Kurír - reggeli kiadás, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-29 / 235. szám

6 MAGAZIN 1993. augusztus 29. PIACI HÍRNÖK Malacpersely törve-zúzva Fotó: DEMECS ZSOLT Malacperselyt leggyakrabban az újságok karikaturistái rajzolgat- nak. A mosolygós röfi hátán a pénz befogadására szolgáló kis nyílással, általában a takarékos­ság szimbóluma. Néha-néha a garasoskodást is általa hozzák a tisztelt olvasó tudomására. Más­kor meg a párnacihával, a szal­mazsákkal kerül közeli rokon­ságba, mint az otthoni zsugori­ság népi eszköze, jelképe. Jól ki­találták eleink, hogy éppen a malacot választották, mert ugye, azt is etette egész évben a gon­dos gazda, hogy aztán kará­csony tájékán leölje a kövér disznót. A malacpersely persze nem növekszik, lévén agyagból ége­tett terrakotta vagy kerámia, szépen cirkalmazott porcelán. Azpjrj az is érdekes, hogy üveg­ből ritkábban formáznak a mes­terek malacot, pedig ugye, az is elég törékeny jószág. De hátha van valami abban, hogy látha­tatlan legyen a malacka gyűjtöt­te jövedelem, amit ha nem is az APEH, de valaki más elől rejte­get a vidám kis gyűjtögető. De az is lehet, hogy egyszerűen csak a meglepetés nagyságát kí­vánják fokozni, hiszen ha lassan telik a bendő, akkor ki emlék­szik már rá, hogy hány fényes forintot kebelezett be a malac. Mert bizony a malacperselybe csak aprópénzt szoktak gyűjtö­getni, alátámasztva a mondást: fillérből lesz a forint. Arról nem is beszélve, hogy azok, akik nem győzik türelemmel, míg megte­lik, akkor hátára fordítván a sze­gény jószágot addig-addig rázo- gatják, míg ki nem potyognak az érmék. De az is lehet, hogy csak ily módon akarják meg­hosszabbítani kis háziállatuk tö­rékeny életét. Ha viszont össze­hajtogatott bankókat gyömö­szölnek, mintegy frissíteni, vál­tozatosabbá tenni a menüt, ak­kor a malac megnémul, és hiába minden, nem csörren, nem „kuncog a krajcár”. És akkor nincs menekvés, elérkezik a vég. Kalapács alá kerül a koca. Ugye, azt mindannyian tud­juk, nem árverezés céljából. Bár ha így haladunk, az egérfuttatás után a nagy bingózás közepette még a szerencsejátékok közé a malactörés is felkerülhet a játé­kos ember listájára. Valahogy úgy, hogy többen is licitálnak egy gömbölyded perselyre, és amikor harmadszor sújt le a senki többet harmadszor fel­kiáltásnál a kalapács, akkor ki­derül, a licitnél többet vagy ke­vesebbet találni a cseréptetem széthullott darabjai között. Es akkor bizony lehet, hogy az kuncog, aki kevesebbet ígért. De lássuk csak, egyáltalán mi­lyen a felhozatal, ha már malac­persely került a hírnök e heti terítékére. Elég siralmas a kép. Elárasz­tották már ezt a piacot is a szin­tetikus disznók. Sőt olyan mű­anyag malacot is sikerült előállí­tani, amelyiknek kis csapóajtó van a hasa alján, ott, ahol a sza­lonnája szokott lenni, így oda az egész játékossága. Aztán a ró­zsaszínű cserép helyett zöld má­zas miskakancsóval keresztezett népieskedő díszkoca is született a fazekasok kemencéjében. Mert olyan ennivalóan égetni- valók. Az áruk így inkább a tu­risták pénztárcáihoz igazodnak, mint a takarékoskodásra vállal­kozó ajándékozó kedvű honi polgár bugyellárisához. Mert főképpen ajándékozni