A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 9. KÖTET (1953)

9. kötet / 1-4. szám - GYENGŐ TIBOR: Vasbetontartók törési állapotának vizsgálata tekintettel az új vasbetonszabályzat előírásaira

2 GYENGÖ TIBOR a beton feszültségének megoszlása összefügg a beton feszültség-nyúlási dia­grammjával. Kisebb szilárdságú betonnál ugyanis a beton, miután annak fe­szültsége elérte a törőfeszültséget, nagy képlékeny alakváltozást szenved anél­kül, hogy benne a feszültség növekednék és csak miután a nyúlás elérte a be­tonra jellemző törési nyúlást, fog a beton összemorzsolódni, eltömi (1. ábra). 1. ábra Mondhatjuk, hogy a betonnak folyása van. Ez a képlékeny szakasz annál ki­sebb, minél szilárdabb a beton. Ezért kisebb szilárdságú betonból készült haj­lított tartóknál a beton feszültségi diagrammja törés előtt a képlékeny szakasz­ban erősebb görbületű és a szélső szálnál még számottevő visszahajlás is észlel­hető (2a. ábra). Nagy szilárdságú betonoknál a feszültségi diagramm mind­jobban megközelíti a háromszöget, vagyis a rugalmas állapotot (2b. ábra). Ez a körülmény kis mértékben változtatja a belső erők karjának nagyságát is. A szabályzatok a tényleges feszültségi ábrák helyett helyettesítő diagrammot használnak. E helyettesítő alak legtöbbnyire trapéz vagy derékszögű négyszög A

Next

/
Thumbnails
Contents