Korányi Sándor: A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél (Értekezések a természettudományok köréből, 15/13., 1885)
2 KORÁNYI SÁNDOR, megalapítójának Huschke *) tekinthető. Szerinte a tyúknál az ectoderma a lencsének megfelelő helyen megvastagszik, betüremlik, szélei összeérnek, végre a betüremlés által létrehozott hólyag lefűződik olyan módon, hogy az ezt előképező mélyedés, u. n. lencseárok, szélei összeérnek, és az így elzárt üreggel bíró képlet a felülettől eltávolodik és a lencsetokot képezi, melyből további differencirozódások után keletkeznek a lencse lényeges részei. ( Ammon**) e nézet ellen megemlíté azt, hogy neki nem sikerült a lencse ébrényi helyzekén nyílást találni, azért azt tömörnek gondolta. A mikroskopia fejlődésével a vizsgálók a betüremlés gondolatát újra felkarolták. 1842-ben Vogt a betüremlés elméletét megerősítette és Huschke ellenében kimutatta, hogy a betüremlett ectodermalis részlet nem az alkatnélküli lencsetokot, hanem a lencse lényeges részét képezi elő, melyből a lencserostok fejlődnek. Valentine Harting ellenében sikerült Meyernek ***) (1851) kimutatni, hogy egy rost csak egy sejtből képződik és nem több sejt összeolvadásának eredményét képezi. Pontosabban Pumák határozta meg a lencsefejlődés folyamatát. Szerinte a szemhólyag felett elhúzódó ectoderma korongalakban megvastagszik, a korong közepe betüremlik, szélei azután összeérnek és így egy zárt hólyag képződik. A hólyag falának sejtjei rostokká nyúlnak meg, amelyek a pólusok között a lencse tengelyével meglehetős párhuzamosan futnak. A rostok mellső végében foglalt magok adják a Meyer-féle magövet (Kernzone). A hólyag elsatnyult mellső falából lesz a lencsehám. Kemák véleménye az uralkodó, melyet ma már csak bővíteni lehet. Ellene mégis állítottak föl egyes nézeteket, melyek azonban nem bírtak túlsúlyra vergődni. Az emlősök lencséjének képződésére nézve Arnolds egynéhány olyan készítmény rajzait közölte, amelyek alapján ő azon véleményre jutott, hogy a lencse az emlősöknél a külső *) Ueber die erste Entwicklung des Auges. 183á. **) Die Entwicklungsgeschichte des menschlichen Auges, Graefes Arch, für Ophtalmologie 1838. ***) Untersuchungen über die Entwicklung der Wirbelthiere 1851 . f) Beiträge zur Entwicklungsgeschichte des Auges 1874. 5—7. és 17. lap.