Goldziher Ignác: A buddhismus hatása az iszlámra - Előadások Kőrösi Csoma Sándor emlékezetére 2. (Budapest, 1903)
Tekintetes Akadémia ! A Himalája bérczei felé fordul ez órában kegyeletes tekintetünk : a dárdsilingi magyar sír felé. Körösi Csoma Sándor emlékének szentelte ez órát tudós társaságunk, azon férfiú emlékének, ki «nem élni akart, hanem tudni» és életének történetével örökké tanító példájaként tündököl a lelki tisztaságnak, mely az e névre méltó tudományos élet erkölcsi valóságát teszi. A kegyeletes alkalomhoz illőnek találtam, hogy azon tudományos elmélkedés, melylyel dr. Duka Tivadar, tiszteleti tagunk lelkes intézkedése alapján hazánk halhatatlan tudósának dicső emlékét három évenkint e csarnokban ünnepeljük, legalább is érintse azt a szellemi kerületet, melynek ő férfias kitartással szentelte és áldozta kutató életét. Mialatt arra a nagy feladatra készült, mely ifjúságának rajongását lelkesítő és férfikorának hősiességét ösztönző, mely életének nagy czéljaként lebegett lelke előtt, a nyelv- és kulturtudomány egy titokzatos területéről sikerült neki az eltakaró fátyolt ellebbenteni— neki legelőször. Tibet nyelve és rejtélyes irodalma, úgy mint ezen óriási terület népének lelki életét áltatható buddhista világnézet sajátlagos alakulása (lamaismus) voltak e hosszú évek alatt a kérdések, melyeknek Yangla, Sabathu és Kanum láma-klastromaiban szenvedések és nélkülözések között élt és melyeknek tanulmányozása s szerencsés megoldása a tudomány e magyar hősének nevét a tudományos világirodalom legünnepeltebb nevei közé emelték, dicsőséget szerezve az igénytelen magyar vándornak és a hazának.