Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)

Az észtisztelet roppant eredményei

A’ MAGYAR PARTHENON’ MÁSODIK ELŐCSARNOKA: If* Sk Eiö­r Eö­n v VAGY AZ ÉSZ­ TISZTELETÉNEK ROPPANT EREDMÉNYEI. Életharmoniámban nyilvánítom­, hogy több éven át gyűjtögetett phi­losophiai dolgozataim’ töredékeit egy általam harmonisticainak ne­vezett rendszerbe összeszedni és Magyar Parthenon czím alatt, ha élek, kiadni szándékozom. Addig is, hogy a tisztelt Academia láthassa, minő irányt tar­tok magam előtt, és mint akarok épen nem iskolai újabb rendszert alkotni, hanem hazám, ’s nemzetem’ egyéni és társalmi élte’ szé­pítésére és a’ honi philosophiai míveltségre parányi erőmtől telhető­­leg hatni, itt, említett Parthenonom­ második előcsarnokát ismerte­tem meg, előadva ebben azt : mi fölséges ideált tisztelt a’ hellen, különösen Athen , Pallasban , a­ki sajátlag jelképe vala az egyéni és társalmi életszépszégnek, és mi roppant hatása vala e’ párnél­küli , és valóban csodálandó symbolnak mind az itt született philoso­phia keletkezésire, mindazon nemzeti dicsőségre, mellyet a hellen aranykorában viva ki magának : olly nemzet, kiről nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy az utána következett minden nép, és kor’ taní­tójául rendeltetett, és emberi nemünk’ szellemi képzésire példányul állíttatott. Mihep jutottam ez első tekintettel túlságosnak látszó szem­léletre? szabad legyen már most előadnom. A’rendszeres bölcsé­szet, — az életbölcseség és az egyetemes lángész­­ama’ legszebb gyümölcse, a mikép jól tudjuk, a helléneknél született. Nem is születhetett ez másutt, mint itt; mert olly kitűnő lelkülettel, és ész­sajátokkal egy nemzet sem vala soha úgy ellátva, mint ez; a’ki élénk érzéket nyerve mind a’ természet, mind a’müszépségekre, éber ügyeimet tanúsított a’ természet nagyszerű jelenetei iránt, és

Next