Lobogó, 1970. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)

1970-09-16 / 38. szám

MIRAGE virágkora A Mirage 5. a Mirage HI. E. módosított változata. Sebes­sége: Mach 2. Üzemanyag­kapacitását 500 literrel meg­növelték. A harci gép így elsősorban nagyobb hatósuga­rú taktikai bombázások vég­rehajtására alkalmas, össz- fegyverzetének súlya: négy tonna Fegyverzete: konvencionális légi bombák, két Sidewinder levegő-levegő rakéta, két 30 mm-es gépágyú, 68 mm-es rakéták, egy As 30-as rakéta. Kissé nehezebb, mint a Mi­rage m. E. és 30 centiméter­rel hosszabb annál. FRANCIA REPÜLŐGÉPIPAR RENESZÁNSZA A francia légierő pilótái az első világháborúban, , az akkori technikai viszonyoknak megfelelően élvonalbeli vadászgépekkel és bombázókkal küzdöttek a központi hatalmak, elsősorban a néme­tek ellen. A második világháborúnak viszont elavult gépparkkal vágtak neki a franciák. Az ötvenes években kezdődött meg azután a francia katonai re­pülőgépipar újjászületés«^Felzárkózásuk a világszín­vonalhoz nagymértékben a Mirage- (Délibáb)- so-§. rozatnak köszönhető. A Marcel Dassault üzemeiben készülő Mirage harci gépeket az angol, amerikai és nyugatnémet szakértők is a világ legjobb teljesítmé-^ nyű gépei közé sorolják. A Mirage III. vadáagbombázók sorozatgyártása az ötvenes években indult |neg. Ennek a szériának egyik legsikerültebb és leghíresebb változata: a Mi­rage HI. E. alkotta az izraeli légierő fő ütőerejét az 1967-es háborúban. % A 18 ezer méter szolgálati csúcsmagasságú Mirage III. E. maximálisan Mach 2,2 sebességet Fegy­verzete gépágyúkból, levegő-lebegő és Jpvegő-föld rakétákból, valamint 68 millimeters rakétákból áll. A francia önálló atomütőerővel kapcsolatban em­legették gyakran a Mirage IV. A. típusú, kéthajtó- műves harci gépet, amely elsősorban taktikai bom­bázó feladatok végrehajtására alkalmas. Messmer hadügyminiszter még de Gaulle „fénykorában” ezt a típust jelölte ki az őtven kilotonnás francia gyárt­mányú atombombák hordozására. A francia atom- légiflotta ötven Mirage IV. A. gépből áll. Egy harmadik típus a nemzetközi sajtéban iwgy port kevert Mirage 5. vadászbombázó, an£ly« a Mirage III. E.-ből fejlesztették ki. Műszaki adatai nagy vonalakban megegyeznek az előbbivel, fegy­verzetét és üzemanyag-kapacitását azonban jelentő­sen megnövelték a Mirage IIL E-hez viszonyítva. Ez azért sikerült, mert a „Cyrano” típusú fedélzeti radarberendezést és egyéb elektronikus alkatrésze­ket kihagytak a Mirage 5-nél, így ennek a gépnek a nagyobb fegyverzet ellenére is megnövekedett az akciórádiusza. Mirage-ok, harcban A Mirage-„üzletnek" ifcen nagy reklámot jelen­tett az 1967-es, hatnapos közel-keleti háború, amely ntán talán katonai körökben kissé túl is értékelték a Mirage III. E. típusokat. Az izraeli pilóták, jól kihasználva a meglepetésszerű támadás lélektani előnyeit, ennek a vadászbombázónak erős fegyver­zetét és érzékeny elektronikus berendezéseit, leg­több, esetben az arab országok radarhálózata'„alatt” bees&szya, nagy pontosságú támadásikat hajtottak VMre a repülőterek, harckocsioszlopok és különbö­ző-taktikai célpontok ellen. Az egyiptomi gépek nagy xészét az izraeli pilóták a földön pusztítatták el. E háború tapasztalatai alapján tehát nem lehet következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a Mirage III. E-k, mint vadászgépek, hogyan bírták volna a harcot, a könnyebb és fordulékonyabb Mig vadászokkal szemben. lirage F. 1. Maximális* sebessége Atar 9. K 50 hajtóművel: Mach 2,2, Super Atar hajtóművel: Mach 2,5; maximális akciórádiusza, teljes terhelés­sel: 900 km, fél terheléssel: 2300 km 4 i A Mirage IV. A. vadászbombázó atombomba hor- . dozására is alkalmas A /yi irage nagy üzlet A hatnapos háború utáni de Gaulle-féle embargó Izraelnek szánt őtven Mifbge 5.. vadászbombá­zóra ma is érvényben van. ' A tábornok távozása után viszont megélénkült a „Mjrage-diplomácia” és -kereskedelem. Bombaként hatott néhány hónappal ezelőtt 110 darab Mirage Líbiának történt eladása. A magyar sajtó Mirage 5-ös típusokról tesz emlí­tést, ezek a jelentések azonban kiegészítésre szorul­nak. Michel Debré szerint Franciaország 1971—74 között: ötven Mirage 5-öt, harminc Mirage III. E-t és harminc III. B. és ül. R. típust szállít Libia szá­mára. (A B típust kiképzési célokra, az R-t pedig félderítőnek használják.) Ez a száztíz gépes szál­lítmány 800 millió frankos üzletet jelent Dassanlt és a francia állam számára. Napjainkban tovább folyik a franciák kissé két­arcú Mirage-diplomáciája. Spanyolország 30 Mi­rage III. E-t kap, de már Görögország is ott vára- • kozik az előszobában. a* 4 Jpn a Mirage F. 1. Olvasóink ezt a gépet még nemigen ismerik, je­lenleg prototn>usait gyártják, és 1971-ben kerülnek ki az első nagyobb szériák. 1972-ben kezdik meg F» 1-esekkel felszerelni a francia légierőt, ahol a •Mirage ÜL E. gépeket váltják fel. Az F. 1. aerodi- natnikaiiag. hajtóműben és elektronikus felszerelés­ben egyaránt változást jelent a III. E-hez viszo- i^ítva. Vékonyabb, elegánsabb vonalvezetést mutat a gép profilja, negatív „V” nyilazású szárnyaival. Super Ata* hajtóművével eléri majd a Mach 2,5 sebes­séget. Szintén többfeladatos harci gép lesz, első­sorban azonban mindenidőbeni elfogó vadásznak tervezték. A szakértők szerint, igen jók a repülőtu­lajdonságai. Fordulékonyabb, mint az eddigi Mi- rage-ok„ így vadászgépnek jobban meg fog feleink Már most mintegy tíz állam érdeklődik a Mirage F. 1. iránt, elsősorban: Kanada, Olaszország, Norvé­gia és Belgium. ENDRESZ ISTVÁN ti . *. ! Mirage UL E. izraeli vadászbombázók, a hatnapos háborúban, bevetésen ■ok. A

Next

/
Thumbnails
Contents