Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)

B

Bátorul, 1. Bátorodik. Bátorul, 1. Bátran. ? Bát­or, fn. a közbátorságra ügyelő rendőr. ? Bátran, fn. (vt.) bátrany-éleg, bátrány rozs­dája, (Oxidum Vismuthi). Bátran, id. 1) önerejében bízva, nem félénken; 2) minden veszély nélkül, itt bátran járhatni; 3) kétely nélkül, biztosan, bátran állíthatom, bátran elhiheted. ? Bátrany, fn. tt.-t. (ásványt.) vörösbe átmenő fehér sárgás törékeny fém, (Vismuthum). ? Bátran , fn. a közbátorság fentartására szükséges szabályokat tárgyaló tudomány, orvosi bátran, policia medica. Batu, fn. 1) lepedőféle ruha, v. tarisznya, melybe elszállítani való holmit raknak; batuba leötni vmit; 2) ily lepedőbe kötött csomag, -bál, fn. leginkább faluhelyen adott táncmulatság, melybe a részvevők magok viszik az enni valót, -s, mn. és fn. batut hordozó. Bátya, fn. birtokr. -tyám, -tyád, bátyja, báty­­jok­ által, idősb férfi, akár rokonunk, akár nem; kedves bátyám; megszólításban: uram bátyám; szorosb. ért.: idősb­átyafi; apabátya; anyabátya; nagybátya; legszorosabb ért.: idősb férő testvér; testvér bátya; megszólításban: édes bátyám, bá­tyám uram; (szel.) légy magadnak, bátya, semmi gondom rád, maradj magadnak; bátyám itthon marad , mert ő nem udvaros, menjen tisztelegni, előszobázni, a kinek abban kedve telik; (km.) nincs a hadban semmi Péterbátya. Innen: Bátyai. Bátyát, cs. vkit bátyának nevez. Bátyó, m­. öreg bátya, bizalmas megszólítás. Batyu, Bátyus, 1. Batu stb. Báva, mn. bámészkodó, buta, ostoba. Bávászkodik, k. bámészkodik száját tátja. Bávul, 1. Bámul. Bazalt, 1. Cserke. Bazsa, Bazsal, 1. Bazsál. Bazsál, m­. tt.-t. (nt.) növény a sok hímesek és két anyások osztályából, (Poeonia officinalis), ■félék, tb. (nt.) a bazsálok osztályához tartozók. Bazsalikom, fn. (nt.) kellemes illatú levelek­kel biró kerti növény. (Basilikon). Bazsálrózsa, 1. Rózsabazsál. Rozsam­­int, fn. (nt.) növény az együtt nemzők, egyenlenösök osztályából, (Balzamita).­­párta­mag, fn. (nt.) növény a pártamagok osztályából (Pyretrum balsamita).­­* Bazsilisk, m­. afrikai sárga mérges kígyó. Be, 1. Beh. Be, Bé, ih. vminek belsejébe; mélyen be a földbe. * Bé, k. rag. béok, bész, bénik,*bétok, bénák; bőg, ordít; a marhák héttők a farkas csapásán. Bead, cs. 1) vmit kívülről befelé nyújt; a kul­csot az ablakon beadni; 2) vhova bemegy, hogy ott vmit átadjon; csak beadom e könyvet, mind­járt kijövök; 3) bevétel végett vkinek gyógyszert nyújt; beadni az orvosságot; 4) vmely iratot az illető hatóságnak, személynek átad; beadni a ke­resetlevelet; 5) vkit bevádol, föl­­v. bejelent; a rosz fiút a tanítónak beadni; 6) á. é. (nak, nek­), vmit elront, v. másnak kárt tesz; no ennek ugyan beadtál. Innen: Beadás, fn. -at, cs. rendeli, hogy vmit beadjanak, -at, fn. (ttud.) vmely perirat benyújtási ideje,­­many, 1. Beadvány. Beadó, fn. 1) vmit benyújtó, v. mással beve­zető; 2) á. é. bevádoló, vkit a hatóságnál felje­lentő.