Pszichológia 11. (1991)

1991 / 4. szám - TANULMÁNYOK - ASPLUND, MAJ - HALÁSZ LÁSZLÓ - MARTON FERENC: Irodalmi szövegek felidézésének és megértésének különbségei

MÁJ ASPLUND Göteborg Egyetem Pszichológia, 1991, (11), 4. 503—528 HALÁSZ LÁSZLÓ MARTON FERENC MTA Pszichológiai Göteborg I­ntézete, Budapest Egyetem IRODALMI SZÖVEGEK FELIDEZÉSÉNEK ÉS MEGÉRTÉSÉNEK KÜLÖNBSÉGEI BEVEZETÉS Triviális pszichológiai tétel, hogy az ismétlés, adott esetben szavak, szá­mok vagy mondatok ismétlése javítja a megjegyzést. Arról is vannak ada­tok (MAYER, 1983; BROMAGE és MAYER, 1986), hogy számos mon­datból álló tudományos, illetve műszaki szöveg ismételt elolvasása növeli a felidézés sikerét. MARTON és WENESTAM (1988) egy rövid (nem egész 300 szóból álló), de nehéz logikai-filozófiai szöveg emlékezeti meg­őrzését vizsgálták. Három egymást követő alkalmat adtak olvasásra, majd felidézésre, azután egy héttel később a korábban olvasottak felidézését kérték, amit újabb olvasás-felidézés követett. A k.sz.-ek válaszait az úgy­nevezett fenomenografikus modell (MARTON, 1986) alapján elemezték. Keresték azokat a minőségileg eltérő utakat, amelyek mentén a szöveg megértése lezajlott. Legfőbb eredményük szerint a szöveg többszöri olva­sása nem feltétlenül vezet a jobb megértéshez. Azaz a nehéz szöveg glo­bális megértésre támaszkodó felidézése nem az ismétlések számának a függvénye. Az ismételt olvasás a megközelítéstől és a perspektívától füg­gően fokozhatja, de csökkentheti is a megértést, avagy nem befolyásolja annak kezdeti mértékét. Sajátosan merül fel a probléma, ha elbeszélő irodalmi szöveg megőr­zését és megértését vizsgáljuk. Bár az irodalmi és nem irodalmi (magya­rázó és leíró) szöveg között az átmenetek gazdag sora húzódik, ehelyütt

Next