Korányi Sándor: A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél (Értekezések a természettudományok köréből, 15/13., 1885)

2 KORÁNYI SÁNDOR, megalapítójának Huschke *) tekinthető. Szerinte a tyúknál az ectoderma a lencsének megfelelő helyen megvastagszik, betü­­remlik, szélei összeérnek, végre a betüremlés által létrehozott hólyag lefűződik olyan módon, hogy az ezt előképező mélye­dés, u. n. lencseárok, szélei összeérnek, és az így elzárt üreggel bíró képlet a felülettől eltávolodik és a lencsetokot képezi, melyből további differencirozódások után keletkeznek a lencse lényeges részei. ( Ammon**) e nézet ellen megemlíté azt, hogy neki nem sikerült a lencse ébrényi helyzekén nyílást találni, azért azt tömörnek gondolta. A mikroskopia fejlődésével a vizsgálók a betüremlés gon­dolatát újra felkarolták. 1842-ben Vogt a betüremlés elméletét megerősítette és Huschke ellenében kimutatta, hogy a betürem­­lett ectodermalis részlet nem az alkatnélküli lencsetokot, hanem a lencse lényeges részét képezi elő, melyből a lencserostok fejlődnek. Valentin­e Harting ellenében sikerült Meyernek ***) (1851) kimutatni, hogy egy rost csak egy sejtből képződik és nem több sejt összeolvadásának eredményét képezi. Pontosabban Pumák határozta meg a lencsefejlődés folya­matát. Szerinte a szemhólyag felett elhúzódó ectoderma korong­alakban megvastagszik, a korong közepe betüremlik, szélei azután összeérnek és így egy zárt hólyag képződik. A hólyag falának sejtjei rostokká nyúlnak meg, a­melyek a pólusok között a lencse tengelyével meglehetős párhuzamosan futnak. A rostok mellső végében foglalt magok adják a Meyer-féle mag­­övet (Kernzone). A hólyag elsatnyult mellső falából lesz a len­csehám. Kemák véleménye az uralkodó, melyet ma már csak bővíteni lehet. Ellene mégis állítottak föl egyes nézeteket, melyek azonban nem bírtak túlsúlyra vergődni. Az emlősök lencséjének képződésére nézve Arnolds­ egy­néhány olyan készítmény rajzait közölte, a­melyek alapján ő azon véleményre jutott, hogy a lencse az emlősöknél a külső *) Ueber die erste Entwicklung des Auges. 183á. **) Die Entwicklungsgeschichte des menschlichen Auges, Graefes Arch, für Ophtalmologie 1838. ***) Untersuchungen über die Entwicklung der Wirbelthiere 1851 . f) Beiträge zur Entwicklungsgeschichte des Auges 1874. 5—7. és 17. lap.

Next