MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 43. ÉVFOLYAM (1994)
1994 / 1-2. sz. - KEMÉNY MÁRIA: Az Akadémia bérházának sorsa
építési bizottság, hogy a telek beépítetlen részére egy bérházat építtet, méghozzá a tudományos célú tőkéből, annak hatékony kamatoztatása céljából. Felmerült az is, hogy a telket értékesíteni is lehetne, ám ez ellen szólt, hogy „a vevő, kir e részben korlátozni nem lehet oly házat építene telkére, mely az akadémia épületével építészeti összhangzásban nem állván sokat levonna ama nagy emlékszerü épület szépségéből.[11] A bérház tervének elkészítésével Ybl Miklóst bízzák meg, aki a palota építkezését is vezeti. Két tervet készíttetnek vele. Az egyik, [ 12] mely a két oldalhomlokzaton töretlenül folytatja a szüleri architektúrát, az Arany János (akkor Fő) utcai homlokzaton megismétli a palota Ferenc József téri rizalitjának magasabb tömbjét, s ezen a szárnyon négy emeletet, míg a kéttraktusos oldalszárnyak utcai traktusain két, udvari traktusain — egy mezzaninemelet közbeiktatásával — három emeletet alakít ki. Az Akadémia utcai szárnyban a földszinten és az első emeleten az utcai traktusban a konzervatórium olvasótermét, míg a dunai szárnyban ugyanitt a Műegylet kiállítótermeit helyezték volna el, tehát még érvényesült volna az eredeti henszlmanni koncepció. A szintek azonos magasságúak a palotáéval, s bár a tervre erősen rányomja a bélyegét az a törekvés, hogy minél több kiadható helyiség keletkezzék, a fő feladatot, az építészeti harmónia megteremtését, jól megoldja. Ha ezt a tervet választják, az építkezés 247.000 forintba került volna, s a tőke ötödfél százalékos jövedelmezőségét biztosította volna. A másik tervben minden szárny és minden traktus négyemeletes, tehát az azonos főpárkánymagasság fenntartása miatt nincs mód a szintek magasságának egyeztetésére. Itt új homlokzati terv is szükséges, s ha összehasonlítjuk a bérház tervét Yblnek az akadémia palotájának pályázatához készített 1861-es tervével — melynek hivatalos bírálatára nem kerülhetett sor, mert Ybl némileg csalódást és meglepetést okozva egy nappal a pályázat benyújtása után visszavonta azt —, megállapíthatjuk, hogy az oldalhomlokzatok tervében Ybl nem mást valósít meg, mint a pályázati terv főhomlokzati rizalitjának leegyszerűsített, négyemeletesre bővített, motívumát. A bérház sorsának egy újabb érdekes momentuma: a terv, amit Ybl a palotához készített és szánt, megjelenik annak háta mögött, a szüleri architektúra árnyékában, egy alárendelt, mindig bizonytalan funkciójú és státuszú épület homlokzatán. Míg Ybl pályázati és bérháztervén a kompozíció fő összetevő elemei — két egytengelyes vertikális hatású tömb által közrefogott ívezetes nyílássorok — azonosak, fontos különbség, hogy az 1863-as tervből eltűnnek azok a romantikus motívumok — a vakárkádsorral díszített attika, az ívsoros zárópárkány —, melyek a mai értékelő számára oly feltűnővé tették az 1861-es pályaterv átmeneti jellegét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kortárs kritika számára viszont a pályatervben éppen a reneszánsz formák megjelenése feltűnő és kiemelendő: „Palladio féle XVI.-dik kora századi renaissancet segédel."[13] Az egyértelművé váló I. Ybl Miklós terve az Akadémia palotájának pályázatához, 1861. Főhomlokzat. Budapest Főváros Levéltára. Ybl hagyaték