Fabinyi Rudolf: Stereochemiai tanulmányok (Értekezések a természettudományok köréből, 23/3., 1894)

ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Első kötet. 1867—1870. — Második kötet. 1870—1871. — Harmadik kötet 1872. — Negyedik kötet. 1873. — Ötödik kötet. 1874. — Hato­dik kötet. 1875. — Hetedik kötet. 1876 — Nyolczadik kötet. 1877. — Kilenczedik kötet. 1878-1879.­­ Tizedik kötet. 1880. Tizenegyedik kötet. 1881. I. Az asszociált szemmozgások idegmechanismusáról. 2 fametszettel. (Máso­dik közlemény. II. rész. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkény­telen associált szemmozgásokra.)­ Dr. Hőgyes Endrétől. — II. A Frusca-gora aquitaniai flórája. 4 táblával Dr. Staub Móricztól. — III. A pinguicula és titricularia sejtmagjaiban előforduló krystalloidokról. (Egy táblával.) Klein Gyulától. — IV. Vegyerélytani vizsgálatot. (II. értekezés.) Dr. Than Károly­tól. — Egy tábla kőrajzzal. — V. Újabb tanulmányok a kámforcsoport kör­éből. Balló Mátyástól. — VI. A homoródi vasas savanyuviz-források chemiai elemzése. Dr. Solymosi Lajostól. — VII. A solymosi hideg savanyu ásványvíz chemiai elemzése. Dr. Hankó Vilmostól. — VIII. Önműködő higanylégszivattyu Schuller Alajostól. Egy rajzzal. — IX. Adatok a Mecsekhegység és dombvidéke jurakor­­beli lerakodásainak ismeretéhez. (II. Palaeontologiai rész.) Böckh Jánostól. 10 tábla rajzzal. — X. A cariadovica és a canna grmmijáratairól. Szabó Ferenc­ztől. Egy táblával. — XI. Budapest főváros ivóvizei egészségi szem­pontból s nehány ásványvíz elemzése. Balla Mátyástól. — XII. Emlékbeszéd William Stephen Atkinson külső tag felett. Dr. Duka Tivadartól. — XIII. Adatok a harántcsikó izmok szerkezete- és idegvégződéséhez. (Székfoglaló értekezés.) Thanhoffer Lajostól. Egy 4-es rétű tábla rajzzal. — XIV. A mohai (fehér­megyei) Ágnes forrás vegyelemzése. Dr. Lengyel Bélától. — XV. Egy ujabb szerkezetű, vízszivattyúval combinált higany-légszivattyuról. Dr. Lengyel Bélától. Egy tábla rajzzal. — XVI. Az elzöldült szarkaláb mint morphologiai útmutató. Borbás Vinczétől. Egy tábla rajzzal. — XVII. A víznek képződési melegéről. Schuller Alajostól. — XVIII. Békésvár­megye flórája. Dr. Borbás Vinczétől. — XIX Rendhagyó köggombák. Hazslinszky Frigyestől. Rajzokkal. — XX. Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéből. Közli : Jendrassik Jenő.­­I. Adatok a szülődés tanához. Regéczy Nagy Imre tr. tanársegédtől. II. A gyomor hámsejtjeiről Ballagi János tr. élettani gyakornoktól. III. A zsírfelszívódáshoz a gyomorban. Mátrai Gábor orvostanhallgatótól. IV. A zsírok átszivárgásáról, nevezetesen az epe befolyása alatt. Hutyra Ferencz orvostanhallgatótól. Rajzok­kal. — XXI. Emlékbeszéd Kenessey Albert felett. Galgóczy Károlytól. — XXII. A tudományok haladásinak befolyása a selmeczvidéki bányamivelésre. Péchy Antaltól. — XXIII. Vegyerélytani vizsgálatok. A calorimetrikus mérések adatai­nak összehasonlításáról. Than Károlytól. — XXIV. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani laboratóriumából. Bemutatta Than Károly.­­I. A borkősav száraz lepárlási terményeiről. Liebermann Leótól. II. Adatok a Carbonylsulfid physikai sajátságaihoz s tiszta Carbonylsulfid előállítása. 2-ik közlemény. Losvay Lajostól.) — XXV. Közlemények az állatorvosi tanintézet vegytani labora­tóriumából. Liebermann Leótól. (I. A kénessav kimutatása a borban és más folyadékban. II. Egy készülék könnyen olvadó fémek és öntvények olvadási pontjának meghatározására ) Egy rajzzal. — XXVI. A nydrogen hyperoxyd képződése égés közben. II. Válasz a viz képződési melegének ügyében. Schuler Alajostól. Tizenkettedik kötet. 1882. I. Baryt és Cerus­­ Felekesről Borsodmegyében. (Négy kőnyomatu táblával ) Schmidt Sándortól. — Kristálytani és optikai vizsgálatok az aranyhegyi Amphibolon. (Egy képtáblával.) Franzenau Ágostontól. — III. Értekezések a myo-mechanika köréből. Jendrassik Jenőtől. — IV. Helyreigazitó észrevételek Thanhoffer Lajos urnak »Adatok a harántcsikó izmok szerkezete és idegvégző­déséhez« czimű s­ékfoglaló értekezéséhez. Jendrassik Jenőtől. — V. A Vampyrella fejlődése és rendszertani állása. (Két táblával.) Klein Gyuláitól. — VI. Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése. (Systema et area Aquilegiarum

Next