Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)

B

Beli 83 Beli Kelta vár, cs. vmit hóval beszór,­­ik. k. (sze­mélyt.) a hó vhova beesik. Kelt ag­ asodik, k. nős ül és által vmely ország­nak lakosa, vmely családnak tagjává lesz. Behazud , cs. vkit v. önmagát hazugsággal vhová bejuttatja, betolja, behazudják magokat az ifjúság körébe, a hová nem tartoznak, (Köss.). Ik­licgid, k. (személyt.) 1) a seb hártyával be­húzódik; 2) a viz beteged, bejegesedik; 3) á. é. szív-, v. lélekfáj­dalom múló­félben van; már behegedt a seb, melyet bántalmaiddal szívemen ej­tettél-beh­egedü­l, k. á. é. (szőj.) behegedült neki Sz. Dávid, füstbe ment a dolga, oda van. Behegeszt, cs. eszközli, hogy vmi behegedjen. Beh­egyez: 1. Betetőz. Khhej­aan­t, k. (személyt.) héjjal , kéreggel egészen benős; behéjasul a lehántott boglárfa. -az, cs. 1) tetővel ellát vmit; behéjazni az asztagot, a kunyhót. 2) a fának lehántott héjával vmit besze­­metez. Behelyez, cs. 1) holmi ingóságokat rendben vmibe, v. vhova betesz; behelyezni az edényeket a szekrénybe; 2) embereket, állatokat vhova beállít, lakással és más szükségesekkel ellát; a katoná­kat téli szállásra behelyezni; 3) vkit bizonyos hi­vatalba betesz; behelyezni vkit vmely hivatalba. Innen: Behelyezés, fn.­­keilen, fn. vmely helyen ideig-óráig való megtelepedés,­­keilik, k. vhol ideig-óráig megtelepedik, leül; behelyezkedni a karos­székbe. Behem­pelyeg, k. hempelyegve, gördülve be­megy, befoly vhova. Behenger­eg, k. hengeregve bemegy, begurul vhova; a fenyőszál behengergett a patakba. -g«*t. cs. eszközli , hogy több darabból álló henger­idomú testek vhova beguruljanak, behengeregje­­nek. -ít, cs. hengeridomú testet betol, betaszit vhova. B«‘hergel, 1. Behengerget. Belli, cs. 1) a kinn levőt híja, hogy bejöjön ; 2) beidéz; behíni a szabadságos katonákat. Innen: Behivás, m­. Behi­lal, cs. vmely patakon, ingoványon ke­resztül hidat rak. Beh­idor, cs. vmit hidorva behúz, betol; behi­­dozni a garmadát a pajtába; á. é. behidort nép, hadsereg, mely válogatás nélkül van összegyűjtve. Bellimez, cs. vmit himzésféle varrással be­cifráz. Behint, cs. 1) vmit, v. vkit cseppfolyó testtel belocsol, befecskend; szentelt vízzel behinteni az ájtatoskodókat; 2) porféle testtel beszór vmit; liszttel behinteni a gyűrött tésztát. Innen: Behin­­tés, fn. Behív, 1. Kehi. behivatalos, mn. és fn. vmely társaságba, zártkörbe meghívott. Behízeleg, cs. vkit hizelkedéssel vhova bejut­tat; magát vkinek kegyébe behízelegni. Behom­ályosit, cs. 1) vmit homályossá, söté­­tessé tesz; 2) á. é. vkinek hírét, nevét fényétől megfosztja. Behomályosodik, Behomályosul, k. homá­lyossá, sötétessé lesz, előbbi fényét elveszti. Behomok­osodik, k. homokossá leszen, ho­mokkal beszóródik, -oz, cs. homokkal behint, beszór vait. Behord, cs. 1) begyűjt, ismételve többszörösen bevisz (pl. szénát, zabot); 2) á. é. a szél, viz vmit magával ragad, és azt vhol lerakja; az árvíz be­­hordta homokkal a földeket. Innen: Behordás, mn. -fiskor, id. gabnatakarítás idején, -oz, cs. gyak. 1) vhová bevisz vmit; 2) * beboronál; behordoz­tam a földet, beboronáltam. -ozkodik, -ozás­­kodik , k. ált. vhova behordja holmiját; kül. vmely lakhelyre hordozkodik, hurcolkodik, la­kóul betelepedik. Behorg­ast, k. egyik vége horog gyanánt be­­görbed. -nsit, cs. vmit horog-alakúra begörbít, -asodik. 1. Behorgad. {{«‘horgászt. 1. Beh­orgasit. Behorgol, cs. vmely kötött munkán levő likat, nyílást horgolva becsinál. B.‘h­irpad, k. (személyt ) 1) érd­emez besüp­ped, homorúvá leszen; 2) érdemeiből készült edény, v. más üreges test külszine nyomás, ütés által benyomódik; behorpad a kazán oldala; 3) tömör test külső oldala benyomódik; behorpad a kenyér, a kalács; behorpad a sír stb. -oz, k. (személyt.) lassanként, v. több helyen behorpad. Behorpaszt, cs. eszközli, okozza, hogy vmi behorpadjon. Behoz, cs. 1) vmit kívülről belülre hoz, szál­­lit; hozd be az ételt, 2) idegen szokást meghono­sít, divatossá tesz; idegen szokásokat behozni; 3) jövedelmez, jövedelmet ad; ezen üzlet sokat h­oz be. Innen: Behozás, fn. (bölcs.) valószínűségi bi­zonyíték, midőn azon fajú v. nemű több egyesek­ről következés vonatik az egészre, pl. arany, ezüst, réz stb. a tűzben olvad, tehát minden fém a tűzben olvad (inductio), -ó, mn. (bölcs.) behozó bizonyíték, -atal,1 mn. (kér.) külföldi áruknak a hazába való beszállitása. Innen : Behozatali, mn. Behömpöly­get, cs. eszközli, hogy vmi behen­­geregjen, behömpelyegjen. -ödik, -ög, 1. Beh­em­­­pelyeg. Bt'hörpöl, cs. vmit hörpölve megiszik. Behugyoz, cs. vmit h­ugygyal benedvesit, be­­fecskend; behugyozni a falat, -ik. k. 1) vmibe hu­gyozik; behugyozik az éjjeli edénybe; 2) külön. a. m. ágyba hugyozik. Behull, vmi magasabb helyről alantabbra esik, felülről ahova beesik; a kéményből behull a ko­rom a konyhába. Behuny, cs. 1) szemhéjait egymásra csukja; hunyd be a szemed; 2) á. é. a) szemét behunyja, vkinek hibáját, vétkét elnézi; nem jó, ha az atya gyermekének hibájára behunyja szemét; b) meghal; alig hunyta be szemét, mindenét lefoglalták. Behurcol, cs. vmit hurcolva, v. vkit erőszako­san visz be vhova; vkit hajánál fogva behurcolni a szobába, -kodlik. 1. Behordozkodik. Behurkol, cs. vmit! hurokra kötött madzaggal összeszorit­ -ódik, k. hurok közé szorul. Behúz, cs. 1) vmit maga után vontatva vhova bevisz, bevon; behúzni a­ szekerei a félszer alá; farkánál fogva behúzni a lovat az istállóba., 2) sar­kon járó ajtót, ablakot befelé vonva kilincsre tesz, becsuk; húzd be az ajtót, az ablakot; 3) vmir borítékkal, takaróval ellát; behúzni a vánkost tiszta héjjal, az asztalt viaszos vászonnal; 4) (vad.) az agár behúzta a nyálat, midőn már oly távolságra 6*

Next