szoktuk a malacperselyt, mintegy arra buzdítván az ajándékozottat, hogy bizony szép tulajdonságai közé beiktathatja a takarékosko­dás nemes eszméjét is. Amit bi­zony Fáy András urunk, a Pos­tatakarék megalapítója is jó szívvel üdvözölne. Bár bizonyá­ra hozzátenné, a pénznek inté­zetében a helye, merthogy ott az kamatozik, míg a malacban csak inflálódik. Ezért olyan ki­csik a mi kismalacaink, szinte csak szimbólumértékük növek­szik. Hiszen manapság már úgy kell egy-egy szép példányt meg­rendelni a Fény utcai piac ked­ves cserépárus hölgyétől, hogy aztán szívesen elajándékozzuk éppen házasodó kollégánknak, Gyurinak, és szíveválasztottjá- nak, Marinak. Legyen a kis csa­lád kezdőtőkéjének jelképes őr­zője. Kapnak kis kalapácsot is hozzá, hogy ha majd kedvük tartja, legyen mivel törni-zúzni. Persze csak a malacot. T. SZABÓ ERVIN SZILAGYI Mit mond az írás ? Füzes Mária grafológus segítségével folytatjuk a Kurírhoz „Grafológia” jeligével beküldött levelek írásvizsgálatának közlését. Szakértőnk ezúttal is két jeligés levelet elemzett. Jelige: „A köztünk lévő hasonlóság” Barátságos, kellemes, magatartásában egyenletes­séget igyekszik mutatni, gondolkodásában értel­mes ember. Személyét illetve zárkózott, nehezen beszél problémáiról, gondjairól. Alkalmazkodó, kissé mesterkélt a viselkedése. Jóindulatú, segítő­kész, érzelemgazdag, társaságban derűs, kiegyen­súlyozottnak látszó. Fantáziája színes, lelkesedő, élénk, könnyen befolyásolható. Kényelemszerető, elfogadja mások irányítását. Ez ellen tudatosan harcol, kevés sikerrel. Kedveskedő, alábecsüli le­hetőségeit, önmagát. Jó megjelenésű, választékosán ízléses, elegancia iránti érzékkel. Elbizakodott, személyének na­gyobb jelentőséget ad a kelleténél, külsejére súlyt fektet. Fokozottan öntudatos, ezt másokkal is érezteti. Maga állította törvényeket követi, nyugodt lel­kű, vidám, időnként mégis diszharmonikus. Könnyen indulatoskodik, esetenkét érzéketlen. Valójában nehezen alkalmazkodik, harmóniát ma­ga körül nem alakít ki, bizalmatlan, kíváncsi ter­mészet. Szellemi érdeklődésű, sokoldalú, gyors felfogá­sú. Lehetőségeit nem használja ki, lassan határoz, érzelmei befolyása alatt áll, gyenge, odaadó, vagy hirtelen meggondolatlanul dönt, hamar elcsüg­ged. Meglehetősen szélsőséges természetű. Igazságérzete fejlett, nem szereti a kellemeden dolgokat, igazáért harcol, a megszokotthoz ra­gaszkodik. Bírálata, kritikája a helyén való, mon­danivalóját kellően nem gondolja át, szavai vesze­kedésnek érződnek. Nagyon tud haragudni, hirte­lenségében tapintatlan. Mindig előre gondolkodik, lelkét fölösleges el­méletekkel nem terheli, reálisan látja a világot. Embertársaihoz való kapcsolatát gyakran az érdek irányítja. Munkában kezdeményező, lényeget ke­reső. A pénzzel nem tud bánni, értékét nem érzi, az anyagiak nyújtotta biztonság nagyon meghatá­rozó életében. Remélem, vőlegénye születésnapjára meglepetésnek szánt analízis időben megérkezik. Bár a dátumot nem közölte, nem határozta meg. Kár, hogy nem az eredeti írásképet küldte, a másolat a finom jeleket •nem tudja visszaadni. Az írás az író emberre jellem­ző állandó viselkedési, jellembeli tulajdonságok mel­lett a