Dr. Hankó Vilmos: Hunyadmegye ásványvizei (Értekezések a természettudományok köréből, 13/12., 1884)
ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A TIT. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL. SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTITKÁR. Hunyadmegye ásványvizei. Dr. Hankó Vilmostól. (Beterjesztette a III-ik osztály ülésén 1883. okt. 15. Than.) Szép Hunyadmegyének klasszikus földje, a mennyire gazdag históriai emlékekben, ép annyira dúslakodik természeti kincsekben is. Hegyeiben temérdek az arany, ezüst. El van látva bőven kőszénnel, vassal, az ipar és vagyonosodás e fő tényezőivel. Lépten-nyomon oly összetétellel bíró források fakadnak belőle, hogy azok kedvező körülmények között a megye anyagi jólétének egyik lényeges tényezőjévé válhatnának. Valóban iróniája a sorsnak, hogy az ipar előfeltételeiben e dúslakodó megye ipara primitív, sok aranya, ezüstje daczára lakóira a megélhetés gondjai nehezednek, gyógyforrásai közül csak háromnak híre terjedt túl a megye határain, a többit még a megyében is csak alig ismerik. A megyében található ásványforrások száma 29. E források vizét összetételükhöz képest négy nagy csoportra oszthatjuk. A boboki, solymosi, kéméndi, veczeli, bózesi, nyírmezői, bánpataki, pankotai, bárói, burjánfalvi, boitzai és bobitzai hideg égvényes, földes, vasas savanyú vizek. A feredő-gyógyi, bábolnai, kis-rápolti és kis-kaláni égvényes meleg vizek. Az alváczai és nándori meleg kénes vizek. Végül a dévai, tordosi, romoszi és zsilkrivádiai hideg sós források. E csoportok egyes tagjai meglehetősen hasonló összetételűek , az előfordulási helyek geológiai sajátosságához képest csekély módosulással. A felsorolt vizek közül a fontosabbakat, amennyiben még elemezve nem voltak, elemeztem. A kevésbbé fontos M. T. AKAD. ÉRT. A TERM. TUD. KÖRÉRŐL. 1883. XIII. K. 12. SZ. 1