­­kanál, fn. (b.) lapátalakú kanál, melylyel a szétzúzott ércet vhová beadogatják. Beadvány, fn. (ttud.) a hatóságnak benyújtott perirati iromány, Innen: Beadványi, mn. Beaggat, cs. 2) több darabból álló holmit egyenként bizonyos helyre akaszt; beaggatni a ruhákat a szekrénybe; 2) holmit ráaggatva befed; képekkel beagyatni a terem falait; 3) szakadást a ruhán imigy-amugy bevarr. Beágyal, Beágyalás, 1. Beágyaz, Beágyazás. Beágyaz, cs. (gazd.) a gabnakévéket nyomta­tás végett a szérűre kiteregeti. Innen: Beágya­zás, fn. Beakad, k. vmely test egy másikkal összeüt­közvén, az által fentarttatik. Beakaszt, cs. 1) vmit bizonyos helyre felakaszt; a ruhát beakasztani a szekrénybe; 2) vmit kap­csánál fogva állandó maradásul betesz; beakasz­tani az ablakot, az ajtót; 3) kötelet stb. vmi he­gyes eszközbe erősít. Innen: Beakasztás, m­. Beaknáz, cs. a hordó száját bedugaszolja. Bealkuszik, k. több ugyanazon nemű árura alkuszik. Beáll, k. 1) vmi alá, v. vmibe áll, ahova be­megy; eső dől a fészer alá beállani; innen: beáll a gulya, a csorda tél elején, mikor már kint nem legelhet s behajtatik; 2) a. é. amely testület tag­jává leszen; beállani katonának, papnak; 3) szol­gálatot, hivatalkodást megkezdeni; beállani a hivatalba; 4) kezdetét veszi, elkezdődik; beállott a tél; 5) egész szélességében befagy (a folyam); be­állott a Duna; 6) (szer.) soha sem áll be a szája, mindég beszél, -it. A) cs. 1) vmely testet ahova behelyez, álló helyzetbe tesz; beállítani a könyveket a szekrénybe; 2) á. é. bevezet, beigtat; beállítani vkit a hivatalba; 3) behajt, beterel; be­állítani a barmokat az akolba; B) k. (hoz, hez) megjelen; egyszer csak beállít hozzám négy va­dász. Innen: Beállítás, fn. Beálorcáz, cs. vkit álorcával befed. Beavat, cs. az aratást bevégzi. Innen: Beava­tás, fn. Beárkol, cs. 1) vmin keresztül árkokat ás; be­­árkolni a mezőt; 2) vmit árkokkal körül vesz. Beárnyal, Beárnyaz, cs. vmit árnyékkal be­fed, vmire árnyékot vet; szemei hosszú szempil­láktól beárnyalva, (Jók.). Innen: Beárnyalás, Be­­árnyazás, mn. Beárnyékol, Beárnyékoz, Beárnyékolás, Beárny­ékozás, 1. Beárnyal, Beárnyalás, Beároz, 1. Beáruz, Beárul, k. 1) áruért bevesz; 2) á. é. rész aka­ratból mások bűneit kikémkedi, és feladja, bevá­dol. Innen: Beárulás, fn. Beáruz, cs. bizonyos pénzösszeget vmely jó­szág használhatóvá tételére fordít; szükséges gé­peket stb. vesz. Innen: Beárazás, fn. -nt, fn. vmely fekvő birtokhoz tartozó épületek, barmok, gépek, szerszámok oszlete. Beás, cs. 1) vmit ásóval a földbe elrejt (pl. pénzt); 2) (visszaható nm.-sal) befurakozik; az egér beássa magát a ház tövébe. Innen: Beásás, mn. Beásott, mn. -akozik, k. (vad.) beássa, be­fúrja magát; a róka, a borz beásakozik a földbe. Beatrix, ta­­nőnév.

Next