Ludas Matyi, 1992 (48. évfolyam, 1-53. szám)

1992-01-01 / 1. szám

POLITIKA... POLITIKA... POLITIKA... POLITIKA... POLITIKA. MIT HOZ A JÖVENDŐ? IC­e­w -Újabb, boldog felelősségrevonás nélküli évet kívánok, Gézukám! - Most pedig ismertetem azoknak az áruknak és szol­gáltatásoknak a listáját, melyekről az átlagos jövedelmű­eknek az elkövetkező évben le kell mondani ~D -T -92-ben jobban össze kell zárni sorainkat az ellenzékben, meg­engedhetetlen, hogy a jövőbe vetett bizalom még helyenként felüti a fejét! SEGÉLY ¡1 -1 '1 -f -L-ni ']__*| - Ui.|.| •/-i*) . kr l_l ti -tzl ~ u.—n— - Változnak az idők, mi régen ilyenkor ólmot öntöttünk, a fiatalok meg mostanság dollárt hamisítanak SÚLY Talán mire e sorok napvilágot látnak, a gépjár­művek után aszerint kell adót fizetni, hogy mekkora egy-egy gépkocsi súlya Minthogy akkora autóm sincs, mint a kisujjam, ez a kérdés nem nagyon izgat. De az már igen, hogy miért ez az új megkülön­böztetés? Ha súly, legyen súly. Ne csak gépkocsiknál, hanem minden adó ki­vetésénél azt tessék tekintetbe venni, hogy a szóban forgó személy vagy tárgy mit nyom a mérlegen. A személyi jövedelemadónál­­ fizessenek a kövérek. Habent sua fata­­ debelli! A telekadó kivetésénél az döntsön, hogy szik­lásáé a talaj vagy csak humusz, így új értelmet kap a kívánság: „Legyen neki könnyű a föld!”. Tudományosan kidolgozandó, hogy miként lehet súly alapján adóztatni a kereskedelmet, az ipart, a mezőgazdaságot, a szellemi és egy egyéb terméket, az életmentést, a szociális segélyt, a nyugdíjat, a találmányt a családi pótlékot, a kerekecskét, a gombocskát, a nyulacskát, mindent. Ha az illetékesek ezt a követelésemet súlytalan­nak találnák, azt se bánom. Legalább semmi adót nem kell fizetnem utána K. A. - Megnéztem, hogy állunk anyagilag, jö­vőre sem tudunk új életet kezdeni, a régi meg már nagyon használt

Next