Köztelek – 1944. 27-46. szám

1944-07-02 / 27. szám

LIV. évfolyam. Budapest, 1944 július 2. 27. (4672) szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik egyelőre hetenkint egyszer: vasárnap uradalmak részéra egyenérték® 1— 50 kh­.-ig »/» 51— 200 „ 1 201— 600 2 501— 1000 „ 4 1001— 2000 6 2001— 3000 8 3001— 5000 10 5001—10,000 15 10,001—20,000 20 20,000 kh.-nál több 25 Részvénytársaságok és központi szövetkezetek részére 10 Földbirtoknélküli tagok részére ¡/« OAK­»b|Postatakarék|Cenztári csekkszámla szám­ni: 10,'íít'| «MO»; évi tagságri díj: Földbirtokosok, Métermázsa bús­bérlők és mindenkori Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt A kiadásért felelős: Mutschenback­er Emil dr., az OMGE ügyvezető-igazgatója Felelős szerkesztő: Dörschug Tibor Segédszerkesztő: Vermes András Szerkesztőség: Budapest, IX., Köztelek­ u. 8. Telefon: 187—954 Kiadóhivatal: b­udapest, IX., Üllői­ út 2.". Telefon: 189—932 Előfizetési árak: „Rádiós gazdasági előadások" d­usa fil­erel együt Belföldre OMGE tagoknak: Negyedévre 16 pengi Félévre­­ *0 „ Előfizetőknek: Negyedévre ... ... 22 pengi Félévre 40 KOIftdldre OMGE tagoknak: Negyedévre Félévre ... ... 80 pengd 8S „ Előfizetőknek: Negyedévre — — 28 pengd Félévre — 48 Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 26,576 S i © n i JL fik s ÉL I 6 ü n n © p e. Az olaszok koszorús költője szerint „nincs na­gyobb fájdalom, mint a szenvedés­ és a megpró­báltatások napjaiban visszaemlékezni a boldo­gabb időkre". Sohasem tudtam ezt a szálló­igévé vált mondást magamévá tenni. Mert bármilyen fájdalmas legyen is az ilyen visszaemlékezés, az sokkal inkább erősíti és bátorítja, mintsem lan­kasztja az emberi lelket, nagyobb gyarapodását jelenti az önbizalomnak, mint megfogyatkozását, letörését az összehasonlítástól lehervadó remény­ségnek. Éppen a legsúlyosabb megpróbáltatások idejében, van rá legfőbb szükségünk, hogy a múlt biztató példáiból, felemelő emlékeiből és lelkesítő hagyományaiból erőt merítsünk. Hiszen ami a múltban nagy, szép és dicső volt, az mindenkor csak felemelő, a csüggedőbe új erőt és lelket öntő hatású lehet, akár egyes embereknek saját múltjukba visszaszálló, rég letűnt időket felidéző gondolatairól, akár a történelmüket megbecsülő nemzeteknek nagyjaikra és múltjuk kimagasló eseményeire való emlékezéséről van szó. Éppen ezért nagyon időszerű most, a második világháború talán legsúlyosabb napjaiban kegye­lettel megemlékeznünk Szent László királyunk­ról, a ragyogó hadvezérről, az európai kultúra és kereszténység diadalmas védelmezőjéről. Hi­szen az ő hagyományos emléknapja az első világ­háború óta egyúttal a magyar honvédségnek és vitézségnek szentelt ünnepnap is. Szent László királyunk, aki a magyar állam­alapítás történelmi művét befejezte, egyrészt mint országszervező és országgyarapító, másrészt mint hős katona és diadalmas hadvezér áll ra­gyogó példa gyanánt az utókor előtt. Nehéz vi­szonyok között, fényes katonai sikerek után vette át a szent koronát és az uralmat, de nagyszerű fér­fiasságával, hősiességével, lángeszével és kiváló diplomáciai képességével sikerült minden akadá­lyon diadalmaskodnia, a honfoglaláskori magyar telepeket az ország természetes határáig kitolnia, a magyar egységet helyreállítania és Magyar­országból nagyhatalmat teremtenie. Szent István első nagy királyunk művét foly­tatva, Szent László rakta le az ezer esztendős ma­gyar állam időt álló pilléreit. S amidőn 900 esz­tendő távlatából idézzük a lovag­király csodála­tos fénnyel ragyogó korszakának emlékét, a ma­gyarságnak ebből nem lemondó fájdalmat és a hanyatláson érzett keserűséget, hanem ellenkező­leg, biztató reménységet, áldozatos elszántságun­kat acélozó erőt kell merítenie ahhoz a szent fo­gadalomhoz és poklok minden hatalmának diadal­maskodó elhatározáshoz, hogy Szent László örök­ségét megvédelmezzük minden ellenséges táma­dással szemben és megőrizzük a második ezredév elkövetkező magyar nemzedékei számára. Az ő dicső példája ragyogjon előttünk és vezéreljen bennünket, amikor a magyarság ismét a keresz­ténységért és az európai kultúráért harcol, mint egykor Szent László királyunk, a reá támadó és megsemmisítésére törő kelettel