Köztelek – 1919. 1-22. szám
1919-11-08 / 16. szám
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tanács felügyelete alatt. Kiadásért felelős : Szilassy Zoltán, az OMGE. h. igazgatója. Felelős szerkesztő : Buday Barna. Társszerkesztő : Konkoly Thege Sándor dr. Szerkesztőség: Budapest, IX., Közterek-utcza 8. Kiadóhivatal, Budapest (Köztelek), IX. kerület, Üllői út 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Cenzúrát: Comcu. XXIX. évfolyam. Budapest, 1919. november hó 8. 16. (2569.) szára. KÖZTELE KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az átmeneti idő alatt hetenként egyszer jelenik meg. TARTALOM: A somogyi határozat (Sz. Z.). A gabonaellátás válsága. A mezőgazdaság iparosítása. A megfékezhetlen mezőgazdaság. Többterdelés és a kisérletügy (Weiser István dr.). Sertéstenyésztésünk jövő irányai (Kovácsy Béla). A fejőstehenek igázása (Wellmann Oszkár dr.). A tejtermelés mai költségei. Uj rendeletek. A dohány beváltási árak emelése. A jövő évi cselédbérek. Vegyes közlemények. Kereskedelem. AZ OMGE KÖZLEMÉNNYEL A „Köztelek" lap pótdijának befizetése. Lapunk előző számaiban ismételten közöltük, hogy ez év utolsó negyedére csak azoknak az egyesületi tagoknak és előfizetőknek küldhetjük meg a „Köztelek" lapot, akik minden eddig beküldött összegen felül még 50 korona pótdíjat fizetnek be. Ennek megkönnyítésére vidéki olvasóink részére csekklapokat is küldöttünk. Kérjük tehát olvasóinkat, hogy az 50 K. pótdíjat vagy az előfizetésre vonatkozó megrendelést a kiadóhivatalhoz eljuttatni szíveskedjenek, mert a következő számokat csakis azoknak fogjuk megküldeni, kik az 50 korona pótdíjat már befizették, vagy a pótdíj megfizetésére írásbelileg kötelezték magukat. Helyettes igazgató: A somogyi határozat. Jóval a háború befejezése előtt, amidőn azonban már készülődtünk a háború sebeinek begyógyítására és az eljövendő béke új gazdasági és szociális rendjének megállapítására, minden oldalról fölhangzott a kívánság, hogy a háború rokkantjai részére az állam parcellázás útján földet juttasson, különösen azoknak, akiket a háború a mezőgazdasági foglalkozásukból ragadott ki a harcterekre. Jól emlékezünk, hogy egy ilyen tárgyú értekezlet alkalmával Székesfehérvár ékesszavú püspöke, aki a szociális kérdésekkel nemcsak előszeretettel, hanem nagy hivatottsággal is foglalkozik, egyik legmelegebb szószólója volt ennek az eszmének és különösen annak, hogy a rendelkezésre álló birtokok közül elsősorban a főpapi birtokok arra alkalmas részei használtassanak föl, hogy az állam a háború rokkantjainak megélhetésére, mint ő mondá, ne egy kintornát adjon a kezükbe, hanem a munkaerejüket teljes mértékben foglalkoztató, kellő munkaalkalmat és megfelelő hajlékot és jövedelmet biztosító földdarabot. A kérdés azonban már régóta kinőtt azokbóla szűk keretekből, amikor jóformán még csak arról volt szó, hogy elsősorban a háború rokkantjai, másodsorban pedig a háborúban résztvevők tömegesen jussanak a föld birtokához. Azóta már az egész földbirtok reformjának nagy kérdésévé alakult ki és ma már nem a rokkantak és hadviseltek kérdése ez csupán, hanem az egész magyar nemzeté. Egyformán érdekli ez ma már a nagy- és középbirtokost, valamint a kisbirtokost és a földnélkülieket is. És bár így a földbirtok reformját az egész közvélemény egyformán sürgeti és annak megoldását mindenki epedve várja, egységes vélemény a reform terjedelme és végrehajtása tekintetében még ma sincs. Ez pedig abból származik, hogy a földbirtok reformjának sürgetése nem egységesen őszinte és nemzeti szempontból fakad. A Károlyi-kormány és a vele társult bolseviki irányzat részére a földbirtok reformja nem volt egyéb, mint a forradalom egyik eszköze és ténye. Hiszen az a földbirtokreform, amelyet a Károlyi-kormány szomorú emlékű földművelésügyi minisztere tervezett, tulajdonképpen senkinek sem kellett, csak magának a miniszternek, aki az e tárgyban tartott értekezleteken légből kapott statisztikai adatokon és forradalmi jelszavakon kívül egyébbel a maga reformjának szükségességét, helyességét és keresztülvihetőségét megindokolni sohasem tudta. Neki elég volt, hogy az elégedetlenséget fölkeltse és szitja és ezáltal a forradalmi hangulatot ébren tartva és terjesztve, a budapesti kisded klikk forradalmát a vidékre is kiterjessze. Kun Béla kormányának birtokpolitikája hamar lehűtötte a felizgatott kedélyeket. A forradalmi birtokpolitikát Kun Béláék oda kanyarították, hogy az többé nem a földnélküliek földbirtokhoz juttatását, nem az önálló és független birtokos osztály gyarapítását kívánta előmozdítani, hanem a földművelők igábahajtásának egyik eszköze lett, amelynek további célja volt még az is, hogy a bolseviki kommunistákon kívül levő független birtokos osztály is függő helyzetű proletariátussá alakíttassék át. A forradalmi demagógia és a bolseviki őrjöngés által felkapott birtokpolitikai reform immár a lezajlott viharos idők emlékei közé tartozik. De fennmaradt továbbra is annak a szüksége, hogy megfelelő birtokpolitikai reformmal szaporítsuk azt a független birtokos osztályt, amely a nemzet valódi érdekeit képviseli és amely a szociális igényekkel, valamint a gazdasági termelés fokozásának érdekével egyaránt összeegyeztethető. Erre a birtokpolitikai reformra szükség van, ezt meg kell valósítani. A jelenlegi kormány földművelésügyi miniszterének, Rubinek Gyulának nézeteit és törekvéseit ebben a tekintetben lapunk olvasói ismerik legjobban, hiszen évek sora óta számtalan közleményben világította azt meg. Tudjuk jól, hogy az ő birtokpolitikája nem abban merül ki, hogy tekintet nélkül a szociális szükségletekre, a gazdasági lehetőségekre, a termelés fejlesztésének érdekeire és tekintet nélkül az ezáltal esetleg elpusztítandó gazdasági exisztenciákra, pusztán a földbirtokok elaprózására és minél több kézbe való juttatására irányulna, hanem arra törekszik, hogy a birtokpolitikai reformmal egybekapcsolt elaprózása a birtokoknak a valódi nemzeti érdekeket szolgálja, a birtokos osztályt szaporítsa és erősítse, a jogos szociális elégedetlenséget megszüntesse, a mezőgazdasági termelés emelését és fejlesztését előmozdítsa és az általános gazdagodást szolgálja. És tudjuk azt is, hogy a józan gondolkozású és az igazi Mai számunk 12 oldal. Egyes szám ára 4 6€.