Ludas Matyi, 1872 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-01 / 1. szám

Én gyüngyüs khoszorót illeszthenék szépben, A te szép fejére néked — Rüfkhelében ! Mert engem b­üzeli a régi láng, s éget, Azaz: még mostan is szeretnem én t­éged. De mivel van messze Hebrun, és a rúzsa, Szürnyű inges-ingen mind elhullt a rulla, Engegy szép szerelmem, hodj khaszarú helett Ily díszes kbüszíintüt aggyam által nekhed. Drága feleségem, miveit edj aszszonság! Khihez képest nem van edj is azonosság, Mint libánon hegyén a czidrusok ága Viruljad én nékhöm soká a családba A bú phíroláját ittend le ne nyeljék, Kbüssün le a jú khedv fulyikun a the nyelvét, Hodj mit Garibaldi kunferenczhiászta — Szülessen a békhe meg a Hasli házba. Harmadik pohár búr. Gyönyörüség mákvirágok, Jobbuldali uraságok! — Khik magasztalták Ondrásit, Mert szivetnek kunezra ásit. S szerkhezetes Kheméngy Zsiga! — Khi a munkhában vagy csiga. — S Bursszem (thelen) jakhecz Janku! • — Kinek nem khül elv, csak bankú, — Verjen khi a szömötöket Valamengyi honvéd mánk hú! Nedjedik pohár búr. Ki ürítek e poharat, Hodj benne edj csüpp se marad, Khi akkor is — hodj ha benne Perczhel-árzinikhum lenne. Ki, ha abbul Thájsz szorongja Mind a thurkumba szurudna, S fel sivithuk nagy kheméngyen : Kossuth Lajos apánk ilyen ! Ütü­dik puhár bor. „Khiért ürítsek e puhárt ? Ki mungva meg ... ?“ Érthed negyvennyulezhas párthona! Khinél t­iszta szivet láth­om, Khi nem b­ánthorolsz sehova, — Álgyun meg a jú jchuva! 2 Hatudik puhár bor. Végezetre szép khüzúnség, Lúdas Matyi népe! Állom még edy puhár búrral Nekhed is elébe. És khivánok, hodj a pharaszt V­etésében járva Ne ahaggya a szemével A falu tornyára. Adu szedű, hitelezű Ne zaklasson ütet, S szeggye thiszta bózát ott is A hun bábut ülthet Mester­ember gyarapoggya, Anji legyen haszna : — Ne strikálja a legénye A jüvli thavaszra. Phathikhárus mérje búrt, sűrt, Dukthur p­edig virslit, — És cshopán ingyen aggyanak Mindennek a frissit. Rekthur, khántur és precepthur — Mi még sose thürtént — Agggyák ki thizes pruezentra Húsz ezernyi thűkét. Idüs lányok, mik rég nyelik Szerelmi bú-kortyot, Khüssenek fül phirus selem Kendübűl a kkuntyut *­* S ki már egyszer khifársangult — Kezgyen asztat újra, Mig csak el nem khupik minden Czigánlegén húrja. Hasli Mózes m. k. madjar izraelita notorál poét. A ráczkevei kálomista pap albumába. Deák-párti mamelukká lettél Soltra ! Elved nem ér annyit mint egy régi poltra Sirva tekint vissza reád Nyári Pálod, Hogy igy cserbe hagytad nyájad s a balpártot. *) Én az én buttyábul igen szkép is shinum czhiczikhendüvel is szulgálhatom, mit derék és szép menyecskék csupán akár csukort is kapha­tják. H. M.

Next