MHSZ Vezetők Lapja, 1972 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

XIX. ÉVFOLYAM, I. SZÁM E­lmúlt az óév, sőt az új esztendő első napjain is túl vagyunk már. Ez alkalommal most nemcsak azért pil­lantunk vissza a magunk mögött ha­gyott napok, hetek és hónapok alatt végzett munkára, mert az esztendőfor­dulókon ez így szokás, hanem azért is, mert munkánk során egy jelentős idő­szakot zártunk. Az elmúlt év végén számot kellett adnunk arról, hogy mi­lyen eredményeket értünk el pártunk Politikai Bizottságának 1967. június 20- án hozott határozatában foglaltak vég­rehajtása során, hogy készültünk fel az elkövetkezendő évek munkájára, az eddigieknél is nagyobb követelmények teljesítésére. Ami a számadást illeti, nincs szégyen­keznivalónk. Az MHSZ-szervek veze­tői — a legkülönbözőbb munkaterüle­teken — erejüket nem kímélve, tudá­suk, lelkesedésük legjavát nyújtva biz­tosították, hogy a számunkra előírt fel­adatokat — a lehetőségeket figyelembe véve minőségileg is egyre jobban — végre tudtuk hajtani. Akkor, amikor e megállapítást megfogalmazzuk, nem feledkezhe­tünk meg a segítőtársak ezreiről, az MHSZ-klubok titkárairól, a klubtaná­csok tagjairól, a „szürke eminenciások­ról” a klubtagokról, akik szabad idejü­ket feláldozva, társadalmi munkával, mindenkor a közösség érdekeit szem előtt tartva fáradoztak azon, hogy az iskolai honvédelmi oktatást segítve, a tartalékosok utóképzését szervezve, a sorkötelesek ezreit oktatva és nevelve segítsék elő szeretett hazánk védelmi erejének növelését. Nem túlzás a meg­állapítás: nélkülük nem érhettük volna el eredményeinket, az ifjúság honvé­delmi nevelése és felkészítése terén nem tarthatnánk ott, ahol vagyunk. fe­nelégültség nélkül, az elbizako­­­­dottságtól mentesen állapíthatjuk meg: az elmúlt esztendőt sikeresen zár­tuk. E kijelenti, természetesen nem je­lenti azt, hogy nincs amin javítanunk kell az elkövetkezendő, a most meg­kezdett új esztendőben. Hiszen követ­tünk el hibákat is. Néha türelmetlenek, sőt meggondolatlanok voltunk egymás­sal szentben, talán meg is sértettük munkatársainkat, akik ugyanazokért a célokért küzdöttek, melyek elérését mi magunk is a legfőbb feladatnak tartot­tuk. Munkánk tervezésénél, szervezé­sénél sem voltunk hibamentesek, de — régi a közmondás — csak az követ el hibát, aki dolgozik. 1972 JANU­ÁR Újévi köszöntő ÍRTA: SUSAN PÁL ALEZREDES, AZ MHSZ OK. MSZMP BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA

Next