Régi magyar codexek: Érdy codex 1. - Nyelvemléktár 4. (Budapest, 1876)
Előszó
ELŐSZÓ. A Nyelvemléktár IV. és V. kötete csak az egy Érd . co deX et foglalja magában. Ez maga akkora, mint az eddig megjelent 13 codex együtt véve. Nagyobb régi magyar írott munkánk egyáltalában nincs. Korára nézve azonban már csak az utolsók közé tartozik. Végsora szerint befejezték 1527-ben sz. Kelemen napján, azaz november 23-án. Ez évszám még kétszer kerül elő, de csak az 515. és 605. lapon, vagyis codexünk utolsó negyed részében. Hogy tehát mikor kezdték írni, azt legfeljebb találgatni lehet. Érdy János a következő szavakra támaszkodva: „INCipient Epistole et evangelia dominicalia, Ac festiualia per Anni circulvm, Cum partillis et legendis Aiis cum diligenti cura et labore multis annis ad profectum legendum in materna lingua exarata“, azt tartja, hogy „a multis annis kifejezés és a kézirat végén találtató 1527-ik évszám egyeztetése után, a munka idejét bőségéhez képest mintegy 1490. és 1527. évek közé tehetni“ (Tudománytár I. köt. 217. 1.). Meg kell azonban gondolni, hogy e szavak a 3. lapon, tehát mindjárt a munka elején vannak, s így nem vonatkozhatnak codexünkre, melynek írásába épen csak hogy belefogtak, hanem nyilván arra az eredetire értendők, mely codexünknek alapul szolgált. Az is megfontolást érdemel, hogy a Prologus munkánk egyik okául a „pestifera luteriana herefist“ emlegeti, „que nouifsime et in electam hungarorum hen gentem in desolacionem et perdicionem ipsius pervenit“. Ismeretes dolog, hogy Luther, mint reformator, csak 1517-ben lépett föl, azért 1490-ig nem szabad visszamennünk. De még azsem lehet, hogy codexünket Toldyval (Magy. szentek legendái V. 1.) 1517