MTA Tagajánlások, 1883
Tagajánlások. Az Ügyrend 12. §-a értelmében 1883. évi márczius 31-ig a következő tagajánlások adattak be: Az I-ső osztály részéről. 1. Jókai Mór tiszteleti tagot ajánlva Szász Károly rendes tagtól. Ha az Ügyrend 12. §.-ának azon szabálya alól, mely szerint minden tagajánlást »a magyar nyelven kifejtett tényleges és folytonos tudományos (vagy irodalmi) munkásság kimutatásával és az ajánlott irodalmi munkáinak felsorolásával kell írásban indokolni« — kivétel megengedhető volna, azt hiszem, Jókaival szemben lehetne annak helye. Jókai negyven év óta szolgálja tollával az irodalmat; első regénye , a Hétköznapok s a most folyó Damokosok közt a folytonos munkásság negyven éve fekszik, mely termékenységben és sikerekben csaknem páratlan a világirodalomban. Mint elbeszélő, nemcsak itthon örvend közkedveltségnek, hanem a külföld által is el van ismerve. Munkái német, angol, franczia, svéd, orosz, lengyel, dán stb. nyelvű fordításokban szereztek becsületet és dicsőséget nemcsak szerzőjüknek, hanem a magyar névnek is. Fantáziája bejárta az ismert és ismeretlen világokat, bámulatra ragadta az olvasók százezereit. Az ábrándvilág megnépesült alkotásaival s a magyar élet, néhány nagy regényében és számos kis elbeszélésében, tipikus kifejezést nyert. Előadásának bűbája meghódítja azokat is, kiknek tárgyai, meséi s jellemei, — a történeti és az élethűség ellen kifogásaik vannak. Humora prizmaként szórja sugarait és gyöngyeit. A szépirodalom minden ágában egyenként többet dolgozott, mint azok, kik egyiknek vagy másiknak szentelték egész életüket. Munkái egész könyvtár , s bár a regény és elbeszélés a túlnyomó, mint dráma- és versköltő is nagy sikereket aratott. Le kell mondanom arról, hogy műveit mind elősoroljam. De ki nem ismeri a Magyar Nábobot és Kárpáti Zoltánt, Erdély aranykorát s az Új földesurat, a Politikai divatokat, a Fekete gyémántokat, a Kőszívű ember fiait stb. stb. ? Ki nem ismeri kisebb elbeszélései közül Sonkolyi Gergelyt, Az örmény és családját, A kalózkirályt és annyi más után a Dekameront, mely tíz kötetben száz novellát foglal magában ? Drámái közül csak Dózsa Györgyöt, Könyves Kálmánt, Manlius Sinistert s Miltont említem. Mint versiró, a Kakas Márton költeményei két kötetén kívül — melyek közt annyi megkapó, alkaloms időszerű, lelkes és humoros — még egy csomó alkalmi verssel mutatta meg, hogy az alkalmiság nem zárja ki a költészetet. De elég. Hogy tiszteleti tagnak ajánlom őt, a rendes tagot, az Alapszabályok 14. §-ával indokolom, mely a tiszteleti tagok qualificatióját igy határozza meg : »vagy oly tudománypártoló hazafiak közűl választandók, kiknek megnyerése által az Akadémia dísze java öregbedését várhatja, vagy oly jeles tudósok és irók közűl, kik a tudomány s irodalom vagy az Akadémia körül érdemeket szereztek.« Jókait akármelyik vagy