Állami főgimnázium, Losonc, 1942
Koronczai György testnev. r. tanár, t. hadnagy 1942. augusztus hó 6-án a Donmenti harcokban, robbanó golyótól találva hősi halált halt. Fiatal tanártársunk vére hullásával pecsételte meg ifjú életének tanításait : „Dolgozni kell a hazáért és ha kell, az életünket kell érte áldoznunk“. Három évig tanítottanevelte ifjúságunkat, katonás fegyelemben — mindamellett az idősebb testvér meleg, szívével. Működése nyomán iskolánk sporteredményei egyre kimagaslóbbak lettek, a fegyelem mindjobban erősödött. Erős hazafiúi érzését, kötelességtudását átsugározta ifjúságunkba. Emlékét soha el nem múló kegyelettel őrizzük. Budapesten 1916. évi január hó 22-én született. Tanulmányait Székesfehérvárott végezte a Ciszterci rend Szt. István gimnáziumában. Az önkéntesi év után a M. Kir. Testnevelési Főiskola rendes hallgatója lett. Itt tehetsége és szorgalma a legjobbak közé emelte. Számos egyéni bajnokságot szerzett a tornán kívül az atlétika terén is. A magyar színeket képviselő főiskolai mintacsapat tagjaként részt vett az 1936. évi berlini olimpiászon, a bécsi tornászbajnokságon, a svédországi Lingrádén. 1939-ben a testnevelési tanári diploma elnyerése után iskolánkban kezdte meg tanári működését. Katonai szolgálattételre ismételten behívták, az erdélyi és felvidéki bevonulásban részt vett és mindkét emlékérmet megkapta, mint tartalékos zászlós. 1942-ben az orosz harctéren a hadnagyi rangot nyerte el. Hősies magatartása és katonái eredményes vezetéséért a Kormányzó Úr a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével, Hadiszalagon a Kardokkal, tüntette ki.