Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)

A, Á

Áta 51 Áte­ sit; 3) vmit birtokul, zsákmányul odaenged; a várat az ellenségnek átadni, átadni magát vmi ér­zelemnek. Innen: Átadás, fn. Átadási, mn. -vány, fn. vmely tárgy átadásáról szóló elismervény. Atal, 1. Át, *­átalt veszek, magamat elszánom, eltökéltem. Átalában, 1. Általában. Átalag, fn. körülbelül másfél akónyi nagyságú hegyaljai hordó. Átalak­ít , cs. amit más alakúvá változtat; külön, (mt.) valami kifejezést a bennefoglalt isme­retlen érték változtatása nélkül más alakban elő­állít. Innen : Átalakítás, fn. -al. k. alakját változ­tatja, más alakot ölt. Innen: Átalakulás, fn. Átala­kulási, mn. Átalán, a. m. Általán, -fogva, id. egyáltalában, általán véve. -os, 1. Általános,­­ Átalány, Átalányos, Átalánya­., . Általány, Általányos, Általányoz. Átal-ellenben, id. szemközt a túlsó félen, -fa, fn. átfogó fa, átjárás végett árkon , patakon ke­resztül tett gerenda, deszka. *-fekü, mn. (ft.) átal­­fekvő (föld), -gerenda, 1. Általgerenda. Átalház, 1. Általház. * Átal-kapu, fn. közkapu. * -kelő, fn. átjáró hely. -kotlás, fn. ellenszegülésből származott megrögzöttség. -kodlik, k. makacsul saját feltétele mellett marad, másoknak nem enged,­­kodott, mn. nyakas, makacs.­ Innen: Átalkodottság, m­. Átáll, cs. kissé szégyenl, restel vmit tenni. Átáll, k. egyik féltöl átmegy a másikhoz; a hu­szárok átállottak hozzánk (Sz. L.). * Átallng, id. keresztül. Átallátogat, cs. szomszédba átmegy látogatóba. " Atallop, cs. Átalság. Átalló, 1. Átló.' Átallomos, 1. Általomos. * Átalság, fn. szégyenkedés, szemérmeskedés. Átalvám, 1. Általvám. Átalvetö, 1. Általvetö. Átalz­ó, L Átmérő. Átáll, fn. (nt.) máskép tamarisknak nevezett cserjenövény (tamarix). Átanyagul­ n.s, m­. (vt.) vegytani működés ál­tali anyagváltoztatás, -t , mn. (vt.) anyagjára nézve átváltozott. Átáz­ik, k. 1) a viz keresztül hat rajta; a nagy sárban átázik a csizma ; 2) esőtől nedves lesz; bőrig átáztam; 3) á. é. megrészegszik, -tat, cs. vmit egészen nedvessé tesz. Át-bérmál, cs. á. é. vkinek v. vminek más ne­vet ad. -bocsát, cs. 1) egyik helyről a másikra átereszt; 2) á. é. átbocsátni a vizsgán, meg nem buktatni, -bódorog, k. egyik helyről a másikra támolyogva átmegy, -bolyong, cs. és k. vmit bo­lyongva átjár, v. vhova átbódorog. -búvik, k. 1) vmely szűk résen titkon keresztül surran; 2) á. é. vmely bajon keresztüllesik. -buráról, cs. vmit minden részében jól keresztül vizsgál. Át-csal, cs. vkit csalogatva átni, édesgetve csábit, -csap, 2) k. 1) vminek tetején keresztül­­ tör; az árvíz átcsapott a hídon; 2) egyik helyről másikra átmegy (a barmokról); a csorda átcsapott a tilosba; 3) átpártol; 4) átrohan; átcsapni az ellenség földére ; 5) hajlékony eszközzel vmin ke­­resztülsuhint; átcsapni ostorral a kerítésen; B) cs. egyik helyről a másikra hajt.­­csepeg, k. vmin átszivárgott nedv csepp­ alakban hull alá. -csillog, k. a fénysugár hasadékos testen keresztülviláglik. -csödit, cs. többeket egyik helyről a másikra át­csal. -csődül, k. vmin keresztül, v. egyik helyről a másikra tömegesen tolongva siet. -csörgedez, k. vmin keresztül csörgedezve folydogál (csermely, patakcsa).-csúsz. k. 1) szűk helyen csúszva keresz­tül búvik ; 2) á. é. szövevényes bajon átesik, -csúsz­tat, cs. 1) vmit egyik helyről a másikra v. vmin csúsztatva áttol; 2)á.é.szövevényes bajon átsegít. Át­dagaszt, cs. a tésztát minden részében jól megdagaszt, -delejesül, k. delejtől át meg át lesz hatva, -dob, cs. vmit bizonyos tér, v. emelkedett test felett keresztül elhajít, -dolgoz, cs. 1) bizo­nyos időfolyam alatt folytonosan dolgozik, átdol­gozni az egész napot; 2) vmely kész leginkább szellemi művet egészen átalakít, -döf, cs. bármely testet hegyes eszközzel keresztülszúr, átszúr, át­szegez, -dörgöl, cs. 1) vmit dörgölve kilyukaszt; 2) eszközli, hogy vmi híg test dörzsölés által egy szilárdabb test likacsain átmenjen, -dörzsöl, 1. Átdörgöl. Átdözsöl, bizonyos időfolyamon át korhelyke­­dik, az egész éjét átdőzsölni. Átég, k. égés által keresztül lyukad, -et, cs. vmit égetéssel keresztül lyukaszt. Átellen­ben, 1. Általellenben. Átellenes, m. átellenben levő, szemközt fekvő Innen: Átellenesen, id. Átelleni, 1. Átellenes. Át­él, cs. bizonyos időfolyamon keresztül él, 80 évet átélni, -emel, cs. vmit helyéből felkapva vmely térségen, v. emelkedettebb tárgyon keresz­tül máshova tesz át; átemelni az árkon, -énekel, cs. 1) bizonyos időfolyamon keresztül mindig énekel; az egész élét áténekelni; 2) bizonyos éneket elejétől végig énekel; a szózatot áténekelni. Átenged. A. cs. vminek birtokáról más kedvé­ért lemond, átad. — . B. k. (személyt.) fagytól egészen megszabadul, kienged. Innen : Átengedés. -estfogadó, fn. (ttud.) a. m. engedményes, kire vmi igény joga átruháztatik. -meny, fn. (ttud.) a. m. engedmény, -ö, mn. és m­. (ttud.) vminek bir­tokáról más kedvéért lemondó, átengedő levél. -vény, m­. (ttud.) átengedésről szóló hiteles irat, átengedő levél, engedménylevél. Át­engeszt, cs. a fagytól egészen megszabadit. -ér, A) cs. vagy k. valamely testnek, térnek kerületi-, szélességi-, v. hosszmértékét megüti; a gerenda átéri az árkot, vagy átér az árkon; B) k. valamin keresztül valahova megérke­zik ; nem tudom mikor érek át Pestre,­­ereszt, cs. 1) megengedi, hogy az innenső oldalról a túl­sóra v. viszont menjen; 2) á.é. vkit ü­gyes-ha­jós dologból való kimenekülésben elősegít; a vizsgán átereszteni, -ért. cs. (bölcs.) vmit minden részle­tében helyesen megért, felfog, -esik, k. 1) egyen­súlyt vesztve vminek egyik oldaláról a másikra esik; 2) á. é. vmely dolgot bevégez, v. vmely bajt kiáll; átesni a betegségen, -etet, cs. maró nedvvel .*

Next