Dr. Hankó Vilmos: Hunyadmegye ásványvizei (Értekezések a természettudományok köréből, 13/12., 1884)

ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A TIT. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL. SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. Hunyadmegye ásványvizei. Dr. Hankó Vilmostól. (Beterjesztette a III-ik osztály ülésén 1883. okt. 15. Than­­.) Szép Hunyadm­egyének klasszikus földje, a mennyire gaz­dag históriai emlékekben, ép annyira dúslakodik természeti kincsekben is. Hegyeiben temérdek az arany, ezüst. El van látva bőven kőszénnel, vassal, az ipar és vagyonosodás e fő té­nyezőivel. Lépten-nyomon oly összetétellel bíró források fakad­nak belőle, hogy azok kedvező körülmények között a megye anyagi jólétének egyik lényeges tényezőjévé válhatnának. Valóban iróniája a sorsnak, hogy az ipar előfeltételei­ben e dúslakodó megye ipara primitív, sok aranya, ezüstje daczára lakóira a megélhetés gondjai nehezednek, gyógyfor­rásai közül csak háromnak híre terjedt túl a megye határain, a többit még a megyében is csak alig ismerik. A megyében található ásványforrások száma 29. E for­rások vizét összetételükhöz képest négy nagy csoportra oszt­hatjuk. A bobok­i, solymosi, kéméndi, veczeli, bózesi, nyírme­zői, bánpataki, pankotai, bárói, burjánfalvi, boitzai és bobitzai hideg égvényes, földes, vasas savanyú vizek. A feredő-gyógyi, bábolnai, kis-rápolti és kis-kaláni égvényes meleg vizek. Az al­­váczai és nándori meleg kénes vizek. Végül a dévai, tordosi, romoszi és zsil­krivádiai hideg sós források. E csoportok egyes tagjai meglehetősen hasonló összetételűek , az előfordulási helyek geológiai sajátosságához képest csekély módosulással. A felsorolt vizek közül a fontosabbakat, a­mennyiben még elemezve nem voltak, elemeztem. A kevésbbé fontos M. T. AKAD. ÉRT. A TERM. TUD. KÖRÉRŐL. 1883. XIII. K. 12. SZ. 1

Next