Lobogó, 1970. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)

1970-09-16 / 38. szám

MIRAGE A Mirage 5. a Mirage HI. E. módosított változata. Sebes­sége: Mach 2. Üzemanyag­kapacitását 500 literrel meg­növelték. A harci gép így elsősorban nagyobb hatósuga­rú taktikai bombázások vég­rehajtására alkalmas, össz­­fegyverzetének súlya: négy tonna Fegyverzete: konvencionális légi bombák, két Sidewinder levegő-levegő rakéta, két 30 mm-es gépágyú, 68 mm-es rakéták, egy As 30-as rakéta. Kissé nehezebb, mint a Mi­rage m. E. és 30 centiméter­rel hosszabb annál. virágkora A francia légierő pilótái az első világháborúban, , az akkori technikai viszonyoknak megfelelően élvonalbeli vadászgépekkel és bombázókkal küzdöttek a központi hatalmak, elsősorban a néme­tek ellen. A második világháborúnak viszont elavult gépparkkal vágtak neki a franciák. Az ötvenes években kezdődött meg azután a francia katonai re­pülőgépipar újjászületése.Felzárkózásuk a világszín­vonalhoz nagymértékben a Mirage- (Délibáb)- so-­­­rozatnak köszönhető. A Marcel Dassault üzemeiben készülő Mirage harci gépeket az angol, amerikai és nyugatnémet szakértők is a világ legjobb teljesítmé-^ nyű gépei közé sorolják. A Mirage III. vadáagbombázók sorozatgyártása az ötvenes években indult m­eg. Ennek a szériának egyik legsikerültebb és leghíresebb változata, a Mi­rage II. E. alkotta az izraeli légierő fő ütőerejét az 1967-es háborúban.­­ A 18 ezer méter szolgálati csúcsmagasságú Mirage III. E. maximálisan Mach 2,2 sebességet Fegy­verzete gépágyúkból, levegő-lebegő és levegő-föld rakétákból, valamint 68 milliméters rakétákból áll. A francia önálló atomütőerővel kapcsolatban em­legették gyakran a Mirage IV. A. típusú, kéthajtó­­műves harci gépet, amely elsősorban taktikai bom­bázó feladatok végrehajtására alkalmas. Messmer hadügyminiszter még de Gaulle „fénykorában” ezt a típust jelölte ki az ötven kilotonnás francia gyárt­mányú atombombák hordozására. A francia atom­­légiflotta ötven Mirage IV. A. gépből áll. Egy harmadik típus a nemzetközi sajtóban ingy port kevert Mirage 5. vadászbombázó, an£lys a Mirage III. E.-ből fejlesztették ki. Műszaki adatai nagy vonalakban megegyeznek az előbbivel, fegy­verzetét és üzemanyag-kapacitását azonban jelentő­sen megnövelték a Mirage II. E-hez viszonyítva. Ez azért sikerült, mert a „Cyrano” típusú fedélzeti radarberendezést és egyéb elektronikus alkatrésze­ket kihagytak a Mirage 5-nél, így ennek a gépnek a nagyobb fegyverzet ellenére is megnövekedett az akciórádiusza. Mirage-ok, harcban A Mirage-„üzletnek" ilyen nagy reklámot jelen­tett az 1967-es, hatnapos közel-keleti háború, amely után talán katonai körökben kissé túl is értékelték a Mirage III. E. típusokat. Az izraeli pilóták, jól kihasználva a meglepetésszerű támadás lélektani előnyeit, ennek a vadászbombázónak erős fegyver­zetét és érzékeny elektronikus berendezéseit, leg­több, esetben az arab országok radarhálózata­„alatt” becsúszva, nagy pontosságú támadásokat hajtottak vére a repülőterek, harckocsioszlopok és különbö­ző­ taktikai célpontok ellen. Az egyiptomi gépek nagy részét az izraeli pilóták a földön pusztították el. E háború tapasztalatai alapján tehát nem lehet következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a Mirage III. E-k, mint vadászgépek, hogyan bírták volna a harcot, a könnyebb és fordulékonyabb Mig vadászokkal szemben. A­­Mi­­rage nagy üzlet A hatnapos háború utáni de Gaulle-féle embargó Izraelnek szánt ötven Mirage 5.. vadászbombá­zója ma is érvényben van.­­ A tábornok távozása után viszont megélénkült a „Mirage-diplomácia” és -kereskedelem. Bombaként hatott néhány hónappal ezelőtt 110 darab Mirage Líbiának történt eladása. A magyar sajtó Mirage 5-ös típusokról tesz emlí­tést, ezek a jelentések azonban kiegészítésre szorul­nak. Michel Debré szerint Franciaország 1971—74 között­ ötven Mirage 5-öt, harminc Mirage III. B-t és harminc III. B. és II. B. típust szállít Líbia szá­mára. (A B típust kiképzési célokra, az R-t pedig felderítőnek használják.) Ez a száztíz gépes szál­lítmány 800 millió frankos üzletet jelent Dassault és a francia állam számára. Napjainkban tovább folyik a franciák kissé két­arcú Mirage-diplomáciája. Spanyolország 30 Mi­rage III. E-t kap, de már Görögország is ott vára­­­­kozik az előszobában. ■ok. Mirage II. E. izraeli vadászbombázók, a hatnapos háborúban, bevetésen FRANCIA REPÜLŐGÉPIPAR RENESZÁNSZA A Mirage F. 1. Maximális* sebessége Atar 9. K 50 hajtóművel: Mach 2,2, Super Atar hajtóművel: Mach 2,5; maximális akciórádiusza, teljes terhelés­sel: 900 km, fél terheléssel: 2300 km 4­­ A Mirage IV. A. vadászbombázó atombomba hor­­­­dozására is alkalmas a*4 Jpn a Mirage F. 1. Olvasóink ezt a gépet még nemigen ismerik, je­lenleg protonipusait gyártják, és 1971-ben kerülnek ki az első nagyobb szériák. 1972-ben kezdik meg F. 1-esekkel felszerelni a francia légierőt, ahol a­­Mirage II. E. gépeket váltják fel. Az F. 1. aerodi­­nam­ikailag, hajtóműben és elektronikus felszerelés­ben egyaránt változást jelent a III. E-hez viszo­­nyítva. Vékonyabb, elegánsabb vonalvezetést mutat a gép profilja, negatív „V” nyilazású szárnyaival. Super Atar hajtóművével eléri majd a Mach 2,5 sebes­séget. Szintén többfeladatos harci gép lesz, első­sorban azonban minden időbeni elfogó vadásznak tervezték. A szakértők szerint, igen jók a repülőtu­lajdonságai. Fordulékonyabb, mint az eddigi Mi­­rage-ok, így vadászgépnek jobban meg fog felelni Már most mintegy tíz állam érdeklődik a Mirage F. 1. iránt, elsősorban: Kanada, Olaszország, Norvé­gia és Belgium. ENDRESZ ISTVÁN

Next