szemben. Ebben az értelemben nemcsak szabad, hanem kell is ünnepet ülnünk mai élet-halál harcunk közepette. Ünnepet, amely nem hiú ragyogást, cifra külsőségekkel való hivalkodást, hanem lelki elmélyedést, ezeréves történelmünk kiapadhatat­lan erőforrásaihoz való alázatos járulást jelent. Ünnepet, amely arra sarkalja, azzal biztatja és bátorítja nemzetünket, hogy a mai háborús, vi­haros, fergeteges idők után ismét kiragyog majd a magyar égbolt, mint Szent László, Nagy Lajos és a Hunyadiak dicső korában. Első pillanatra talán ellenmondásnak látszik, hogy ezen a nemzetünk nagy múltját idéző ünne­pen östör Józsefnek a napokban megjelent és éppen most élvezettel olvasott művéről, „A döb­lingi Széchenyi"-ről emlékezünk meg. Ez az ötöd­félszáz lapra terjedő, hatalmas kötet ugyancsak történelmünk egy súlyos és izgalmas időszaká­nak eseményeit eleveníti meg a Legnagyobb Ma­gyar életregényének tragikus utolsó fejezetébe foglalva. De ha Östör József kitűnően megírt és teljes tárgyilagosságra törekvő művét végigol­vassuk és a belőle levonható következtetéseken el­gondolkozunk, rájövünk, hogy éppen ma és éppen erről a könyvről szólani távolról sem ünnepron­tás, hanem nagyon is időszerű. Mert, mint min­den Széchenyi István gondolatait és önkínzó vivő­közepette felcsillanó csodálatos, szinte pró­meglátásait feltáró munka, ez a tanulságos könyv is nagyon alkalmas arra, hogy magába­szállásra, önismeretre és nagy, komoly elhatáro­zásokra bírja a hazája sorsán őszintén aggódó és nagyjaink útmutatásait megfogadni, követni kész magyart. Az eddigi közfelfogással ellentétben Östör József műve hatalmas bizonyíték arra, hogy Széchenyi politikai pályája nem zárult le 1848-ban, hanem lelki egyensúlyának helyreállta után a magyar politikai életnek tényezője és hatóereje maradt továbbra is, oly mértékben, mint ez akkor, a döblingi tizenkét esztendő alatt lehetséges volt. A Legnagyobb Magyar tehát Döblingnek nem volt élőhalottja Nem elmebeteget,­ hanem a hazáját mindenkor és mindenütt híven szolgálni akaró nagy ember fáradozásait ismerhetjük meg ebben a könyvben, amelynek lapjain Széchenyinek a döblingi ideggyógyintézetben töltött évei és nap-TARTALOM: Szent László ünnepe. (M. E. dr.) A beszolgáltatási kötelesség mérséklése elemi csapás címén. (B. I.) Hozzászólás a „Több televényt" című cikkhez. (Fleischmaryt Rudolf dr.) Adatok a legelők fektetéssel való trágyázásának kérdéséhez. (Knesei Dorner Béla.) A gazdasági munkavállalók baleseti biztosításának új szabá­lyai. (Gulácsy Iván dr.) Gazda-adónaptár. A számtartás-statisztika a terménybeszolgláltatás szolgálatában. (Kulin Sándor.) Tös­vények és rendeletek. A gazdaközönség köréből. (Arany- és ezüstkalászos gazdák feladatai a jövőben. — vitéz Fekete Imre.) A mezőgazdaság helyzete. Az OMGE hivatalos közleményei. Vegyes közlemények. Március időjárása. (Kulin István.) A gabona- és terménypiac helyzete. Állatpiaci szemle. Tőzsde, kereskedelem. Szerkesztői üzenetek. A „Köztelek" új előfizetési ára. A nyomdai és egyéb lapelőállítási költségek drágulása folytán kénytelenek vagyunk az előfize­tési és hirdetési díjainkat július 1-től emelni. Amidőn ezt bejelentjük, arra kérjük igen tisztelt előfize­tőinket és hirdetőinket, hogy a többlet vállalásával járuljanak hozzá lapunk megnövekedett költségei­hez és tegyék lehetővé, hogy továbbra is zavartalan­ul teljesíthessük feladatunkat. Az Országos Magyar Sajtókamara hozzájárulásá­val 1944 második félévére megállapított előfizetési díjak a következők : Félévre 49 pengő Negyedévre 22 pengő OMGE-tagoknak a tagsági díjon felül mint lap­pótdíj : Félévre 30 pengő Negyedévre 18 pengő Felhívjuk azokat az igen tisztelt előfizetőinket, akiknek előfizetése június végével lejárt, hogy az esedékes félévi, illetve negyedévi előfizetési díjat a már rendelkezésükre bocsátott csekklapon az idő­közben bekövetkezett változás figyelembevételével szíveskedjenek megküldeni. A KIADÓHIVATAL. A N­O­X -a­l fertőtlenítse magtárait, raktárait-A NOX biztosan irtja a gabonazsizsiket. Kapható 19­.p­inglap Mezőgazdák Szövetkezete, Növényvédelmi osztálya Budapest, VI., Eötvösm. 25/a. és a vidéki kirendeltségeknél. Mai számunk 20 oldal­a szám­ára I-Só pengő

Next