Köznevelés, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1955-11-01 / 21. szám

CSOMA VILMOS: BESZÉLGETÉSI ÓRÁK „AZ OTTHON TÉMÁJÁRÓL” E témakör anyaga szervesen kapcso­lódik az iskola beszélgetési anya­gához. A gyermekek sok ismeretet szereztek a szülői házban. Itt ta­­tanultak meg járni és beszélni, itt is­merkedtek meg az őket környező ter­mészettel. Itt érzékelték és találkoz­tak először a munkával, amelyet édes­apjuk, édesanyjuk, nagyobb testvéreik végeznek. Sok konkrét tapasztalat és ismeret birtokában kerülnek tehát az iskolába. Ezeket a tapasztalatokat a tanítónak fel kell használnia és a gyermekeket további ismeretekhez kell juttatnia. Az­ iskolával kapcsolatos anyag fel­dolgozása során állandóan építeni kellett a családból hozott ismeretek­re. Párhuzamba kellett állítani az is­kolai munkát az otthonban végzettek­kel. (Pl. Az otthon berendezési tár­gyainak kímélését az iskola felsze­relése kíméletének szükségességével. A szülők áldozatos munkáját a gyer­mekek érdekében végzett nevelői munkával.­ Ezért a családdal, az ott­honnal kapcsolatos beszélgetési anyag nem jelent teljesen újat a­­ tanulók számára. A témakör tanítása során tisztázni kell a család összetételét az otthon fogalmát, a szülők és gyermekek otthoni munkáját. El kell mélyíteni a gyermekeken keresztül az otthon és az iskola kapcsolatát. Ez a kapcso­lat bensővé, termékennyé csak a gyermekeken keresztül válhat. Az anyag feldolgozása során még tuda­­tosabbá kell tenni a gyermekek sze­­retetét szüleik és testvéreik iránt. Meg kell szoktatni a tanulókat, hogy mikor szülőotthonukról, szüleikről be­szélnek a tisztelet és szeretet hangján szóljanak. A szavakban megnyilvá­nuló szeretettől el kell jutniuk a tet­tekben, az áldozatokban megnyilvá­nuló szere­tetig. Az iskolai munkájuk példás elvégzésén kívül,­ erejüknek és képességeiknek megfelelő munkával segítsék szüleiket (tisztogatás, tüzelő bekészítés, állatok etetése, stb.) Az otthonnal kapcsolatos beszélge­tésen keresztül még jobban meg kell ismerni és szeretni a tanulóknak azt a házat és közvetlen környékét (ud­var), ahol életük legnagyobb részét töltik. A családi otthon szeretete lesz az alapja lakóhelyük szeretetének és később ebből fog kiterebélyesedni a haza egész népének, tájainak és a haza barátainak megismerésével iga­zi szocialista hazaszeretetüket. A csa­láddal, az otthonnal kapcsolatos be­szélgetést a közvetlenség, melegség hassa át. A CSALÁD TAGJAi. A CSALÁD MUNKÁJA Az óra feladata megismertetni a tanulókkal a család munkáját, össze­­tételét, mélyíteni a család tagjai kö­zötti szeretetteljes érintkezés szüksé­gességét. Erre adjon példát a tanító is és használja, amikor erre lehető­ség nyílik, a „köszönöm“­, „szívesen“. ..’egy szíves” szavakat, kifejezéseket. Dicsérje meg az udvarias, szíves ma­gatartást tanúsító gyermekeket. Az otthonban tanúsított magatartás hatás­sal lesz a gyermekek egymás közötti viselkedésére és később a társadalom­mal szembeni magatartásukra. Megjegyzések az óra szervezéshez. a) A család és otthon fogalma. Induljon ki a tanító abból, hogy jelenleg hol vannak a család tagjai? (Hol van édesapád? Mit csinál? Miért dolgozik? Hol van édesanyád? Ho­gyan készül a családtagok fogadta­tására? Hol tartózkodnak a testvérek? Mit csinálnak a nagyszülők?