pillanatnyi állapotot is tükrözi. Egy év hosszú idő az ember életében, sok minden megváltozhat. A levél, amit küldött, 1992-es keltezésű, a belőle meg­határozható értékelés esetleg idejét múlta. Értelmes, ésszerűségre törekvő, az újat, isme­retlent fenntartással fogadja. Változékony, nyug­talan ember írása. Negatív, elégedetlen megnyil­vánulásaiban a fellángoló optimista gondolkodás megtalálható. Győzedelmeskedés, ami irányítja, gyakran befolyásolja magatartását. Testi-lelki egyensúlyát nehezen találja meg. Boncolgató típus, mindig mindent a legapróbb részletekig tudni akar. Jóindulatú, társaságban mindig szívesen fo­gadják, beszédes, aki semmit nem mond. Érzéke­nyen figyel másokra, nagyon tud hallgatni, visel­kedni. Indulatai hirtelenek, nem látványosak. Kissé darabos, a szép szavaknak nem mestere, mindent észrevesz, csípős, néha éles kritizálás mellett, soha nem ragadtatja el magát. Személyes élményeit, főleg sikereit hajlamos felnagyítani, szívesen dicsekszik. Munkában megbízható, lassan, komótosan kezdi, félbe nem hagyja, ha nehezére esik is. A legjobb tu­dása szerint befejezi. Elképzelésében tárgyilagos. A pénz meghatározó és nagyon fontos az életében. GYÖRGY Előrekacagas ■ „Minden elmúlik egyszer, minden végé­hez ér..." - szivárog elő emlékezetem mélyéről a régi, háborús sláger banális refrénje. Nos, az Artista Varieté is véget ért. 1954-ben kezdetét vette a műinté­zet harmadik korszaka. Visszakaptuk ré­gi nevünket, de az a Kamara Varieté, amely annyi sok éven át adott hajlékot a magyar kabarénak, többé már nem tá­madt fel poraiból. Egy-egy élvonalbeli színművész - Bilicsi Tivadar, Gobbi Hilda, Kabos László, Rátonyi Róbert, Rózsahegyi Kálmán, Salamon Béla, Tol- nay Klári - vendégszereplésével meg­erősített, kabarétrérakkal, ének-, zene-, tánc- és artistaszámokkal „elegyített” műsorok váltották egymást a színpadon. Nem mondom, hogy sikertelenül! Ilyen „blikkfangos” műsorcímek villannak fel emlékezetemben: Amikor Pest mesélni kezd, Kenni vagy nem kenni?, Öltözik a hivatal, Özönvicc előtt, Nincsen múzsa tövis nélkül... Tolnay Klárit nem volt könnyű rá­venni a fellépésre. Idegenkedését nem a varieté lebecsülése motiválta. Ma már igen, akkor még nem értettem, miért nem szeret „egyedül állni” a színpadon. Tolnay nem „dobogós” színésznő. Ami sokaknak nem jelent problémát és gondtalanul „szólóznak”, énekelnek, szavalnak, vagy humoros magánszámot adnak elő, őt valósággal megbénítja, magányosnak, kiszolgáltatottnak érzi magát. Pedig már akkor is nemzeti színjátszásunk legnagyobbjai közé tar­tozott. Csakhogy a nagyság nem arra kötelezi a művészt, hogy olyasmit is el­vállaljon, amely ellentétben áll szemé­lyiségével. Emlékszem, a régi Belvárosi kávénázban találkoztunk vele. A tüdőn­ket kibeszéltük Kyttivel, a színház nemrégiben elhunyt titkárnőjével, amíg sikerült rávennünk a szerződés aláírására. „Megerőszakolva” távozott a helyszínről... Akkor kezdődött barátsá­gunkat azonban azóta sem tudta me- ingatni a történelem! Néhány évvel ésőbb a rádió Nem az én színpadom sorozatában került előadásra Tennessee Williams A vágy villamosa című szín­művének zenés persziflázsa, a Villa­moskirálynő, amit