Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)

A, Á

55 Att Átp­ ont; 2) á. é. nagy tömegben egyik helyről a má­sikra megy; az ellenség a Száván keresztül át­­özönlött az országba. Át­párol, cs. pára-, gőzalakban vmit átbor csát; átpárolni a vizet. Innen: Átpárolás, fn. -ág, k. gőz-, páraalakban átmegy. Innen : Átpárolgás, fn. -pártol, k. az ellenpárthoz áll. Atracél, 1. ökörnyelvfa. Átrág, cs. vmit rágással keresztü­l sikaszt. Átrak, cs. vmit egyik helyről a másikra rak. -oda, fn. (ker.) hely, hova a gőzhajón, vasúton stb. hozott árukat lerakják, -odás, fn. 1) az egyik járműn levő holmiknak a másikra való ra­kása; 2) (kórt.) a beteg kóranyagnak a test egyik részéből a másikban való leülepedése, -odik. k. 1) összes holmijával az egyik járműről a másikra megy ; 2) á. é. a betegség, a kóranyag a test egyik részéből a másikban ülepszik le. -o d ., 1. Átrakodó. Át­rándu­l. k. közel fekvő helyre rövid időre átmegy, -repes, -repked, k. egyik helyről a másikra repked. Át­reppen, k. gyorsan keresztülrepül, a vad­­lúd átreppent a kerten, -repül, k. vmin keresz­tül, v. egyik helyről a másikra repül, -robog, k. kerekes jármű vmin ekeresztülrobogva áthalad, -rohan, k. vmin keresztül, v. egyik helyről a másikra rohanva halad, -re, cs. (kér.) a tarto­zást kiegyenlíti (egyik kereskedő a másikkal). Innen: Átrovás, m­. -ront , A) cs. vmit ke­resztülszakít ; az árvíz átrontotta a töltést. B) k. akadályokkal küzdve vmin keresztülrohan; át­rontani az ellenség sorain, -rugaszkodik, k. nagy léptekkel jutva átmegy, -ruház, cs. á. é. birtokot, pénzt másnak ad, enged át. Innen: Átruházás, m­. -sajátít, -sajátitás, 1. Áthasonit, Áthasonítás. Át -sajtol, cs. vmely test híg részeit sajtolva keresztülnyomja, -segít, cs. segélyt nyújt vki­­nek, hogy az bizonyos akadályon áthatolhasson, -sétál, cs. és k. vmin keresztül, v. egyik helyről a másikra sétálva megy. Pestről Budára átsé­tálni, átsétálni az egész erdőn, v. erdőt, -siet, cs.­egyik helyről a másikra sietve megy. -sétál, l. Átsajtol. Át­sudamlik, k. vmin keresztül gyengén su­hanva gyorsan átröppen, -sugárzik, k. sugarai keresztülhalnak; a nap átsugárzik a sűrű lombo­zatú fán is. -suhog. k. 1) egyik helyről a másikra suhogva megy át; 2) suhogása áthullik. -sül. k. minden részében megsül, -süt. A) k. a meleg bizonyos test likacsain, v. a túlsó oldalra áthat; a nap átsüt az ablakon; 1) cs. 1) minden részében megsüt; 2) á. é. a túlsó oldalon állóra ellövi fegy­verét; a túlsó részről sütötte át reáin fegyverét. Át­szaggat, cs. vmit több helyen áttör, keresz­tülszakít,­­száguld, cs. és k. vmin keresztül, v. egyik helyről a másikra száguldva megy. -sza­kit, cs. sebesen rohanva keresztül­ tör; az árvíz átszakitotta a töltést. Átszáll, k. 1) vmin keresztül, v. egyik helyről a másikra repül; 2) á. é. birtok, hivatal az elöb­­beni birtokosról másra megy át; 3) vmely folyam egyik partjáról a másikra megy át; a sereg egy