­ Már ez a kis beszélgetés is lehetőséget nyújt a tanítónak arra, hogy lassan tisztáz­za az otthon és a család fogalmát. Ahol édesapátokkal, édesanyátokkal együtt laktok, ahová hazamentek, az az otthonotok. Szülők és testvérek együtt alkotják a családot, vetni kell őt, munkájához segítséget kell nyújtani. A testvérek a szülők gyermekei. Nagyobbak, kisebbek munkája a csa­ládban Sok családban van olyan is a testvérek között, aki már hozzájárul a család fenntartásához. Mások még iskolába járnak. Legfőbb kötelességük a tanulás. Vigyázni kell a ruhára, tan­szerekre, az otthon berendezésére Se­gíteni kell a szülőket otthoni mun­kájukban (tisztogatás, tüzelő bekészí­tés, kerti munkák, virágátállás, álla­tok etetőre, gondozása, stb.). A na­gyobb testvéreknek segíteni, gondozni, szeretni kell a kisebbeket. Játszani kell velük. A testvérek udvariasan érintkeznek egymással. Nagyszülők (nagyapa, nagymama) édesapa, édesanya szülei. Segítik a szülők munkáját. Vigyáznak az ott­honra, a kisebb gyermekekre. Nem mindig laknak a szülőkkel. Látoga­tásuk. Tisztelet és szeretet illeti meg őket, mert már sokat dolgoztak gyer­mekeikért, unokáikért. Az óra élénkké tételére használja fel a tanító az első osztályos könyv képeit. A változatos képanyagon még jobban megértheti a szülők munká­ját, szeretetüket gyermekeik iránt és a tanulók helyes magatartását a csa­ládban. c) Házi feladatként adható például a szoba, vagy a konyha bútorainak vázlatos lerajzolása. AZ OTTHON ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATA. Az óra feladata elmélyíteni a gyer­mekeken keresztül az iskola és az otthon kapcsolatát. A beszélgetés olyan legyen, hogy indítékot adjon a tanulóknak az otthoni elmondásra és így a szülőket gyermekeiken át is ser­kentse az iskola a pedagógusok látogatására. Minél bensőségesebb lesz a kapcsolat szülő és tanító kö­zött, annál eredményesebb lesz a gyermek iskolában töltött ideje a dialektikus materialista világnézet és a kommunista erkölcs alapelemeinek lerakásában. A jó kapcsolaton keresz­tül a szülők magukénak érzik az is­kolát és segítik a tanítókat a nevelő­munkában, az iskola felszerelésé­nek kiegészítésében, karbantartásá­ban, a tanterem díszítésében. Az óra megszervezése. A családi házból induljon ki a ta­nító. A család tagjai itt gyűlnek ösz­­sze, örülnek egymásnak, dolgoznak egymásért. A szabadidő legnagyobb részét a család tagjai itt töltik. Be­szélgetnek egymás munkájából. a) Szülök látogatása az iskolában. A gyermekeknek van egy második VII b) A családtagok munkája. Ezután részletesen foglalkozzék a tanító a család tagjaival. Külön-külön vizsgálja meg a tanulókkal az egyes családtagok munkáját és azt, hogy az otthon szépítésében, meleggé téte­lében a családtagok hogyan vesznek részt. Édesapa sokat dolgozik. A munkájá­ért kapott pénzt hazahozza, ebből vásá­rolja édesanya a ruhát, az élelmet és mindazt amire még szükség van (tü­zelő, tisztítóeszközök, újság, könyvek, stb.). Édesapa otthon is dolgozik. (Fát vág, Javításokat, kerti munkát végez, stb.) Segíti a gyermekeket tanulásuk­ban. Érdeklődik az iskolában gyer­mekei előmenetele iránt. Részt vesz a gyermekek szórakozásában. (Sétára viszi a gyermekeket. Vásárt, kiállí­tást, múzeumot mutat meg nekik, stb.). A gyermekek engedelmességgel, tisztelettel tartoznak neki. Név- és születésnapján köszönteni kell őt. Édesanya egész nap családjáért dol­gozik. Sokszor gyárban, vagy hivatal­ban is végez munkát. Korán kel, ké­sőn fekszik. Tisztán és rendben tart­ja a ruhákat (mos, varr, vasal). Gon­doskodik a család élelméről (bevásá­rol, főz, télire befőz). Takarítja, szé­píti a lakást. Őrködik a család egész­sége felett. Segíti gyermekei tanulá­sát. Érdeklődik az iskolában. Enge­delmeskedni kell neki, tisztelni, sze­

Next