Magyar Családtörténeti Szemle 1937.

9. szám - A polgári genealógia kutatási területe és módszere.

A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Folyóiratunk mai terjedelme még nem engedi meg, hogy a polgári genealógia kérdésével hosszabb értekezés keretében, foglalkozzam. Ennélfogva arra törekedem, hogy előadásom egyszerű legyen és csak a legfontosabb szempontokat s részle­teket tárgyaljam. Mielőtt a címbeli tárgyra térnék, legyen szabad a követ­kezőket előrebocsátani. A polgári genealógia jelentősége lényegében ugyanaz, mint amit a »Magyar Családtörténeti Szemle« 1935 évi első számá­ban »A családtörténet jelentősége« címmel irt értekezésemben előadtam. A lehető legrövidebb módon ismételve az akkor­ elmondottakat, két alaptételről szólhatunk, az egyik tétel a családtörténelemnek az egyetemes történelemtudomány irányá­ban hasznosítható értéke, úgymint forrásanyag szállítás s a genealógiai megállapítások kritikai eszközként való felhaszná­lása. A másik tétel a családtörténet révén az egyénre, a vele­foglalkozóra háramló érték, amely a legerőteljesebben a nem­zeties szemléletben, faji, nemzeti és családi felelősségérzetben nyilvánul meg. A családtörténelemnek két csoportra, a nemesi genealógi­ára s a­ 'polgári genealógiára történő tagozódása annyit jelent, hogy amíg a nemesi genealógia, egy kiváltságos s az általános történelemben sűrűbben szerepet vivő társadalmi osztály éle­tét, életkörülményeit és származását tárgyalja, éppen kiváltsá­gos és közszerepet vivő helyzeténél fogva gazdag forrásanyag alapján, addig a polgári genealógia egy szűkebbre határolt életkeretben szereplő társadalmi osztály életével és származá­sával foglalkozik, szerényebb forrásanyag mellett. A magyarországi családtörténelem mindeddig, úgyszólván kizárólag, a nemes családok történetével és származásával foglal­kozott. Még kisebb közlemény formájában is alig néhány kísér­let történt, a­­polgárcsaládok ismertetését illetően. Egyetemes monographikus családtörténeti munkáink pedig tisztán csak nemes családokat tartalmaznak. Ha szemügyre vesszük a nyu­gati országokban, különösen Németországban, oly régen vi­rágzó s igen termékeny, nagyszerű eredményeket felmutató polgári családtörténettudományt, összehasonlításra nincs alkal­munk és bátran mondhatjuk, hogy nálunk polgári családtör­ténet nem létezett. Alig van szükség annak megvilágítására, hogy az általános történettudomány részére a polgári genea­lógia megállapításai épp úgy értéket jelentenek, mint a nemes családokkal foglalkozó családtörténet eredményei. Éppen az­­általános történettudomány szempontjából kívánatos, hogy a nemzet családainak életkereteit, viszonyait, eredetkérdését nem

Next