Dr. Török Aurél: Jelentés III-ik Béla magyar király és neje testereklyéiről (Értekezések a természettudományok köréből, 23/4., 1894)
ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. Első kötet. 1867—1870. — Második kötet. 1870 1871. — Harmadik kötet. 1872. — Negyedik kötet. 1873. — Ötödik kötet. 1874. — Hatodik kötet. 1875. — Hetedik kötet. 1876 — Nyolczadik kötet. 1877. — Kilenczedik kötet. 1878—1879. — Tizedik kötet. 1880. Tizenegyedik kötet. 1881. I. Az asszociált szemmozgások idegmechanismusáról. 2 fametszettel. (Második közlemény. II. rész. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkénytelen associált szemmozgásokra.) Dr. Hőgyes Endrétől. — II. l’insergora aquitaniai flórája. 4 táblával Dr. Staub Móricztól. — III. A pinguicula és utricularia sejtmagjaiban előforduló krystalloidokról. (Egy. táblával.) Klein Gyulától. — IV. Vegyerélytani vizsgálatok. (II. értekezés.)/7 Dr. Than Károlytól. — Egy tábla kőrajzzal. -- V. Újabb tanulmányok a kámforcsoport köréből. Balló Mátyástól. — VI. A homoródi vasas savanyuviz-források chemiai elemzése. Dr. Solymosi Lgysb' — VII. A solymosi hideg savanyu ásványvíz chemiai előttizése.'XII. Bankó Vilmostól. — VIII. Önműködő higanylégszivattyu. Schuller Alajostól. Egy rajzzal. — IX. Adatok a Mecsekhegység és dombvidéke jurakorbeli lerakodásainak ismeretéhez. (II. Palaeontologiai rész.) Böckh Jánostól. 10 tábla rajzzal. X. A carludovica és a canna grmmijáratairól. Szabó Ferencztől. Egy táblával. — XI. Budapest főváros ivóvizei egészségi szempontból s nehány ásványvíz elemzése. Balla Mátyástól. — XII. Emlékbeszéd William Stephen Atkinson külső tag felett. Dr. Duka Tivadartól. — XIII. Adatok a harántcsikó izmok szerkezete és ideg végződéséhez. (Székfoglaló értekezés.) Thanhoffer Lajostól. Egy 4-es réti tábla rajzzal. — XIV. A mohai (fehérmegyei) Ágnes forrás vegyelemzése. Dr. Lengyel Bélától. — XV. Egy újabb szerkezetű, vízszivattyúval combinált higany-légszivattyuról. Dr. Lengyel Bélától. Egy tábla rajzzal. XVI. Az elzöldült szarkaláb mint morphologiai Útmutató. Borbás Vinczétől. Egy tábla rajzzal. — XVII. A víznek képződési melegéről. Schuller Alajostól. — XVIII. Békésvármegye flórája. Dr. Borbás Vinczétől. — XIX Rendhagyó köggombák. Hazslinszky Frigyestül. Rajzokkal. — XX. Dolgozatok a k. m. tud. egyetem élettani intézetéből. Közli: Jendrassik Jenő.I. Adatok a szülődés tanához. Regéczy Nagy Imre tr. tanársegédtől. II. A gyomor hámsejtjeiről. Ballagi János tr. élettani gyakornoktól. III. A zsírfelszívódáshoz a gyomorban. Mátrai Gábor orvostanhallgatótól. IV. A zsírok átszivárgásáról, nevezetesen az epe befolyása alatt. Hutyra Ferencz orvostanhallgatótól. Rajzokkal. — XXI. Emlékbeszéd Kenessey Albert felett. Galgóczy Károlytól. — XXII. A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamivelésre. Péch Antaltól. — XXIII. Vegyerélytani vizsgálatok. A calorimetrikus mérések adatainak összehasonlításáról. Than Károlytól. — XXIV. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani laboratóriumából. Bemutatta Than Károly.I. A borkősav száraz lepárlási terményeiről. Liebermann Leótól. II. Adatok a Carbonylsulfid physikai sajátságaihoz s tiszta Carbonylsulfid előállítása. 2-ik közlemény. Ilosvay Lajostól.) — XXV. Közlemények az állatorvosi tanintézet vegytani laboratóriumából. Liebermann Leótól. (I. A kénessav kimutatása a borban és más folyadékban. II. Egy készülék könnyen olvadó fémek és öntvények olvadási pontjának meghatározására.) Egy rajzzal. — XXVI. A nydrogen hyperoxyd képződése égés közben. II. Válasz a viz képződési melegének ügyében. Schuler Alajostól. Tizenkettedik kötet. 1882. I. Baryt és Cerust Felekesről Borsodmegyében. (Négy kőnyomatu táblával.) Schmidt Sándortól.— Kristálytani és optikai vizsgálatok az aranyhegyi Amphibolon. (Egy képtáblával.) Franzenau Ágostontól. — III. Értekezések a myo-mechanika köréből. Jendrassik Jenőtől. — IV. Helyreigazító észrevételek Thanhoffer Lajos urnák »Adatok a harántcsikó izmok szerkezete és idegvégződéséhez , czimü s ékfoglaló értekezéséhez. Jendrassik Jenőtől. — V. A Vampyrella fejlődése és rendszertani állása. (Két táblával.) Klein Gyulától. — VI. Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése. (Systema et area Aquilegiarum