MHSZ Vezetők Lapja, 1968 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1968. JANUÁR Az 1968-as út Amikor a múlt esztendő végén a Duna-parti gótikus palotában, a Parlamentben az országgyűlés fon­tos kérdéseket tárgyalt, a közvélemény érthető és megszokott figyelme úgy irá­nyult a képviselők munkája felé, hogy mindannyian tudtuk: a hazai és nem­zetközi problémák megvitatása egyút­tal bevilágít a most kezdődő új eszten­dőbe is, megmutatja az utat. A költségvetés vitája egyúttal a nép­gazdaság irányításának reformjával kapcsolatos kérdéseket is felöleli. A szónokok, a vita résztvevői mindenek­előtt három alapvető megállapítást tet­tek. Az első: a magyar népgazdaság jövő évi tervét a realitás, a biztonságra és egyensúlyra törekvés jellemzi — és ennek szilárd alapja az új gazdaság­­irányítási rendszer. A második gondo­lat az, hogy már 1968-ban mindannyian mindennapi életünkben tapasztalni fogjuk, hogy az új gazdasági mechaniz­mus, mintegy működésbe hozza azokat a gazdasági hajtóerőket, amelyek a gyorsabb műszaki-technikai haladást, a nagyobb termelékenységet és a jöve­delmezőséget ösztönzik. Végül pedig, harmadszor: az életszínvonalnak 1968- ban is terv szerint emelkednie kell , és mivel gazdaságunk változatlanul biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, a bérek a terv előírásainak megfelelő­en ebben az esztendőben mintegy 2,5— 3 százalékkal növekedni fognak és mert a januárban életbe lépett rendel­kezések szerint az egyes üzemek jöve­delmezőségétől függően nagyobb arány­ban is növekedhetnek a jövedelmek, a párt életszínvonal-emelő politikájának alapjai biztosítottak. Az egész nemzetközi közvélemény — így mutatta, a világsajtó — nagy érdeklődéssel fin­ú?* ...якга a megnyilatkozásokra, amelyek a Parla­ment ülésén a magyar külpolitika alapkérdéseit érintették. Természetes ez, hiszen az országgyűlés ülésszakának első napirendi pontja éppen a magyar —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tör­vénybe iktatása volt. Péter János kül­ügyminiszter, amikor a szerződést az örök barátság okmányának nevezte, hozzátette: „Ez azt jelenti, hogy itt,­ a Duna—Tisza táján, itt a Duna völgyén, itt, Közép-Európában nemcsak tartós, hanem végérvényes békére törekszünk és ennek megvannak a reális alapjai Komócsin Zoltán az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára a szerződésről szólva azt emelte ki, hogy szövetségünket a közös világnézet, az azonos célok teszik meg­­bonthatatlanná. Nemzeti felemelkedé­sünk egyik legfontosabb okmányának jellemezték a képviselők a magyar— —szovjet szerződést és többen hangsú­lyozták, hogy a szocialista nemzeti ön­tudat kettős forrása, a nemzeti érzés és a nemzetköziség eszméje egyre gazda­gabban buzog, segítvén mindennapja­inkban, a szocialista építésben.

Next