Köznevelés, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1955-11-01 / 21. szám
CSOMA VILMOS: BESZÉLGETÉSI ÓRÁK „AZ OTTHON TÉMÁJÁRÓL” E témakör anyaga szervesen kapcsolódik az iskola beszélgetési anyagához. A gyermekek sok ismeretet szereztek a szülői házban. Itt tatanultak meg járni és beszélni, itt ismerkedtek meg az őket környező természettel. Itt érzékelték és találkoztak először a munkával, amelyet édesapjuk, édesanyjuk, nagyobb testvéreik végeznek. Sok konkrét tapasztalat és ismeret birtokában kerülnek tehát az iskolába. Ezeket a tapasztalatokat a tanítónak fel kell használnia és a gyermekeket további ismeretekhez kell juttatnia. Az iskolával kapcsolatos anyag feldolgozása során állandóan építeni kellett a családból hozott ismeretekre. Párhuzamba kellett állítani az iskolai munkát az otthonban végzettekkel. (Pl. Az otthon berendezési tárgyainak kímélését az iskola felszerelése kíméletének szükségességével. A szülők áldozatos munkáját a gyermekek érdekében végzett nevelői munkával. Ezért a családdal, az otthonnal kapcsolatos beszélgetési anyag nem jelent teljesen újat a tanulók számára. A témakör tanítása során tisztázni kell a család összetételét az otthon fogalmát, a szülők és gyermekek otthoni munkáját. El kell mélyíteni a gyermekeken keresztül az otthon és az iskola kapcsolatát. Ez a kapcsolat bensővé, termékennyé csak a gyermekeken keresztül válhat. Az anyag feldolgozása során még tudatosabbá kell tenni a gyermekek szeretetét szüleik és testvéreik iránt. Meg kell szoktatni a tanulókat, hogy mikor szülőotthonukról, szüleikről beszélnek a tisztelet és szeretet hangján szóljanak. A szavakban megnyilvánuló szeretettől el kell jutniuk a tettekben, az áldozatokban megnyilvánuló szeretetig. Az iskolai munkájuk példás elvégzésén kívül, erejüknek és képességeiknek megfelelő munkával segítsék szüleiket (tisztogatás, tüzelő bekészítés, állatok etetése, stb.) Az otthonnal kapcsolatos beszélgetésen keresztül még jobban meg kell ismerni és szeretni a tanulóknak azt a házat és közvetlen környékét (udvar), ahol életük legnagyobb részét töltik. A családi otthon szeretete lesz az alapja lakóhelyük szeretetének és később ebből fog kiterebélyesedni a haza egész népének, tájainak és a haza barátainak megismerésével igazi szocialista hazaszeretetüket. A családdal, az otthonnal kapcsolatos beszélgetést a közvetlenség, melegség hassa át. A CSALÁD TAGJAi. A CSALÁD MUNKÁJA Az óra feladata megismertetni a tanulókkal a család munkáját, összetételét, mélyíteni a család tagjai közötti szeretetteljes érintkezés szükségességét. Erre adjon példát a tanító is és használja, amikor erre lehetőség nyílik, a „köszönöm“, „szívesen“. ..’egy szíves” szavakat, kifejezéseket. Dicsérje meg az udvarias, szíves magatartást tanúsító gyermekeket. Az otthonban tanúsított magatartás hatással lesz a gyermekek egymás közötti viselkedésére és később a társadalommal szembeni magatartásukra. Megjegyzések az óra szervezéshez. a) A család és otthon fogalma. Induljon ki a tanító abból, hogy jelenleg hol vannak a család tagjai? (Hol van édesapád? Mit csinál? Miért dolgozik? Hol van édesanyád? Hogyan készül a családtagok fogadtatására? Hol tartózkodnak a testvérek? Mit csinálnak a nagyszülők? Már ez a kis beszélgetés is lehetőséget nyújt a tanítónak arra, hogy lassan tisztázza az otthon és a család fogalmát. Ahol édesapátokkal, édesanyátokkal együtt laktok, ahová hazamentek, az az otthonotok. Szülők és testvérek együtt alkotják