MHS Vezetők Lapja, 1962 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

A SZOCIALISTA HAZAFIASSÁG ÍRTA: S. SZANAKOJEV A SZOCIALISTA HAZAFI­ASS­ÁG a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme után fejlődött ki a Szovjetunióban. A dolgozó tömegek a történelemben először vívtak ki iga­zi szocialista hazát, s ennek a hazá­nak a szeretete a szocialista rendszer­hez való hűséggel párosult bennük. Ezen az alapon fejlődött ki a szovjet hazafiasság, amely a szocialista társa­dalom egyik mozgató ereje lett. Következésképpen a győztes prole­tariátus hazafiassága a munkásosztály diktatúrájának körülményei között mi­nőségileg különbözik a kapitalista ura­lom alatt élő proletariátus szülőha­zájához való viszonyától. Az új szocialista rendszer viszo­nyai között kialakult hazafiasságnak része volt abban, hogy a nagy néptö­megek eladdig példa nélkül álló mun­kahősiességet tanúsítottak az új tár­sadalom építésében, továbbá elősegí­tette az ország gazdasági és kulturális fejlődésének meggyorsítását. Ezenkí­vül fontos tényezője volt annak, hogy a különböző nemzetek közelebb kerül­tek egymáshoz a Szovjetunió népeinek egységes, sok nemzetiségű családjában. Fontos tényezője ez a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egységének is. A külföldi katonai beavatkozás és a polgárháború időszakában, de főleg a Nagy Honvédő Háború idején, amikor roppant veszély fenyegette a szovjet­országot, különösképpen kidomboro­dott a szovjet hazafiság éltető ereje. De épp ilyen világosan kitűnt az is, hogy ennek a hazafiasságnak mélysé­gesen internacionalista jellege van. Hiszen a fasiszta Németország ellen viselt háborúban nemcsak a szovjet ál­lam, nemcsak a szovjet nép nagy for­radalmi vívmányainak sorsa dőlt el, hanem sok más nép, sőt, a szocializ­mus sorsa is. A SZOVJET HAZAFIASSAG — a szovjet nép végtelen hazaszerete­te és hazájához, a szocializmushoz és a kommunizmus ügyéhez való határra-

Next