Kurír - esti kiadás, 1990. november (1. évfolyam, 87-108. szám)

1990-11-01 / 87. szám

FIZESSEN ELŐ Klapka GmbH Autolízing Budapest XII. Normafa u. 23/a Mindazok, akik egy évre vagy fél évre előfizetik a reggeli vagy a délutáni Kurírt, netán mindkettőt, s az előfizetési szelvényt vagy annak jól olvasható másolatát december 13- án éjfélig ajánlott levélben eljuttatják szerkesztőségünkbe, részt vesznek szerencsejátékunkon. Sorsolás: december 15. A 101+1 nyereményből ma ezt a kettőt mutatjuk be: Hétvége a margitszigeti RAMADA Grand Hotelban vagy a THERMAL Hotelban januárban, két személy részére, félpanzióval és fitness szolgáltatásokkal RAMADA® aa GRAND HOTEL U­­­U* A Margitszigeti Szállodák Önálló Egységének ajándéka 1 db Intercity típusú osztrák babakocsi A HAPPY CLUB Gmk ajándéka Telefon: 175-5444 156-8004 Dalmatiner SZTRÁJK A KELETIBEN Éjfél van, november elsejére virrad, a Keleti pályaudvar méhkas, vasutasok, újságírók, tévé, rádió, képviselők, szociá­lis munkások, és persze a haj­léktalanok. Rendőr alig. Vá­runk. Itt most rend lesz. Ta­pintható a feszültség. Vizsy Ferenc budapesti igazgatóhe­lyettes is sokkal idegesebb, mint amikor legutóbb láttam, mikor október 15-én kihozta ide a sajtót. Sokkal idegesebb. - Mi lesz most? Éjfél elmúlt, s még nem kezdték el a pályaud­var lezárását. - Nem tudom, mi lesz. A dolgozóink nem mernek hoz­záfogni a takarításhoz. A rend­őröknek meg nyoma sincs. - Akkor sztrájk? - Sztrájk? Mi lesz, ha sztráj­kol Közép-Európa vasúti köz­pontja? Még várunk. Lakner Zoltán, a népjóléti tárca vezetője szerint negyven hajléktalant vittek át eddig a Mautner utcai, átalakított MÁV- szállóra. Az orvostól tudom, heten szorultak kórházi elhe­lyezésre. S a többi? Rengeteg ember van. A MÁV-vezérkar a terepet járja, az újságírók lé­pésről lépésre utánuk, a szociá­lis munkások meg együtt a haj­léktalanokkal. Ott van Morvai Bea, Havas Gábor, Mezei György, Kőszeg Ferenc, Győ­ri Péter.* Régen elmúlt éjfél, de a belg­rádi gyors mozdulatlan, rend­őr nincs. Ez már a sztrájk, hiá­ba nem vállalják a vasúti tisz­tek. A jegykezelő nem nyilat­kozik, a mozdonyvezetőnek nincs véleménye. De amikor kibotorkálunk, messze a vágá­nyok között, a szembejövő munkások sztrájkról beszélnek. Patthelyzet a javából. Vizsy szemüvege is idegesen villog, pontosan tudja (túlságosan is közel van az elmúlt hét vége), hogy mivel jár, ha beavatko­zik, s mivel jár, ha nem. - Nem arról van szó, Vizsy úr, hogy a döntést, annak összes terhével együtt az ön vállára rakták? - Enyém az operatív fele­lősség, de konzultálhatok a vezérigazga­tóval. Az érkezési oldalon beszél­gető csoportok alakulnak, is­merkednek az újságírók a té­mával, az indulási oldalon pe­dig szépen hömpölyög a ká­osz. Két tűz közé kerülnek a vasutasok. Már el kellett volna mennie a 0.45-ös postavonat­nak, egy órakor Kiskunhalas­ra, egy óra ötvenkor Szerencs­re. Gyülekeznek az utazni kí­vánók, és egyre hangosabbak. Szidják a vasutasokat, a csöve­seket. A kormányt, a hajlékta­lanokat, az újságírókat (még őket a legkevésbé). Az állomás­főnök irodájában szakadatla­nul ülésezik, vitatkozik a vas­utasválságstáb. Odaát meg, az érkezési oldalon nyilván a szociális munkások csoportja, mert nem sokára megjelenik Kőszeg Ferenc. Később kide­rül, arról kívánnak tárgyalni, hogy az itt maradt hajléktala­nok beköltözhessenek egy fél­re (vakvágányra?) állított sze­relvénybe. A küldetés ered­ménytelen. A vasutas-tanács­kozás azonban nem, mert két óra negyvenhét perckor kigör­dül az állomásról a Kelebia- Beograd expressz,­­nem mint­ha ez, a főleg asszonyokból álló (mert ők a leghangosab­bak) csoportokat megnyug­tatná. Ők a