előre megfontolt szándékkal Tolnay Klári számára írtam. Természetesen ő volt a Villamoskirály­nő, pontosabban, Blanche, a vágy per- sziflált villamosának hasadt lelkű ka­lauznője, aki így nógatta a peronon szorongó utasokat:- Fáradjunk beljebb a dráma belsejébe! Középen még rengeteg üres közhely van! Mire az utasok kórusa rázendített a „Megy a gőzös...” dallamára írt nótára: Megy a vili, megy a vili a Madáchba! Több mint remek az anyagi kihatása! Freud Zsigmond a masiniszta, Aki Blanche-ot tudat alatt igazítja...! Blanche ettől annyira elérzékenyült, hogy „tudat alatt” ő is énekelni kez­dett. A változatosság kedvéért Az én rózsám vasutas című örökzöld sláger hangjegyeire támaszkodva erősítette meg az utasok véleményét: Az én íróm Tennessee, Tennessee, Ten­nessee, Mert amit ír, azt a nép rögtön beveszi! Beveszi, mert Tennessee, Tennessee, Tennessee, Pesti néző megeszi, hát szeretni kell! Tapsvihar tombolt a 6-os stúdióban, a játék pedig folytatódott tovább. A Villamoskirálynő sikere után Tolnay Klári meglepő kéréssel fordult hoz­zám: írjak részére egy női bohócszá­mot! Elmondta: régóta álmodozik ar­ról, hogy egyszer mint clown, kifestett arccal, tarka jelmezben, nyaka körül nagy fodros gallérral, gitárral a kezé­ben lép a közönség elé... Erre én is el­mondtam, hogy miről álmodozom: szeretném, ha egyszer az ország legna­gyobb drámai színésznője adná elő va­lamelyik komoly írásomat. Kétségbe­esetten néztük egymást: a drámai szí­nésznő, aki a humor legősibb forrásá­ból, a cirkuszból szeretne friss élmé­nyeket meríteni, és a humorista, aki­nek „lelke” van... A nagy bohócszámból nem lett sem­mi, az én álmom viszont teljesült: önál­ló estjén a televízióban előadta a Köd című drámai monológomat! A varázslat megtört. Attól kezdve, ha rövid időre is, időnként kiszabadultam a „skatu­lyámból”... Tolnay Klári biztatására versek, dalok, sanzonok röppentek ki viccektől elgyötört agyamból, s ezek­ben a kis írásokban mindig megvalósult valami Tolnay humorából és a humo­rista lírájából... Nem fenyegetéskép­pen mondom, de a következő fejezet­ben erre még visszatérek! A „sírból visszajött” Kamara Varie­tében bemutatott műsorok közül ma is a Mr. Linkstone szerződtet című áll legközelebb a szívemhez. Az itt látható kisplakát nyomatékosan felhívja a kö­E1NAU VARIETÉ Utászt m ; ön is nézze végig ahogy mr mm SZERZŐDTET 2 órós kacagtató varieté műsor 195*1. október 29.cn eiőttdr EUaö«»ok ««»*«>«! 8 ét I«! • »rak«». tiéialáa lé$» «»akar 1*5 zönség figyelmét arra, hogy a „2 órás kacagtató varietéműsor 1954. október 29- én kerül bemutatásra". Sajnos „előre it­tunk a medve bőrére”, a behirdetett produkciót ugyanis nem mutattuk be soha! Egyszerűen azért, mert nem írta meg senki. Ami pedig nincs, azt nem lehet bemutatni. A műsor „elszállt”, a plakát megmaradt. Akkor tanultam meg: előre nem szabad semmit írásba adni! Nem véletlen, hogy előleget csak utólag szoktam felvenni, mert előfor­dult, hogy vissza kellett fizetnem... Azóta rendkívül körültekintően tárgya­lok mindenkivel. Kiváltképp napjaink­ban, mert hallottam, hogy Mr. Links- tone megint Budapesten tartózkodik... Jelige: „Drága Erusom”

Next

/
Thumbnails
Contents