Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
A, Á
9 Ágy Ágy a) mindent előre elkészítettek boldogulására; b) részért, elvádolták, eláztatták, megkötötték a koszorúját; (km.) ha jól veted ágyadat, jól alszol; v. amint veted ágyadat, úgy alszol benne; v. ki mint veti ágyát, úgy fog benne nyugodni; könnyű végbevinni azt, aminek más vetette meg az ágyát; aki pad alatt hever, vetett ágyra ásitozik; nagyobb az ágy a lepelnél; a rózsaágyban is félhetni a tövistől; á. é. törvényes, törvénytelen ágy; törvénytelen ágy fattyja (Cz.); b) fából v. vasból készített bútor fekhelyül; fa ágy; vas ágy; hevederes v. katonaágy, melyet össze lehet hajtani; ágy feje, lába, oldala, feneke, deszkája, pártázata; 3) á. é. a) bizonyos művek öblös kivájata, aminek belefektetésére (Schaft) ; puska ágya, melyben a cső fekszik; b) a. m. meder; viz-ágy, folyam-ágy; c) a. m. fenék, alj, ecet-ágy; 4) egy fajta növény termelésére elkészített tábla a kertben ; veteményes ágy, virágos ágy; 5) (gazd.) csépelés v. nyomtatás végett kiteregetett gabona; tiz keresztből vetett ágy. * Agy, cs. a gabona kévéket nyomtatás alá a szűrére kirakja. Agya-hugyás, cs. agyba-fejbe ver. -cs. m. kies. (bt.) az agynak hátsó kisebb része.fúrt. mn. á. é. 1) ravasz, furfangos; 2) makacs, nyakas. Innen : Agyafúrtság. Agyag. mn. több sziklanem elmállásából képződő földnem, mely nedves állapotban szívós és ragadós, ennélfogva gyúrható és alakítható, kiszáradva pedig kőforma tömeggé keményedik; sárga, fehér, veres, szappan, pecsét és ruhatisztító agyag; (szer.) nehéz az agyagot ásni, nehéz attól valamit kivárni, ki nagyon ragaszkodik a garashoz; (km.) agyag is tündöklik, ha rászolgál a nap. Agyag, mn. agyagból készült; agyag-edény.hihorla, mn. agyagnemhez tartozó veres ásvány,boríték, fn. (ep.) a padlásaljnak v. gerenda nélküli szobatetőzetnek agyag mázlata. -föld, fn. agyagrészeket tartalmazó föld. -galacsin, fn. ruhafoltokat tisztitó agyag-teke. -gödör, fn. 1) agyagföld kiásása által képződött gödör; 2) higitott agyagot tartalmazó gödör, -gát, fn. agyagföldből készített kerítés, -mű, fn. agyagból készített mn. -nem , fn. agyag sajátságával biró bármely ásvány. Innen: Agyagnemű, mn. Agyagos,es. l) agyaggal mázol; 2) vmitagyagból készít; 3) á. é. agyabugyál, ver. Agyagos, mn. tt.-t, v.-at; tb.-ak ; 1) agyaggal bemázolt; (tréf.) öcsém agyagos; 2) amiben agyagot tartanak; agyagos tál; 3) agyag részeket tartalmazó; agyagos föld. Agyagot, cs. agyaggal mázol. Agyag-pala, mn. (ásványt.) agyag,kovaföld és vaséreg-alkatrészekből álló lemezes kö.