Magyar Állatorvosok Lapja, 1982 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 1. szám - Váncsa Jenő: Újévi köszöntő

MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1982. 37. (1.) 3—4. 3 LAjévi köszöntő Örömmel élek a lehetőséggel, hogy az új esztendő alkalmából e lap hasábjain köszöntsem az állat­orvosokat, a magyar állategészségügy valamennyi dolgozóját. Agrártermelésünk 1981. évi eredményei is azt bi­zonyítják, hogy az MSZMP bevált agrárpolitikáját követve mind a szocialista nagyüzemek, mind a kis­termelők kedvező, alkotó légkörben képesek az egyre nagyobb feladatok megoldására. Munkájukban jogo­san érzik egész társadalmunk segítőkészségét, er­kölcsi, politikai támogatását. Mezőgazdaságunk jó esztendőt tudhat maga mö­gött. Bár növénytermesztésünk hozamai az időjárás szeszélyessége miatt nem minden területen érték el a tervezettet, állattenyésztésünk az elmúlt évet is szép eredménnyel zárta. Mind az állatlétszámot, mind a megtermelt állati termékek tömegét tekintve a ko­rábbi évekhez képest olyan kiemelkedő sikereket értünk el, amelyekben komoly érdemei vannak állat­orvosainknak, állategészségügyi szolgálatunknak is. Központilag irányított állategészségügyi szerveze­tünk átfogja az egész országot, intézményei, szolgál­tatásai olyan termelési biztonságot teremtettek, ami­lyenre ilyen huzamos ideig soha nem volt példa. Állategészségügyünk kiemelkedő jelentőségű ered­ménye az, hogy közel 20 éves céltudatos munkával az ország szarvasmarha-állományát mentesítettük a legnagyobb gazdasági és közegészségügyi gondot okozó betegségtől, a gümőkórtól. Sikeresen folyik a harc a brucellózis ellen is, amelynek a teljes felszámolása elérhető közelségbe került. Szarvasmarha-állomá­nyunk több mint 90 százaléka már mentes ettől a be­tegségtől. E szervezett és céltudatos akciók keretében csupán a fertőzött állatok egészséges üszőkkel történő lecserélésére államunk 1,2 milliárd forintot fizetett ki támogatásként. Több olyan fertőző betegség ellen is szervezetten védekezünk, amelyek jelentősen be­folyásolják élőállataink kivitelét. Előrehaladtunk a baromfitífusz, a baromfikolera, a nyulak mixomató­­zisa, a sertésbrucellózis és az Aujeszky-meze betegség visszaszorításában is. Elértük, hogy hazánk állatállománya 10 eszten­deje mentes a nagy gazdasági kárt okozó járványos betegségektől. Ennek a jelentőségét akkor tudjuk igazán értékelni, ha összehasonlítjuk a nemzetközi állategészségügyi helyzettel. Mivel a velünk keres­kedelmi kapcsolatban álló vagy turistaforgalmat le­bonyolító országok állategészségügyi helyzete az utóbbi években megromlott, egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a partnereinknél fellépő állatbeteg­ségekre is. Állategészségügyi szolgálatunk egyik fő feladata marad a kórokozók behurcolásának a meg­előzése. Csak így garantálhatjuk a jövőben is a ter­melés biztonságát és azt, hogy állatainkat, állati ter­mékeinket és élelmiszereinket a külföldi piacokon is tudjuk értékesíteni. Az új esztendőben is a gabona- és a húsprogram teljesítése lesz a legnagyobb feladatunk. Gabonater­melésünket 15 millió tonna fölé kívánjuk emelni, hogy megalapozhassuk élelmiszertermelésünk másik fontos ágazatát, a hústermelést. A VI. ötéves terv végére 2240 ezer tonna vágóállatot irányoztunk elő. Hústermelésünket továbbra is a sertés és a baromfi­­ágazatok határozzák meg, bár az eddigieknél jobban növeljük a vágómarha és a juhhús arányát is. A feladatok tehát nagyok, a termelés feltételei ugyan­akkor tovább szigorodnak. Az energiahordozókat egyre drágábban lehet beszerezni, a költségek még mindig nagyok, ezért minden területen a hatékony­ságot, a minőséget és a takarékosságot helyezzük elő­térbe. A fejlődés ütemét jelentősen befolyásolja az egy tenyészállatra jutó éves szaporulat. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben ez a gazdaságosság javításá­nak is jelentős tartaléka. A felnevelési veszteségek, elhullások, sajnos, még szintén nagy károkat okoznak. A bajok okait elsősorban a tartási körülményekben kell keresni, de nagy felelősség hárul az állatorvosra is. Neki kell f­eltárnia a tartás hiányosságait és ja­vaslatot tennie a megoldásokra. Ezért is tartjuk külö­nösen értékesnek azt a higiéniai tevékenységet, ame­lyet állatorvosaink a nagyüzemi technológiák kialakí­tásában és folyamatos tökéletesítésében kifejtenek. A feladatok megoldásában az állatorvosok ilyen jel­legű részvállalásának egyre nagyobb szerepe van.

Next