Akadémia Almanach 1891
Polgári és csillagászati naptár
Polgári és csillagászati Naptár 1891-re. Bevezetés. A polgári és csillagászati naptár a bevezetésen kívül magában foglalja a 14-dik laptól egész a 37-dik lapig a római katholikus, protestáns, görög-keleti, zsidó és török naptárt, továbbá az órákat a valódi délben. E lapok alsó részein vannak a Hold fényváltozásai. A 38-dik laptól egész a 49-dik lapig vannak a Nap és Hold, az 50-dik laptól egész az 55-dik pedig a bolygók naplói. Ezek után következnek az égi tünemények. A bevezetésben vannak a szükséges magyarázatok, félnapívek táblája, jegyek és rövidítések, az ünnep- és időszámítás, a csillagászati évszakok, Merkúrnak a Nap korongja előtti átvonulása, a Nap- és Hold-fogyatkozások és a szürkület tárgyalása, végre a szürkületi tábla. E naptárban foglalt számadatok a budapesti délkörre (geographiai szélesség 47° 29' 10" és keleti hossz Ferrótól 36° 42' 45" ) vannak kiszámítva, tehát mindenütt budapesti középidő értendő. A nap az éjféltől számíttatik. Órák a valódi délben. A 15-dik laptól egész a 37-dik lapig a páratlan számmal jelölt lapokon az utolsó oszlopban vannak az órák a valódi délben följegyezve napról napra. Ebből láthatni, hogy a jó zsebóra hány órát mutasson akkor, a midőn a Nap a valódi délben van, azaz a midőn a jó napóra 12 órát mutat, így pl. febr. 8-án a 17. lapon az utolsó oszlopban áll: 12 ó. 14 p. 24 mp., ez azt jelenti, hogy ha e napon a napóra 12 órát mutat, a jó zsebórának 12 ó. 14 p. 24 mp.-et kell mutatni. Továbbá okt. 30-án a 33. lapon az utolsó rovatiján áll 11 ó. 43 p. 45 mp., ez azt jelenti, hogy e napon a zsebórát 11 ó. 43 p. 45 mp.-re kell igazítani, ha a napóra 12 órát mutat. 1*