-tagla, fn. (ásványt.) agyagnemhez tartozó ásvány, -sárga, mn. őszszel kevert sárga (ló), -szén, fn. (ásványt.) agyagnemhez tartozó, szénsajátságú ásvány, -verem, 1. Agyaggödör. Agyai, cs, 1) agyat készít; 2) agyba-fejbe ver. 3) * a felállított gabnakévék fejére csépel. Agyai, cs. 1) a lehevert ágyneműt kiegyengeti; 2) (gazd.) a gabnakévéket nyomtatás alá kirakja; 3) (kér.) lakmának a helyet elkészíti. Innen: Ágyalás, fn. Agy-alap, fn. (bt.) a koponyacsont része, melyen az agyvelő nyugszik. Agyar, fn. tt.-t, v.-at, tb.-ak; némely állatok állkapcsaiból az ajkak közöl két oldalt kinyúló éles fog; (szőr.) hasad az agyara, kezd mutatkozni tehetsége, ereje. Agyar, mn. tt.-t; tk. fogait bosszúságból vicsorgató, áskálódó, irigy. Agyaras, mn. tt.-t, v.-at; tb.-ak; agyarra biró; —, mn. tt.-t; (vad), vadkan. Agyard, fn. (állatt.) a cetek osztályához tartozó állat, hosszú egyenes agyarral; nyársortu agyard (monodon, monoceros). Agyarfehér, mn. agyarszinü, fehérségű. Agyargat, cs. fogait boszuságból vicsorgatja. * Agyargós, mn. alattomosan mérges, ravasz. Agyarka, fn. (állatt.) féreg a gyürünyök osztályából, mely kemény héjban rejlik. Agyarkodás, fn. tt.-t. alattomos fondorkodás, áskálódás, irigykedés. Agyarkodik, k. 1) (vad.) a vadkan fogait csattogtatja , s agyarával a földet hányja ; 2) á. é. alattomosan irigykedik, fondorkodik. Innen: Agyarkodó. * Agyarodik, k. dühödik; neki agyarodik Agyarog, k. irigykedik, áskálódik; fejére vész, halál, ki reánk agyarog (Cz.). Agyáról, cs. (vad.) agyarral üt, vág, szúr. Agyaros. 1. Agyaras. Agyas, mn. á. é. makacs, vasfejü, nyakas. Ágyas, mn. tt.-t, v.-at; tb.-ak; ágygyal felszerelt. — m. tt.-t; férfivel feleségi minőségben törvénytelenül élő nőszemély, ágyastára. Ágyas, f. (gazd.) 1) (mint cselekvény) a gabnakévék nyomtatás végetti kiteregetése a szérűre; (mint tárgy) a gabnakévék nyomtatás végetti kirakata a szérűn; 2) * veteményágy. Ágyasház, fn. a törökök házainak azon osztálya, hol a nők laknak. Ágyaskodik, k. 1) nyakaskodik, fejeskedik, makacskodik; maga állítása, akarata, véleménye mellett körömszakadtig marad; 2) (bölcs.) elménckedik. Innen: Agyaskodás, fn. f Ágyaskodik, k. ágyas állapotban él. Innen: Agyaskodás, fn. Agyaskodó, mn. 1) 1. Agyas; 2) (bölcs.) éleselmüségével kérkedő, elménckedő. Ágyásos, cs. (gazd.) a gabnakévéket nyomtatás végett a szérűre kirakja. Agyasság, fn. 1) makacsság; 2) (bölcs.) éleselmüségét fitogtató tulajdonság, elméncség. Ágyasság, fn. ágyas állapot, ágyaskodás (concubinatus). Ágyastárs, 1. Ágyas. Ágyas-tartás, fn. nőszemélynek, mint ágyasnak élelmezése, ruházattal és lakással ellátása. Ágyatlan, mn. 1) ágy nélküli; 2) á. é. ostoba, esztelen. Innen: Agyatlanság. Ágyaz, cs., 1) a lehevert ágyat felveti; 2) ágyat bont; 3) a kertben veteményágyat készít; 4) a. m. Agyásol; 5) a löcsövek ágyát készíti; 6) (msz.) kereket ágygyal felszerel. Innen : Ágyazás, fn.;at. fn. 1) ágyneműek; 2) a. m. Agyás; 3) a löcsövek agyának öblös szerkezete. Agybélesek, fn. (bt.) az agyvelő tekervényei. Ágybéli, fll. fekvésre alkalmas puha, ruga-