Pszichológia 11. (1991)
1991 / 4. szám - TANULMÁNYOK - ASPLUND, MAJ - HALÁSZ LÁSZLÓ - MARTON FERENC: Irodalmi szövegek felidézésének és megértésének különbségei
MÁJ ASPLUND Göteborg Egyetem Pszichológia, 1991, (11), 4. 503—528 HALÁSZ LÁSZLÓ MARTON FERENC MTA Pszichológiai Göteborg Intézete, Budapest Egyetem IRODALMI SZÖVEGEK FELIDEZÉSÉNEK ÉS MEGÉRTÉSÉNEK KÜLÖNBSÉGEI BEVEZETÉS Triviális pszichológiai tétel, hogy az ismétlés, adott esetben szavak, számok vagy mondatok ismétlése javítja a megjegyzést. Arról is vannak adatok (MAYER, 1983; BROMAGE és MAYER, 1986), hogy számos mondatból álló tudományos, illetve műszaki szöveg ismételt elolvasása növeli a felidézés sikerét. MARTON és WENESTAM (1988) egy rövid (nem egész 300 szóból álló), de nehéz logikai-filozófiai szöveg emlékezeti megőrzését vizsgálták. Három egymást követő alkalmat adtak olvasásra, majd felidézésre, azután egy héttel később a korábban olvasottak felidézését kérték, amit újabb olvasás-felidézés követett. A k.sz.-ek válaszait az úgynevezett fenomenografikus modell (MARTON, 1986) alapján elemezték. Keresték azokat a minőségileg eltérő utakat, amelyek mentén a szöveg megértése lezajlott. Legfőbb eredményük szerint a szöveg többszöri olvasása nem feltétlenül vezet a jobb megértéshez. Azaz a nehéz szöveg globális megértésre támaszkodó felidézése nem az ismétlések számának a függvénye. Az ismételt olvasás a megközelítéstől és a perspektívától függően fokozhatja, de csökkentheti is a megértést, avagy nem befolyásolja annak kezdeti mértékét. Sajátosan merül fel a probléma, ha elbeszélő irodalmi szöveg megőrzését és megértését vizsgáljuk. Bár az irodalmi és nem irodalmi (magyarázó és leíró) szöveg között az átmenetek gazdag sora húzódik, ehelyütt