Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Beg 82 Beh Begyógyít, cs. a testnek sebes, sérült részeit behegeszti, összeforrasztja. Innen: Begyógyitás, fn. -ul, k. (személyt.) 1) a sérült, sebes testrész beheged, bőrrel behúzódik; 2) a. é. a lélek- v. szívfájdalom elmúlik. Innen: Begyógyulás, fn. Begyökerezik , k. (személyt.) 1) a növény gyökere mélyen behat a földbe ; 2) á. é. megrögzött szokássá válik; begyökerezett szivébe az embergyűlölet. Begyújt, cs. kályhába, kemencébe stb. tüzet gyújt. Begyur,cs. l)lágyabb testet vmely edénybe erősen benyomkod; bödönbe begyurni a túrót; 2) tészta közé gyúrás közben vmit elegyít; a tésztába két lat sót gyúrt be. Begyűjt, cs. 1) vmit részenként, innen-onnan összeszed, s együvé rak; télre való eleséget begyűjteni; 2) ahova emberi sokaságot csödit; sok szavazót gyűjtöttek be a városba; 3) a gyüjtésféle mezei munkát bevégzi. Begyül, k. 1) emberi sokaság vhova beesődül, betakarodik; 2) (személyt.) pénz, gabona stb. bizonyos helyre beadatik; a szegények számára száz forint gyűlt be. -ekezik, k. vhova seregesen bemegy, beesődül; sokan begyülekeztek a vásárra. Begyűr , cs. vmi ruhafélét összehajtva, v. gyűrve szűk helyre nyomkod; begyűrni a gatyaszárat a csizmába, a fehér ruhát a szekrénybe. -t, mn. 1) vmely szűk helyre benyomkodott; 2) (nt.) befelé kondorodott, csigaalakú (falevél). Beli, isz. mily nagyon! mily fölötte !j; (népd.) beli szeretnék én ibolya lenni. Beliabni, cs. 1) levesféle ételt tejjel, liszttel, ecettel zsir nélkül elkészít; behabarni a bablevest; 2) vmit kavarva hig test közé vegyit; korpát habarni be a moslékba. Behaboz, cs. vmit habbal benedvesít. Behabzsol, cs. vmely ételt mohón befaldos. Behág, k. vhova hágva belép; behágni a sárba. V. ö. Hág. Behajaz, cs. 1) hajjal vmit beszór, bemocskol; behajatni az inget; 2) 1. Behéjaz. Behajgál, Behajigál, cs. 1) vmit vhova egyenként, v. többször ismételve bedob; 2) vmit hajigálva betör; behajigálni az ablakot. Behajlik, k. súlyánál fogva, v. reá ható erő miatt befelé hajlik, görbéd; a szomorú-fűz ága behajlik a tóba. V. ö. Hajlik. Innen: Behajlás, mn. -ó, mn. (mt.) behajló szög, 180 foknál nagyobb szög,ott, mn. súlya, v. a reá ható erő miatt befelé görbült. Behajóház, cs. bizonyos tért, vidéket hajón bejár. Behajol, k. önkénytesen befelé görbéd, vmibe hajolva benyúl; az ablakon át a szobába behajolni. V. ö. Hajol. Behajóz, A) k. vmely révbe, kikötőbe hajón bemegy; B) cs. vmely tengert, vidéket hajóval bejár; behajózni a Balatont. Behajporoz, cs. hajporral behint. Behajt, A) cs. 1) vminek egyik végét a másik vége felé görbíti (pl. a könyv lapját); 2) a kinyílt ablak- v ajtószárnyatbeteszi; 3) embereket, állatokat ahova bekerget, beterel; behajtani az éjjeli csavargókat a falu házába, a malacokat az ólba ; (külön.) a tilosban kapott marhákat zálogkép zár alá teszi; a vetésekről behajtani az ökröket; 4) á. é. adót, adósságot erővel, sürgetve beszed; B) k. ahova kocsival lóval együtt bemegy; behajtottam az állásba. Innen: Behajtás, fn. -at, cs. eszközli, parancsolja, hogy vmit behajtsanak,hatás, fn. vmely adósságnak, adónak beszedési lehetősége. -hatlan, mn. az illető adósoktól, adókötelesektől be nem szedhető; behajthatlan adósság. -ható, mn. az illető adósoktól, adókötelesektől beszedhető; behajtható adósság. Behallik, k. (személyt.) kint adott hang, történő beszéd bent hallható leszen. Behálóz, cs. 1) hálóval körülkerít, hálóba kerít; 2) á. é. cselszövényes fogásokkal vkit elbolondít, saját céljának megnyer, -ódik, k. hálóba kerül, hálóba esik. Behamvad, k. hamuval beborul a parázs; á. é. behamvadt szív, (költ.): Behamvaz, cs. hamuval behint. Innen: Behamvazás, m. Behancsikot, cs. vmely térnek, szántóföldnek stb. határát hancsikokkal kijelöli. V. Ö. Hancsik. Behangzik, cs. vminek hangja kívülről belülre hangzik, bent hallhatóvá lesz. Behány, cs. 1) több darabból álló holmit, vmi üregbe stb. egymás után bedob; behányni a kenyeret a kemencébe, a. m. lapáton becsusztatni; 2) vmely üreget betöm, betemet; behányni a száraz kutat; 3) vmit, v. vkit ragadós anyaggal befecskend, becsap; behányni a falat, az után menőket sárral; 4) vmely edénybe okádik, v. vmit okádással bemocskít. Beharangoz, k. 1) harangozással az istenitiszteletre utolsó jelt ad, az isteni tisztelet kezdetét jelenti; 2) á. é. amely kezdeti vállalatot ismertté tesz. Innen: Beharangozás, fn. Beharangozáskor, azon időben, mikor beharangoznak. Beharangozó, fn. egy vagy több harang húzása általi jeladás a templomba menetelre. Beharap, cs. 1) fogaival ennivalóba, v. más testbe harap. 2) fogaival vmit átsikaszt, fogai közé szorít; az eb beharapta a lábamat. Behárit, cs. gereblyével, favillával stb. betakarít; a garmadát beháritani a csűrbe. Beharmatoz, cs. harmattal behint. Behárogat, 1. Behárít. Behártyásodik, k. hártyával behúzódik; behártyásodik a felforralt tej. Behártyáz, cs. amit hártyával bevon, beföd. Behártyázik, 1. Behártyásodik. Behasad, k. (személyt.) rostos állományú test repedést kap, részei egymástól elválnak; behasad a ló körme; behasad a ruha. Behat, k. 1) akadályokkal küzdve ahova bemegy, bejut; behatni az ellenség táborába, 2) erkölcsi erejével vmire befolyást gyakorol; éles eszével behat a legszövevényesebb dologba; 3) a mozgásban levő test az előtte levő akadályokon áttör; a golyó behatott az oldalába. Innen: Behatás, fn. Behátal, cs. vmit vhova háton bevisz, behord. Behatható, mn. az ellene intézett nyomásnak rést nyitó, amibe bele lehet hatni, -ó, mn. 1) anyagi erejénél fogva vmibe benyomulni képes; 2) szellemi erejével vmire befolyást gyakorló; 3) (nyt.) vminek bensejébe mozdulást jelentő viszonylag, ilyen: -ha, -be, mint: házba, kertbe. Innen: Behatóing, id. -pl. k. ahova akadályokkal küzdve betör, bejut.