Köztelek – 1944. 27-46. szám
1944-07-02 / 27. szám
LIV. évfolyam. Budapest, 1944 július 2. 27. (4672) szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik egyelőre hetenkint egyszer: vasárnap uradalmak részéra egyenérték® 1— 50 kh.-ig »/» 51— 200 „ 1 201— 600 2 501— 1000 „ 4 1001— 2000 6 2001— 3000 8 3001— 5000 10 5001—10,000 15 10,001—20,000 20 20,000 kh.-nál több 25 Részvénytársaságok és központi szövetkezetek részére 10 Földbirtoknélküli tagok részére ¡/« OAK»b|Postatakarék|Cenztári csekkszámla számni: 10,'íít'| «MO»; évi tagságri díj: Földbirtokosok, Métermázsa búsbérlők és mindenkori Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt A kiadásért felelős: Mutschenbacker Emil dr., az OMGE ügyvezető-igazgatója Felelős szerkesztő: Dörschug Tibor Segédszerkesztő: Vermes András Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek u. 8. Telefon: 187—954 Kiadóhivatal: budapest, IX., Üllői út 2.". Telefon: 189—932 Előfizetési árak: „Rádiós gazdasági előadások" dusa filerel együt Belföldre OMGE tagoknak: Negyedévre 16 pengi Félévre *0 „ Előfizetőknek: Negyedévre ... ... 22 pengi Félévre 40 KOIftdldre OMGE tagoknak: Negyedévre Félévre ... ... 80 pengd 8S „ Előfizetőknek: Negyedévre — — 28 pengd Félévre — 48 Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 26,576 S i © n i JL fik s ÉL I 6 ü n n © p e. Az olaszok koszorús költője szerint „nincs nagyobb fájdalom, mint a szenvedés és a megpróbáltatások napjaiban visszaemlékezni a boldogabb időkre". Sohasem tudtam ezt a szállóigévé vált mondást magamévá tenni. Mert bármilyen fájdalmas legyen is az ilyen visszaemlékezés, az sokkal inkább erősíti és bátorítja, mintsem lankasztja az emberi lelket, nagyobb gyarapodását jelenti az önbizalomnak, mint megfogyatkozását, letörését az összehasonlítástól lehervadó reménységnek. Éppen a legsúlyosabb megpróbáltatások idejében, van rá legfőbb szükségünk, hogy a múlt biztató példáiból, felemelő emlékeiből és lelkesítő hagyományaiból erőt merítsünk. Hiszen ami a múltban nagy, szép és dicső volt, az mindenkor csak felemelő, a csüggedőbe új erőt és lelket öntő hatású lehet, akár egyes embereknek saját múltjukba visszaszálló, rég letűnt időket felidéző gondolatairól, akár a történelmüket megbecsülő nemzeteknek nagyjaikra és múltjuk kimagasló eseményeire való emlékezéséről van szó. Éppen ezért nagyon időszerű most, a második világháború talán legsúlyosabb napjaiban kegyelettel megemlékeznünk Szent László királyunkról, a ragyogó hadvezérről, az európai kultúra és kereszténység diadalmas védelmezőjéről. Hiszen az ő hagyományos emléknapja az első világháború óta egyúttal a magyar honvédségnek és vitézségnek szentelt ünnepnap is. Szent László királyunk, aki a magyar államalapítás történelmi művét befejezte, egyrészt mint országszervező és országgyarapító, másrészt mint hős katona és diadalmas hadvezér áll ragyogó példa gyanánt az utókor előtt. Nehéz viszonyok között, fényes katonai sikerek után vette át a szent koronát és az uralmat, de nagyszerű férfiasságával, hősiességével, lángeszével és kiváló diplomáciai képességével sikerült minden akadályon diadalmaskodnia, a honfoglaláskori magyar telepeket az ország természetes határáig kitolnia, a magyar egységet helyreállítania és Magyarországból nagyhatalmat teremtenie. Szent István első nagy királyunk művét folytatva, Szent László rakta le az ezer esztendős magyar állam időt álló pilléreit. S amidőn 900 esztendő távlatából idézzük a lovagkirály csodálatos fénnyel ragyogó korszakának emlékét, a magyarságnak ebből nem lemondó fájdalmat és a hanyatláson érzett keserűséget, hanem ellenkezőleg, biztató reménységet, áldozatos elszántságunkat acélozó erőt kell merítenie ahhoz a szent fogadalomhoz és poklok minden hatalmának diadalmaskodó elhatározáshoz, hogy Szent László örökségét megvédelmezzük minden ellenséges támadással szemben és megőrizzük a második ezredév elkövetkező magyar nemzedékei számára. Az ő dicső példája ragyogjon előttünk és vezéreljen bennünket, amikor a magyarság ismét a kereszténységért és az európai kultúráért harcol, mint egykor Szent László királyunk, a reá támadó és megsemmisítésére törő kelettel szemben. Ebben