Hetényi János: A Magyar Parthenon előcsarnokai (Pest, 1853)
Az észtisztelet roppant eredményei
kékszemü Pallast (Iliad. V. 719—856), mint fegyveres szüzet, kinek sisakja tündöklő, aegise félelmet gerjesztő, győzelme ennek bizonyos, és még Mars’ irányában is ellenállhattak Fő jelleme vala tehát Pallasnak a’ harczkészség, az igaz ügy’ erélyes védelme, biztatása, lelkesítése a' derék bajnokoknak, péld Achilles, Ulysses, Diometesnek, és ez azért, mert az ősvilág legjobban igénylé férfiakban a’ vitézséget, ez vala akkor a’ dicsőség’ tetőpontja; és meg is kell vallani , hogy igen sok isteni rejlik olly hősben, kiben annyira hág a’ lelkesedés, hogy a' hon' megmentését tűzve ki, semmi előtte az élet. Lássuk már most : minő erényeket tüntete ki Pallas a’ béke’ idején. Ha ő amott férfias tulajdonokkal díszlett, — mert mellesleg megjegyezve, az ősvilág még a' hölgyekben is megkívánta a hadi erényt, miként ezt látjuk az amazonoknál, kik egyetemes tisztelet' tárgyai voltak, és a Phidiás által készített Pallas’ remek szobrához tartozó aegisen is, mint hősnők, elül állottak, — itt már a legszebb hölgyiséggel tündöklött. Miben áll ez? jól érté a hellen finom tapintat. Az erkölcsi tisztaság ez, szüzesség’ neve alatt. Pallas örök hűséget esküdve az erénynek, mellynek jelve vala, ez irányban nem tölté életét az erdőkben vadászattal mint Diana; nem is az az érzéki vágyak’ táplálásában hiúsággal, mint Cytherea, nem egyedül a' tisztes de triviális földmiveléssel mint Caeres, nem csupán a’ fényűzéssel, és férje utáni leselkedéssel, mint a' szerelemféltő Iano; nem a világtól elvonultan, mint Vesta, hanem a' tiszta erkölcsiséget követve, melly feje a’ bölcseségnek , elsőben áldozott a’ műiparnak; és nem szégyenlé az olajfa- és lentenyésztést, a’ fonást, a' szövést, a’ varrást, és a’ legszebb öltönyöket Homér szerint ő készíté a' jelesb istennők' számára. Hölgyi foglalkodásai közé tartozónak tekinté a’ betegek ápolását , mit megtanulva Paeontól — kit Heyne’ megjegyzése szerint a' későbbi mythologok Apollóval összetévesztettek — a gyógyászatot szorgalommal űzé és Hygiea nevet is viselt. Lehet-e ennél szebb hölgyi ideál? és a szép nem ilyennek nevezhető-e , ha szíve nem áll nyitva az emberi legnagyobb nyomorok enyhítésére ? Valóban minél tovább vizsgálkodunk e tárgyban, annál inkább átlátjuk, mi mély metaphysicai, politicai és életphilosophiai bölcseség rejlik Pallas’ symboliában, és mi tisztult eszmék kivántattak illy nagyszerű ideál’ kigondolására, és ennek részei’ ügyes összeállítására. Istenészeti tekintetben már említők, hogy Pallas úgy tűnik elé, mint a’ természetet kormányzó ész, melly ezt törvényei által igazgatja, mint rendőr, ki a' békét megzavartatni nem engedi; mint tiszta tökélyes szentség, a’ ki szűz orczájára soha szennyet nem vehet; mint utólérhetlen művész, kinek remekeit bár az emberi művészet utánozza, de soha utól nem érheti. Mi könnyű vala illy elemekből az eddig sok istent hivő hellénnek elvonni az egyisteni ideált , és szertelennek találni a’ nagy physicai erővel bíró, de erkölcsi fenséggel épen nem fénylő Zeusz' symboliát, képtelennek tekinteni