Szociológia 1989

1. szám - Elmélet - Pokol Béla: A professzionális intézményrendszerek (A rendszerelmélet szociológiai alapkategóriái II.)

ELMÉLET POKOL BÉLA A PROFESSZIONÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZEREK (A rendszerelmélet szociológiai alapkategóriái. II.) A professzionális intézményrendszerek kettős racionalitása Elemzéseink egyik eredményeként elvetettük a társadalom rendszerszintjének diffe­renciálódására a társadalmi alrendszerek fogalmának alkalmazását, mivel ez nem fe­jezte ki kellően az elkülönült értékpárok alkalmazásának eltéréseit a professzionális in­tézményrendszerekben és a mindennapi élet kommunikációiban. Így pontosítva persze láthatjuk, hogy a differenciálódási tétel eddig is azért talált gyorsan utat magának, mert nem explikálva legtöbben ezt tartották szem előtt, amikor a tudomány, a jog, a politika etc. alrendszereinek elkülönüléséről beszéltek. A pontosítás után professzioná­lis intézményrendszereknek nevezzük ezeket az alrendszereket. Közelebbről meg kell most néznünk ezek belső szerveződését, értékelési mechaniz­musaikat és egymástól való elkülönültségüket biztosító struktúráikat. A szervezeti rendszerszint szervezetei fölött egy átfogóbb professzionális intéz­ményrendszer létrejöttéről akkor beszélünk, ha egy univerzális értékpár körül szerve­ződik meg a társadalmi kommunikációk egy területe. Ilyen szerveződés csak tartósan jelentkező társadalmi funkció körül alakulhat ki, bár másrészt, mint az oktatás eseté­ben jeleztük, nem minden társadalmi funkció ellátására alakult ki szervező központi és univerzális értékpár. Ekkor persze a puszta szervezeti rendszerszint fölött csak akkor tud egy funkció körüli kommunikációs terület intézményrendszerré formálódni, ha va­lamilyen külső univerzális értékpárt tud ehhez felhasználni. Ez pedig csökkenti autonómiájának lehetőségét, és egy bizonyos komplexitás fölé sem tud fejlődni. Eg­y-egy professzionális intézményrendszer főbb aspektusait az adott univerzális ér­tékpár szerint kommunikáló professzionális résztvevők rekrutációs, a rekrutáltak kö­zötti kiszelektálási, a kiszelektáltalak a központi értékpár szerint speciális szocializá­ciós mechanizmusai jelentik, továbbá a teljes jogú résztvevők kommunikációinak köz­ponti értékpár szerinti értékelésére, jutalmazására és esetleg szankcionálására kiala­kult mechanizmusok. Amennyiben ezekben az aspektusokban egy univerzális értékpár szerinti szelekció domináló helyzetbe tudott jutni, annyiban a puszta szervezeti rend­szerképződésen túl egy átfogóbb szintű professzionális intézményrendszer létrejöttéről beszélhetünk. Egy ilyen professzionális intézményrendszer kialakulása a saját univerzális értékpár domináló helyzetbe kerülése mellett azt is jelenti, hogy a többi, társadalomban ható ér­tékelési szempont és értékpárjaik fokozatosan háttérbe szorulnak, és csak a saját uni­verzális értékpár prizmáján megtörve tud hatni az intézményrendszereken belüli kom­munikációk szelekcióinál. Két fontos kivételt kell itt tennünk: az egyik a jogi rendszer

Next