Pszichológia 22. (2002)

2002 / 4. szám - TANULMÁNYOK - BORGOS ANNA - KENDE ANNA - CSABAI MÁRTA - ERŐS FERENC - SZILI KATALIN: Testbe ágyazott ideálok : Diskurzusok az ideális, a természetes, a mesterséges és az elutasított testről

Pszichológia, 2002, (22), 4, 407-436 BORGOS ANNA*, KENDE ANNA**, CSABAI MÁRTA*, ERŐS FERENC*, SZILI KATALIN* * MTA Pszichológiai Kutatóintézete, ** РТЕ ВТК Pszichológiai Intézet TESTBE ÁGYAZOTT IDEÁLOK. DISKURZUSOK AZ IDEÁLIS, A TERMÉSZETES, A MESTERSÉGES ÉS AZ ELUTASÍTOTT TESTRŐL Bevezetés Az identitás problémájával kapcsolatos szociálpszichológiai és pszichoanalitikus el­méletek a fogalom születése óta megsokszorozódtak. Az eriksoni - folytonosságot, önazonosságot és egységességet hangsúlyozó - klasszikus identitásdefiníciót felváltó számos megfogalmazás eredményeképp, az identitás jelentése bizonytalanná vált. Valójában maga Erikson vetítette előre az identitás körüli újabb kérdéseket, amikor az önazonosság szociális aspektusát helyezte előtérbe. A szociálpszichológia az iden­titást a csoport-hovatartozás, csoportmegkülönböztetés, a kategorizáció elsőrendű tényezőjévé tette (Tajfel, 1998; Turner, 1998). A posztmodern társadalom új cso­portmeghatározásai, a „nagy” klasszikus csoportok háttérbe szorulása és az egy­mást átfedő kategóriák előtérbe helyezése, illetve a globalizáció által életre keltett új dimenziók mind hozzájárultak az identitás fogalmának széttöredezéséhez. „Az identitással kapcsolatos későmodern és posztmodern diskurzus az identitás frag­­m­entáltságát, konstruált, illetve dekonstruált mivoltát hangsúlyozza” (Csabai, Erős, 2000: 42). Részben erre a bizonytalanságra adott reakcióként, részben a szociál­pszichológiában bekövetkezett új módszertani irányoknak és lehetőségeknek­ kö­szönhetően az utóbbi évtizedben egyre inkább előtérbe kerültek az identitás szociá­lis reprezentációjával kapcsolatos megközelítések (Breakwell, 1993; László, 1998). Ezekben a személyes identitásnak azokról az összetevőiről is szó esik, amelyek ko­rábban kevésbé voltak jelen a szociálpszichológiai és általában a társadalomtudo­mányi diskurzusban: a nemiség, a test, a testtel kapcsolatos különféle folyamatok és jelenségek. Ebben a megközelítésben egy sor olyan kérdés merül fel - többek között a kritikai társadalomelmélet által felvetett és nálunk is egyre többet vitatott kérdések -, hogy hol kezdődnek és hol végződnek a test határai, melyek azok a testek, amelyek „mél­tók” és amelyek „méltatlanok” az életre (Glass, 1997), meddig terjed az egyének ön-­ ­ Elsősorban a diskurzus- és narratív elemzés módszertani előretörésére és az ezzel kapcsolatos technológiai fejlődésre gondolunk.

Next