Magyar Családtörténeti Szemle 1937.
9. szám - A polgári genealógia kutatási területe és módszere.
A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Folyóiratunk mai terjedelme még nem engedi meg, hogy a polgári genealógia kérdésével hosszabb értekezés keretében, foglalkozzam. Ennélfogva arra törekedem, hogy előadásom egyszerű legyen és csak a legfontosabb szempontokat s részleteket tárgyaljam. Mielőtt a címbeli tárgyra térnék, legyen szabad a következőket előrebocsátani. A polgári genealógia jelentősége lényegében ugyanaz, mint amit a »Magyar Családtörténeti Szemle« 1935 évi első számában »A családtörténet jelentősége« címmel irt értekezésemben előadtam. A lehető legrövidebb módon ismételve az akkor elmondottakat, két alaptételről szólhatunk, az egyik tétel a családtörténelemnek az egyetemes történelemtudomány irányában hasznosítható értéke, úgymint forrásanyag szállítás s a genealógiai megállapítások kritikai eszközként való felhasználása. A másik tétel a családtörténet révén az egyénre, a velefoglalkozóra háramló érték, amely a legerőteljesebben a nemzeties szemléletben, faji, nemzeti és családi felelősségérzetben nyilvánul meg. A családtörténelemnek két csoportra, a nemesi genealógiára s a 'polgári genealógiára történő tagozódása annyit jelent, hogy amíg a nemesi genealógia, egy kiváltságos s az általános történelemben sűrűbben szerepet vivő társadalmi osztály életét, életkörülményeit és származását tárgyalja, éppen kiváltságos és közszerepet vivő helyzeténél fogva gazdag forrásanyag alapján, addig a polgári genealógia egy szűkebbre határolt életkeretben szereplő társadalmi osztály életével és származásával foglalkozik, szerényebb forrásanyag mellett. A magyarországi családtörténelem mindeddig, úgyszólván kizárólag, a nemes családok történetével és származásával foglalkozott. Még kisebb közlemény formájában is alig néhány kísérlet történt, apolgárcsaládok ismertetését illetően. Egyetemes monographikus családtörténeti munkáink pedig tisztán csak nemes családokat tartalmaznak. Ha szemügyre vesszük a nyugati országokban, különösen Németországban, oly régen virágzó s igen termékeny, nagyszerű eredményeket felmutató polgári családtörténettudományt, összehasonlításra nincs alkalmunk és bátran mondhatjuk, hogy nálunk polgári családtörténet nem létezett. Alig van szükség annak megvilágítására, hogy az általános történettudomány részére a polgári genealógia megállapításai épp úgy értéket jelentenek, mint a nemes családokkal foglalkozó családtörténet eredményei. Éppen azáltalános történettudomány szempontjából kívánatos, hogy a nemzet családainak életkereteit, viszonyait, eredetkérdését nem