Magyar Fórum, 1994. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-07 / 27. szám
Itt és ott FELHÍVÁSOK ARAFAT MEGGYILKOLÁSÁRA. Május végén Abraham Foxman és Melvin Salberg, a B’nai B’rith keretében működő Anti-Defamation League vezetői egyhetes tényfeltáró körútra Izraelbe utaztak. Az ADN hivatalnokai nyilvánosan felhívtak militáns-terrorista amerikai és izraeli zsidó csoportok támogatására. E csoportok célja a Gáza-Jerikó békemegállapodás meghiúsítása. Shamuel Meir, Jeruzsálem alpolgármestere kijelentette, hogy a Jeruzsálem Tiszteletbeli Polgára címet adományozza annak, aki meggyilkolja Arafatot. Ehud Omert, Jeruzsálem polgármestere visszautasította azt, hogy elítélje e kijelentést. A „Judea Szamária és Gáza Zsidóközösségeinek Tanácsa”, egy plakátot tett közzé, melyen százezer sékel jutalmat ajánlanak fel annak, aki „élve vagy halva” kézre keríti Arafatot. Hanan Porát, a szélsőséges Nemzeti Vallásos Párt tagja és Sholomo Goren korábbi főrabbi a nyilvánosság előtt szólított fel Arafat meggyilkolására. Június 24-én a Jerusalem Post cikket közölt „Jasszer meggyilkolása: útmutató Jasszer Arafat likvidálásához jeruzsálemi látogatása során”. Budapest, megemlékezés a holocaust 50. évfordulóján MTI-FOTÓ: ROHONYI DEMKÓ IVÁN FELVÉTELE V ...és Kufsteinbe ki megy? A kormány megy, és a kormány jön. Teljesen normális a dolog. A régi el, az új be, a médiaelnökök felállnak, az újak meg leülnek. Teljesen normális a dolog. Pécsi Ildikó, az MSZP képviselője a közerkölcsök visszaállítását követeli a kulturális bizottság ülésén. Vele együtt Molnár Péter bírósági eljárással fenyegeti az MSZP és az SZDSZ nevében Csúcs Lászlót és Nahlik Gábort az elköszönő rádió-, tv-vezetőket. Mi ez? Érthető, most távoznak az egykori politikai államtitkárok, távoznak a régi kabinettel együtt. A győztesek ígéretei ellenére most távozni kényszerülnek a közigazgatási államtitkárok is. Mi ez? Rovom soraimat 1994. július 1-jén. Bécsben mélypontjára zuhant a forint árfolyama. Szalagcímben köztik az újságok, emelkedik a fűtőanyag, a gázolaj, a benzin ára. Távozott Pongrácz Tibor, kenyér nélkül maradt a Pesti Hírlap nyolcvan újságírója. Mi történik itt? Az új kormány még nem is kezdett dolgozni! Horn Gyula nyilatkozik, más embert akar látni a Magyar Nemzeti Bank-Magyar Jegybank élén. Menjen Bod Péter Ákos is. Gyanítom, önmagában véve nem a legjelentékenyebb intézményünk a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Hogy, hogy nem, mostanában naponta két-három napilap négy-öt terjedelmes írásban mocskolja a volt honvédelmi államtitkárt. Mi ennek az oka? Újabb hír! Pánik tört ki, szebben szólva, teljes a riadalom a Magyar Honvédség tábornoki karában. Miért? Nem lesz nagytakarítás a kormányváltás idején, ígérték a szocialisták és a szabad demokraták. Újra kérdezem: akkor most mi történik? A Népszabadság már hetekkel korábban tudni vélte, Pálfy G. István Németországba, Kastlba megy magyart tanítani. Jó, Pálfy Kasába megy, és kit visznek Kufsteinbe? A rádióból távozott az ügyvezető igazgatónő és a Petőfi rádió adófőszerkesztője is. Rendben van. De ha már tömegében nézzük a jelenségeket, riasztó képpel találkozunk. Nagytakarítást hirdetett 1990-ben az akkori koalíció. Jöttek is az új miniszterek, munkához láttak a politikai államtitkárok. Mindenki más a helyén maradt. Volt, aki dolgozott tisztességgel, volt, aki kézzel-lábbal betartott. A fiúk, akik májusban csomagoltak, júliusban újra kipakoltak a bőröndből. Most nem hirdettek nagytakarítást, ennek ellenkezőjét mondták. Ezzel szemben csinálják. Mint 1945-ben. Amikor bejöttek az oroszok. Emlékezzünk, a középosztály végeláthatatlan sorban Nyugatra menekült. Most? De beszéljünk a legfájdalmasabbról: a kisvárosban, a falvakban élő nemzetiekről és keresztényekről. Természetes, hogy szolidárisak vagyunk a menesztett vagy távozni kényszerülő államtitkárokkal, elnökökkel. Reménykedünk, hogy szakértelmük révén, aránylag biztos anyagi egzisztenciájuk segítségével most legfeljebb alámerülnek és kibekkelnek. A nyíltan nemzeti és keresztény magatartást tanúsító könyvtáros, vasutas, pedagógus, a létét a maradék tsz-ben tengető háromgyermekes paraszt került válságos helyzetbe. Igen! A vidéki szocialista hangnem brutális és fenyegető. Ha már a parlament kulturális bizottsági ülésén Pécsi művésznő fenyegetődzik, akkor mit tesznek mondjuk Csongrád városában, ahol Hajdú János a honatya. Milyen légkörben élünk? Az óparlamentben mondta az új parlament elnöke, Gál Zoltán, hogy Csúcs Lászlónak mennie kell, mert a nemzeti oldal egységét hirdeti. Mit gondol Gál úr, most már kötelező nemzetietlennek lenni? Forró a nyár, zuhan a forint értéke, az árak természetesen a szabadságot választották, felfele törnek. „Jelszavunk” mostanában: együtt könnyebb, győzzön a szakértelem! Látom... Győri Béla 32,50 FORINT VI. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI HETILAP 1994. július 7. KUNCZOGÓK