része átszállóit a Dunán, -it, cs. vmely járművön átvisz vkit, v. vmit; átszállitni az utasokat az egyik partról a másikra. Át­számlál. Át­szám­ol; cs. vmi több darab­ból állót elejétől végig megszámlál, -szándéko­zik, k. vhova átmenni szándékozik, -származik, k. egyik korból a másikba vagy egyik ivadékról a másikra megy át. -szárnyal, cs. túlmegy’ vmin; (vad.) az agár átszárnyalja a nyulat, mi­dőn ez lebukik s az agár nem tudván rögtön meg­­állani, túlszalad rajta. Átszeg, cs. ált. a. m. átvág; külön, (mt.) vmely vonalt v. síkot egyenes vonallal keresztülmetsz. Innen: Átszegés. -ez,fcs. vmit szeggel átver; á. é. átszűr, átdöf. -ő, 1. Átló. Átszellemül, k. csupa szellemmé válik. In­nen : Átszellemülés. Átszellőz, cs. szellővel fris léggel átjáratja; a szobát átszellőzni, -ik. k. a szellő átjárja,­­tét. l. Átszellőz. Átszelő, 1. Átvágó.­ Át-szenderelnik , Át-szenderül, k. meghal, jobblélre költözik,­­szivorog, cs. bizonyos idő­­folyamot gond­ és aggály telj­esen átél. Átszivárog, k. 1) vmely folyadék szivárgással vmin átmegy; 2) á. é. vmi dolog lassan-lassan máshova elterjed, -tat, cs. vmely folyadékot szi­­várgatással átereszt. Innen: Átszivárogtatás, fn. -tató, fn. ruha, melyen vmit átszűrni szoktak. Át-szolgáltat, cs. vmit vkinek kézbesít, átad. Innen: Átszolgáltatás, fn. -szólít, cs. vkit a túlsó félről az innensőre szólít. ? -szorog, k. (bt.) kes­keny utón, h­egyszorulaton átmarsol, átmegy, -szorul, k. túlsó félen szorul, másik oldalon ma­radni kényszerül. -szótagol, cs. iratot ,nyomtat­ványt akadozva olvas át. -szügelő, 1. Átló. Át-székel, k. bizonyos korláton, téren keresz­­tül­ ugrik. -szökevény, m­. az ellenséghez átpár­tolt szökött katona, -szökik, A) cs. vmely kor­látot átugor; B) k. 1) az ellenséghez szökve át­pártol; 2) vmely téren,nyíláson keresztül elszökik; átszökni a határon, -szökken, k. gyorsan vmely résen, téren keresztülsurran, -szúr, cs. vmit szúró eszközzel keresztüldök, átdöf, átszegez. Átszűr, cs. 1) folyadékot ritka szövetű kelmén szitán átereszt; 2) folyadékot egyik edényből a másikba szűr; 3) (vt.) a folyadékot likacsos tes­ten, kavicsokon áteresztve tisztítja. Innen: Át­szűrő, fn.­­szű­­emlés, fn. vmely folyadéknak apró kavicsokon, v. likacsos testen átszivárgása. -szüremlik, 1. Átszű­renkedik. -szű­renkedik, -szű­renkezik. k. (személyt.) szűrődve vmely test likacsain, hézagain átmegy. Innen: Átszűren­­kedés, f­. -szürülés, 1. Átszüremlés. Át­takarodik, k. irháját gyorsan átviszi; min­denestül átmegy, átköltözködik.­­tántorog, cs. v. k. tántorogva vmin keresztül, v. egyik helyről a másikra megy; áttántorogni az utcán, v. az ut­cát; áttántorogni a szomszédba,­­tanul, cs. 1) vmi tan, könyv, iromány béltartalmát több ideig való tanulmányozással sajátjává teszi; 2) bizonyos időfolyamot tanulással tölt el; hat iskolát, hat évet áttanult,­­tart. A) cs. vmit bizonyos téren keresztül, a másik oldalra tart; B) k. a másik ol­

Next