Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - Borsa Iván: Bevezetés / 1–2. o.
BEVEZETŐ. - BEVEZETŐ . . A.felszabadulás, de főleg a fordulat éve óta gazdasági ás társadalmi fejlődésünk hatalmas lépésekkel haladt ültre .Politikai és gazdasági eredményeink mellett kulturális téren viszonylagos lemaradás mutatkozott, melyre Révai József a Magyar Dolgozók kárás a V II. kongresszusán rámutatott. Ez a lemaradás fokozottan áll a levéltárakra. A levéltárak munkájában a felszabadulással bekövetkezett döntő politikai fordulat nem jelentett azonnal változást, s a fordulat évének átütő ereje is csak 1960-ben éreztette hatását. Azelőtt az Országos Levéltár a magyar Nemzeti Múzeum keretében, ugyanakkora megyei és városi levéltárak a régi megyerendszerben tengették életüket. A levéltáraknak ez az egymástól vegtő elszigeteltsége, magárahagyatottsága,más területek fejlődése mellett talán még jobban jelentkezett, mint a felszabadulás előtt. Ennek az állapotnak tulajdonítható, hogy a Levéltári Közleményeknek csupán két kötete jelent meg - az egyiknek anyaga tulajdonképpen" már a felszabadulás előtt együtt volt -és öt éve..annak, hogy megjelent a Levéltári Közlemények utolsó /1946/ száma. Öt éve nélkülözik szakfolyóiratukat a levéltárak dolgozói. Ezen a mélyponton való túljutást a levéltárak a Magyar Tudományos Tanácsnak, illetőleg a magyar Tudományos Akadémiának köszönik, amely egyrészt az Országos Levéltár részére nagyobb arányú raktáréritést tett lehetővé, másrészt megtette a kezdeményező lépéseket a levéltárak egységes szakmai irányítás alá vonására. Kezdeményezése alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950-ben törvényerejű rendelettel megszervezte az egységes magyar levéltárügyet, s ezzel megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy levéltáraink ugrásszerű fejlődéssel igyekezzenek pótolni fejlődési"hiányaikat ~~ Ezzel majdnem egyidőben érkeztek meg az első szovjet levéltári tapasztalatok, amelyek a fejlődés eredményeit tovább szélesítik. Ilyen körülmények között természetesen fokozottabban jelentkezik az igény szakmai folyóirat iránt.." hiszen a szakmai képzésnek is elsőrendű eszköze volna a Levéltári Közlemények. A Levéltárak Országos Központja alig több mint egy esztendős fennállása alatt egyéb feladatok megoldása mellett - sajnos - nem tudta tető alá hozni a Levéltári Közlemények új sorozatának"első számát. Ugyanakkor szükségesnek mutatkozott egy könnyebben megjelentethető folyóirat megindítása, melynek célja: külföldi levéltári.1"cikkek, rendeletek, szabályzatok fordulásainak közlése, kisebb tanulmányok /beszámolók közreadásai továbbá ismertetéseknek s a levéltárak híreinek közzététele. Ez a folyóirat hivatott arra, hogy az immár egységes szervezettel rendelkező magyar levéltárügy teljes egységének megszilárdítását elősegítse azáltal, hogy ismertetéseket közöl egyes levéltárak helyzetéről, különböző munkákról, fontosabb átításokról. A Levéltári Híradó nem kívánja "feleslegessé tenni a Levéltári Közleményeket, melynek mielőbbi megjelenése vala korinyi levéltáros egyik legfontosabb problémája, régi vágya -• addig is azonban, amihez nem történik meg,a Levéltári Híradó .komi kép legalább áthidalni igyekszik ezt a tátongó űrt fordításával és cikkeivel, amelyek közül egyik-másik majd a közleményekben is napvilágot fog látni. A felszabadulás, de főleg a fordulat éve óta gazdasági és társadalmi fejlődésünk hatalmas lépésekkel haladt előre" .Politikai és gazdasági eredményeink mellett kulturális téren viszonylagos lemaradás mutatkozott, melyre Révai József a Magyar Dolgozók Pártja II- kongresszusán rámutatott. Ez a lemaradás fokozottan áll a levéltárakra. A levéltárak munkájában a felszabadulással bekövetkezett döntő politikai fordulat nem jelentett azonnal változást, s a fordulat évének átütő ereje is csak 1960-ben éreztette hatását. Azelőtt az Országos Levéltár a magyar Nemzeti Múzeum keretében, ugyanakkora megyei és városi levéltárak a régi megyerendszerben tengették életüket. A levéltáraknak ez az egymástól vettő elszigeteltsége, magárahagyatottsága más területek fejlődése mellett talán még jobban jelentkezett, mint a felszabadulás előtt. Ennek az állapotnak tulajdonítható, hogy a Levéltári Közleményeknek csupán két kötete jelent meg - az egyiknek anyaga tulajdonképpen" már a felszabadulás előtt együtt volt -és öt éve..annak, hogy megjelent a Levéltári Közlemények utolsó /1946/ száma. Öt éve nélkülözik szakfolyóiratukat a levéltárak dolgozói. Ezen a mélyponton való túljutást a levéltárak a Magyar Tudományos Tanácsnak, illetőleg a magyar Tudományos Akadémiának köszönik, amely egyrészt az Országos Levéltár részére nagyobb arányú raktárépítést tett lehetővé, másrészt megtette a kezdeményező lépéseket a levéltárak egységes szakmai irányítás alá vonására. Kezdeményezése alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950-ben törvényerejű rendelettel megszervezte az egységes magyar levéltárügyet, s ezzel megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy levéltáraink ugrásszerű fejlődéssel igyekezzenek pótolni fejlődési"hiányaikat ~~ Ezzel majdnem egyidőben érkeztek meg"az első szovjet levéltári tapasztalatok, amelyek a fejlődés eredményeit tovább szélesítik. Ilyen körülmények között természetesen fokozottabban jelentkezik az igény szakmai folyóirat iránt.. hiszen a szakmai képzésnek is elsőrendű eszköze volna a Levéltári Közlemények. A Levéltárak Országos Központja alig több mint egy esztendős fennállása alatt egyéb feladatok megoldása mellett - sajnos - nem tudta tető alá hozni a Levéltári Közlemények új sorozatának"első számát. Ugyanakkor szükségesnek mutatkozott egy könnyebben megjelentethető folyóirat megindítása, melynek célja: külföldi levéltári.1"cikkek, rendeletek, szabályzatok fordulásainak közlése, kisebb tanulmányok /beszámolók közreadásai továbbá ismertetéseknek s a levéltárak híreinek közzététele. Ez a folyóirat hivatott arra, hogy az immár egységes szervezettel rendelkező magyar levéltárügy teljes egységének megszilárdítását elősegítse azáltal, hogy ismertetéseket közöl egyes levéltárak helyzetéről, különböző munkákról, fontosabb átításokról. A Levéltári Híradó nem kívánjafeleslegessé tenni a Levéltári közleményeket, melynek mielőbbi megjelenése valamennyi levéltáros egyik legfontosabb problémája, régi vágya -• addig is azonban, amíg ez nem történik meg."s a Levéltári Híradónémikép legalább áthidalni igyekszik ezt a tátongó űrt fordításával és cikkeivel, amelyek közül egyik-másik majd a közleményekben is napvilágot fog látni.