az értelemben nemcsak szabad, hanem kell is ünnepet ülnünk mai élet-halál harcunk közepette. Ünnepet, amely nem hiú ragyogást, cifra külsőségekkel való hivalkodást, hanem lelki elmélyedést, ezeréves történelmünk kiapadhatatlan erőforrásaihoz való alázatos járulást jelent. Ünnepet, amely arra sarkalja, azzal biztatja és bátorítja nemzetünket, hogy a mai háborús, viharos, fergeteges idők után ismét kiragyog majd a magyar égbolt, mint Szent László, Nagy Lajos és a Hunyadiak dicső korában. Első pillanatra talán ellenmondásnak látszik, hogy ezen a nemzetünk nagy múltját idéző ünnepen östör Józsefnek a napokban megjelent és éppen most élvezettel olvasott művéről, „A döblingi Széchenyi"-ről emlékezünk meg. Ez az ötödfélszáz lapra terjedő, hatalmas kötet ugyancsak történelmünk egy súlyos és izgalmas időszakának eseményeit eleveníti meg a Legnagyobb Magyar életregényének tragikus utolsó fejezetébe foglalva. De ha Östör József kitűnően megírt és teljes tárgyilagosságra törekvő művét végigolvassuk és a belőle levonható következtetéseken elgondolkozunk, rájövünk, hogy éppen ma és éppen erről a könyvről szólani távolról sem ünneprontás, hanem nagyon is időszerű. Mert, mint minden Széchenyi István gondolatait és önkínzó vivőközepette felcsillanó csodálatos, szinte prómeglátásait feltáró munka, ez a tanulságos könyv is nagyon alkalmas arra, hogy magábaszállásra, önismeretre és nagy, komoly elhatározásokra bírja a hazája sorsán őszintén aggódó és nagyjaink útmutatásait megfogadni, követni kész magyart. Az eddigi közfelfogással ellentétben Östör József műve hatalmas bizonyíték arra, hogy Széchenyi politikai pályája nem zárult le 1848-ban, hanem lelki egyensúlyának helyreállta után a magyar politikai életnek tényezője és hatóereje maradt továbbra is, oly mértékben, mint ez akkor, a döblingi tizenkét esztendő alatt lehetséges volt. A Legnagyobb Magyar tehát Döblingnek nem volt élőhalottja Nem elmebeteget, hanem a hazáját mindenkor és mindenütt híven szolgálni akaró nagy ember fáradozásait ismerhetjük meg ebben a könyvben, amelynek lapjain Széchenyinek a döblingi ideggyógyintézetben töltött évei és nap-TARTALOM: Szent László ünnepe. (M. E. dr.) A beszolgáltatási kötelesség mérséklése elemi csapás címén. (B. I.) Hozzászólás a „Több televényt" című cikkhez. (Fleischmaryt Rudolf dr.) Adatok a legelők fektetéssel való trágyázásának kérdéséhez. (Knesei Dorner Béla.) A gazdasági munkavállalók baleseti biztosításának új szabályai. (Gulácsy Iván dr.) Gazda-adónaptár. A számtartás-statisztika a terménybeszolgláltatás szolgálatában. (Kulin Sándor.) Tösvények és rendeletek. A gazdaközönség köréből. (Arany- és ezüstkalászos gazdák feladatai a jövőben. — vitéz Fekete Imre.) A mezőgazdaság helyzete. Az OMGE hivatalos közleményei. Vegyes közlemények. Március időjárása. (Kulin István.) A gabona- és terménypiac helyzete. Állatpiaci szemle. Tőzsde, kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. A „Köztelek" új előfizetési ára. A nyomdai és egyéb lapelőállítási költségek drágulása folytán kénytelenek vagyunk az előfizetési és hirdetési díjainkat július 1-től emelni. Amidőn ezt bejelentjük, arra kérjük igen tisztelt előfizetőinket és hirdetőinket, hogy a többlet vállalásával járuljanak hozzá lapunk megnövekedett költségeihez és tegyék lehetővé, hogy továbbra is zavartalanul teljesíthessük feladatunkat. Az Országos Magyar Sajtókamara hozzájárulásával 1944 második félévére megállapított előfizetési díjak a következők : Félévre 49 pengő Negyedévre 22 pengő OMGE-tagoknak a tagsági díjon felül mint lappótdíj : Félévre 30 pengő Negyedévre 18 pengő Felhívjuk azokat az igen tisztelt előfizetőinket, akiknek előfizetése június végével lejárt, hogy az esedékes félévi, illetve negyedévi előfizetési díjat a már rendelkezésükre bocsátott csekklapon az időközben bekövetkezett változás figyelembevételével szíveskedjenek megküldeni. A KIADÓHIVATAL. A NOX -al fertőtlenítse magtárait, raktárait-A NOX biztosan irtja a gabonazsizsiket. Kapható 19.pinglap Mezőgazdák Szövetkezete, Növényvédelmi osztálya Budapest, VI., Eötvösm. 25/a. és a vidéki kirendeltségeknél. Mai számunk 20 oldala számára I-Só pengő