig azon superplus csak a’ megyei tartozásba fog tudat­ni. Például: ha a’ Székelység nagy számban kiadta kebeléből a’ fegyveres erőt, a’ szomszéd megye pedig vagy keveset vagy semmit nem adott, a’ superplus ezen megyének fog beszámíttat­ni ? (Nem ) Ez olly kényes kérdés, hogy ezt inkább csak a’ kor­mányra kell bízni, mert önök illy specialitásokra nem fognak tudni törvényt alkothatni. Elnök: Azon hasonlatosság, mit képviselő úr Magyar­hon és Erdély közt előhozott, nem áll; hanem mégis, minthogy a’ királyhágón túli kerületre nézve ha betétetik, hatást gyakorol­hatna azon hatóságokra nézve, mellyek igen sok önkényteseket állítottak ki, csupán hazafiuság tekintetéből, gondolom, méltóz­­tatnak beleegyezni abba, hogy e’ tekintetbeni intézkedésre a’ kormány megbízás sék. (helyes.) Szaplonczay: Pálfi János képviselő társunk indítvá­nyát két tekintetből nem­ pártolhatom, bár a’ harmadikban osz­tozom is. Az első tekintet, mellynél fogva nem pártolhatom az, hogy a’ királyhágón túli kerület megemlítését nem látom szükségesnek, mert külön törvényeket nem alkothatunk egy unióst országra nézve. Második az, hogy arra nézve mostanában törvényt ne hozzunk, hogy a’ melly helyek ujonczaikat ki nem állították, azok tartoznak kipótolni, az 50.000-böl reájuk esendő illetőségen felül, mert ha ezt tennék, akkor a’ kormány gyen­geségét mondjuk ki. (Nem áll.) Hogy ha valame­ly törvény vég- 333

Next