postavonatot sür­getik, mert, kit a gyereke, kit a szüleje vár. Van akit vár a MÁV: vasutasok Pécsett, Mis­kolcon. De már nem esik szó sztrájkról, legfeljebb munka­­lassításról. S még egy dolgot kérnek a dolgozók: kimennek a munkahelyekre, de minden­kit kísérjen el egy rendőr. S így lesz, újra megindul a mun­ka. Három óra két perc. Már fogyatkozunk. A haj­léktalanok alszanak, csak az érkezési csarnokban áll a bál. Csöviék csoportja mulat egy hangosan beszélő hangjára „Nem tudjátok, hogy ki va­gyok...” A terem mértani kö­zéppontjára kerülnek a taka­rók, rájuk a már megszokott (?) módon az emberek: ők in­nen el nem mozdulnak. S amikor már senki sem várja, erősítés érkezik. Döntés született valahol. Vagy húsz rendőr, nyolc-tíz kommandó­ruhás vasutas rendésszel, s be­hatolnak a hajléktalanparadi­csom legmélyére, s hangos szóval fújnak ébresztőt. Csak szóval. Egyetlen érintéssel, mozdulattal sem. S cihelődnek az alvók. Emberi és alkohol­bűz. Rohangálunk, újságírók, hogy ne mulasszuk el az erő­szak pillanatát. De nincs erő­szak, csak hangos szó. S aztán már nem futunk, állunk az emberi lét legmélyebb szint­jén. A nyomor és a szenny szavakkal nem leírható. És ez az, amit az utcára sem szabad söpörni­­sem sztrájkkal, sem rendőri erőszakkal, vagy ép­pen erőszak nélküli nyomás­sal. Ez az, ami a szemünk előtt van és amivel szembe kell néz­nünk. CSERI (Írások az 5. és a 7. oldalon.) Palotás szimpatikusabb A Közvéleménykutató Inté­zet felmérése szerint a ma­gyar lakosság többsége egyet­értett a hétvégi taxis demonst­rációval, legalábbis annak céljaival. A válaszadók 86 szá­zaléka egyértelműen igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy valóban szükség volt-e a megmozdulásra. A megkér­dezettek pontszámokkal fe­jezhették ki, hogy kinek mi­lyen szerepe volt az esemé­nyek alakulásában. Palotás János ilyen értelepiben plusz 86, Bod Péter Ákos pedig mínusz 30 pontot gyűjtött össze. Mást nem tudnak? Ha hiszik, ha nem, New Yorkban a férfi sakkvilág­bajnoki döntő 9. játszmája is döntetlenül végződött. Úgy tetszik, más ered­mény szinte nem is kép­zelhető el, legalábbis a címvédő Kaszparov és ki­hívója, Karpov nagyon ügyel arra, hogy ez így legyen. A magyar idő sze­rint ma hajnalban véget ért partiban Karpov ve­zette a világos bábukat, s a 34. lépésben elfogadta ellenfele remi ajánlatát. Az állás: 4,5:4,5. i­" - ■­­ Embléma­játék! 1 péntekig, itt kék Kurírban a Dunatours által megadott embléma részleteit közöljük. A na­ponta megjelenő részlete­ket ki kell vágni, s levele­zőlapra felragasztva - november 9-ig - immár a teljes emblémát küldjék be szerkesztőségünkbe (1065 Bp., Hajós u. 30-32. vagy 1398 Bp. 62, Pf. 590). A beküldők kö­zött 3 db kétszemélyes szil­veszteri utazást Ruzsinba (6 nap, 5 éjszaka teljes el­látással) sorsolunk ki. Kérjük, a levelezőlapra írják rá: EMBLEMAJÁTÉK, Dunatours, Dunakeszi Családi ágy (5.) „Százszor is csak Erzsit venném feleségül és ő is engem választana. Mert ideális a házasságunk! Ezt Erzsi mondta az ezüstlakodalmunkon. És nem az ünnepi asztalnál, hanem a hálószobánkban.” (11. oldal) A gyűlölködés ezer oka „Na, én megmondom maguknak, mi a baj. Bi­zonytalanok az embe­rek és félnek. Történt itt a faluban egy tragédia, azért félnek. Az én csa­ládommal történt, har­minckilenc éve. Az apám fogta magát és elment Nyugatra. Az anyámat meg, annak ellenére, hogy összesen négy is­kolája volt, meg hat családja, elítélték hét évre kémkedésért. Itt maradtam a testvéreim­mel. Ne tudja meg, hogy viselkedett a falu akko­riban.” (10. oldal) MÉM VÉGE ! FONTOS TUDfA, Budapest XIV. Egressy út 20. Bemutató terem a ms a/r fűi rrsrffff/ff / Egressy ut 20

Next