a családot, vetni kell őt, munkájához segítséget kell nyújtani. A testvérek a szülők gyermekei. Nagyobbak, kisebbek munkája a családban Sok családban van olyan is a testvérek között, aki már hozzájárul a család fenntartásához. Mások még iskolába járnak. Legfőbb kötelességük a tanulás. Vigyázni kell a ruhára, tanszerekre, az otthon berendezésére Segíteni kell a szülőket otthoni munkájukban (tisztogatás, tüzelő bekészítés, kerti munkák, virágátállás, állatok etetőre, gondozása, stb.). A nagyobb testvéreknek segíteni, gondozni, szeretni kell a kisebbeket. Játszani kell velük. A testvérek udvariasan érintkeznek egymással. Nagyszülők (nagyapa, nagymama) édesapa, édesanya szülei. Segítik a szülők munkáját. Vigyáznak az otthonra, a kisebb gyermekekre. Nem mindig laknak a szülőkkel. Látogatásuk. Tisztelet és szeretet illeti meg őket, mert már sokat dolgoztak gyermekeikért, unokáikért. Az óra élénkké tételére használja fel a tanító az első osztályos könyv képeit. A változatos képanyagon még jobban megértheti a szülők munkáját, szeretetüket gyermekeik iránt és a tanulók helyes magatartását a családban. c) Házi feladatként adható például a szoba, vagy a konyha bútorainak vázlatos lerajzolása. AZ OTTHON ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATA. Az óra feladata elmélyíteni a gyermekeken keresztül az iskola és az otthon kapcsolatát. A beszélgetés olyan legyen, hogy indítékot adjon a tanulóknak az otthoni elmondásra és így a szülőket gyermekeiken át is serkentse az iskola a pedagógusok látogatására. Minél bensőségesebb lesz a kapcsolat szülő és tanító között, annál eredményesebb lesz a gyermek iskolában töltött ideje a dialektikus materialista világnézet és a kommunista erkölcs alapelemeinek lerakásában. A jó kapcsolaton keresztül a szülők magukénak érzik az iskolát és segítik a tanítókat a nevelőmunkában, az iskola felszerelésének kiegészítésében, karbantartásában, a tanterem díszítésében. Az óra megszervezése. A családi házból induljon ki a tanító. A család tagjai itt gyűlnek öszsze, örülnek egymásnak, dolgoznak egymásért. A szabadidő legnagyobb részét a család tagjai itt töltik. Beszélgetnek egymás munkájából. a) Szülök látogatása az iskolában. A gyermekeknek van egy második VII b) A családtagok munkája. Ezután részletesen foglalkozzék a tanító a család tagjaival. Külön-külön vizsgálja meg a tanulókkal az egyes családtagok munkáját és azt, hogy az otthon szépítésében, meleggé tételében a családtagok hogyan vesznek részt. Édesapa sokat dolgozik. A munkájáért kapott pénzt hazahozza, ebből vásárolja édesanya a ruhát, az élelmet és mindazt amire még szükség van (tüzelő, tisztítóeszközök, újság, könyvek, stb.). Édesapa otthon is dolgozik. (Fát vág, Javításokat, kerti munkát végez, stb.) Segíti a gyermekeket tanulásukban. Érdeklődik az iskolában gyermekei előmenetele iránt. Részt vesz a gyermekek szórakozásában. (Sétára viszi a gyermekeket. Vásárt, kiállítást, múzeumot mutat meg nekik, stb.). A gyermekek engedelmességgel, tisztelettel tartoznak neki. Név- és születésnapján köszönteni kell őt. Édesanya egész nap családjáért dolgozik. Sokszor gyárban, vagy hivatalban is végez munkát. Korán kel, későn fekszik. Tisztán és rendben tartja a ruhákat (mos, varr, vasal). Gondoskodik a család élelméről (bevásárol, főz, télire befőz). Takarítja, szépíti a lakást. Őrködik a család egészsége felett. Segíti gyermekei tanulását. Érdeklődik az iskolában. Engedelmeskedni kell neki, tisztelni, sze