Magyar Fórum, 2001. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

2001-07-05 / 27. szám

■■ 147 FORINT XIII. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI HETILAP 2001. július 5. A székesfehérvári hekatomba A parlament múlt keddi, rendkívüli ülésnapján aktuálpolitikai elemzést adott napirend előtti felszólalásában Csurka István, a MIÉP elnök-frakció­vezetője. A politikus részletesen fog­lalkozott a Fejér megyében történt rendőrségi-ügyészségi események­kel, azok fejleményeivel, és figyel­meztetett az ok-okozati összefüggé­sek kiderítésének fontosságára. Ele­mezte a Zámoly községben történt gyilkosságot, s elengedhetetlennek tartotta a történések hátterének vizs­gálatát. Társadalmi és politikai fon­tosságára való tekintettel az elnök hozzászólását teljes terjedelmében közöljük.­ ­ Talán egy kicsit bátran, irodalmi cí­met adtam beadott hozzászólásomnak. Ez pedig az volt, hogy A székesfehérvári hekatomba. Ez a szó homéroszi eredetű, azt jelenti, hogy: száz ököráldozat. A Székesfehérváron, illetve Fejér me­gyében történő rendőrségi, ügyészségi és egyéb fejlemények késztettek arra, hogy erről beszéljek. Ez abban a megyé­ben történik, amelyben Zámoly község foglal helyet, abban a megyében törté­nik, amelyben egy csákvári fiatalembert Zámolyon megöltek, korábban pedig ugyancsak ebben a megyében egy egész községet félemlített meg ökölharccal egy állítólag Budapestről oda leérkező bűnbanda. Ebben a megyében kábító­szerügyletek vannak elsimítva, és most a sajtó azzal van tele, hogy mindennek a hátterében egy arab származású vagy arab bűnöző áll, aki vádalkut kötött. Ugyanakkor, ezzel némileg ellentét­ben, már a tegnapi híradásokban láthat­tuk, olvashattuk, hogy a bűnözés kiter­jedt az autópályára is. Az autópályán a szerencsétlenül járta­kat, az elvontatásra váró gépkocsikat csak a rendőrség által állítólag - és ezt nem állítom, csak olvastam - kijelölt szállítók vihették el, és ugyancsak a hír­adások szerint előfordult, hogy kifosz­tották az autópályán sérülten fekvőket vagy hullákat. Képtelen helyzet, tisztelt Országgyű­lés! Képtelenség, hogy Magyarországon ilyen előfordulhat, de mindent felülmú­lóan nagy jelentősége van ennek a vizs­gálatnak akkor, ha végigmegy, ha pon­tosan kideríti, hogy hova vezetnek a szá­lak, mely pártokhoz, milyen magassá­gokba, ha pontosan kiderítik azt, hogy kik állnak a háttérben, állnak-e zámo­­lyiak a háttérben, vannak-e olyan össze­függések, amelyek rámutatnak arra, hogy milyen is a szerkezete ennek a tár­sadalomnak. Azért beszélek erről, mert a tapasztalatok azt mutatják: a nagy len­dülettel megindult vizsgálatok sokszor megrekednek, anélkül, hogy komoly eredményeket mutatnának fel, anélkül, hogy rá mernének mutatni arra, melyik ügy mögött milyen erők állnak, netán külföldi erők, netán belföldi erők, ne­tán párterők. Amennyiben ez a nagy jelentőségű vizsgálat, amelyben egyelőre még nem száz csak húsz körüli rendőr, ügyész és egyéb jogi személy van, megreked ezen a szinten, akkor azok, akik ezt a vizsgá­latot elkezdték és eddig igen körülte­kintően, igen jól lebonyolítva folytat­ták, hiszen rajtaütést tudtak megvaló­sítani, akkor ezek veszteni fognak. Ha ez a vizsgálat, amelyet ilyen nagy erő­vel kezdtek el és ilyen bátran, hiszen mégsem akármi, hogy egy megye majd­nem egész rendőrsége és az ügyészi tes­tület is érintve van, megreked, akkor visszahullik azoknak a fejére, akik el­kezdték. Arra szeretném tehát a tisztelt kezde­ményezők, az illetékesek és a kormány figyelmét felhívni, hogy ezen az úton minden további nélkül a legnagyobb erővel végig kell menni, mert a dolog­nak csak akkor van értelme, ha a társa­dalom megtudja, hogy kik követték el, kiknek a felbujtására és mikor ezeket a bűnöket. Kérem, hogy akiket illet, vagy akik esetleg találva érzik magukat, ne vegyék személyük elleni támadásnak, hanem pusztán az igazság mielőbbi kiderítése szándékának. Két kulcsmomentum A parlament múlt keddi rendkívüli ülésén 196 igen és a MIÉP-es képvise­lők tartózkodása mellett elfogadta a pénzügyi tárgyú törvények módosítá­sáról szóló törvényt. Az Országgyűlés május 29-én már jóváhagyta a terveze­tet, de a törvényt még nem hirdették ki. Az új záróvitára, illetve a zárósza­vazásra azért volt szükség, mert jog­­technikai hibák miatt a parlament ko­rábban egy elfogadott módosító javas­lat nélkül határozott az egységes tör­vényjavaslatról. A szavazások előtt az MSZP- és az SZDSZ-frakció tagjai elhagyták az ülés­termet. A Magyar Igazság és Élet Pártja azt támogatta, hogy a Magyar Posta 15 százalékkal nagyobb arányú tulajdoni hányadot szerezhessen a Postabankban. Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióvezető­helyettese parlamenti felszólalásában egyebek mellett azt is leszögezte, hogy a parlament nemcsak a törvényhozás színtere, hanem politikai küzdőtér is. A politikus figyelmeztetett arra, hogy a küzdőtéren is bizonyos szabályokat el kell fogadni. A frakcióvezető-helyettes felszólalása hitelesen visszaadja a rend­kívüli ülésnapon történteket, ezért azt teljes terjedelmében közzétesszük.­­ Azért kényszerülök hozzászólni a MIÉP nevében, mert Katona Béla frak­cióvezető-helyettes napirend előtti fel­szólalásában azt mondta: „Mi nem aka­runk tudatos alkot­mány- és törvény­­sértésben részt venni, ezért a mai napon a továbbiakban ebben a törvény­telen és szégyenletes színjátékban nem veszünk részt.” Aki ma itt van, annak nyilván mégis el kell mondania ezzel szemben azokat az érveket, miért tartja kötelességének, hogy itt legyen, még ak­kor is, ha majd a végszavazásnál ugyan­úgy tartózkodni fogunk, és nem támo­gatjuk ezt a törvényt, mint ahogy az elő­zőekben sem tettük. Arra készültem, hogy érvként tény­szerűen elmondjam időrendben mind­azt, ami történt, de Varga Mihály pénz­ügyminiszter úr gyakorlatilag mindent elmondott, ami világosan igazolja, hogy miről van szó. Két kulcsmomentumot hadd emeljek ki! A Perlaki Jenő által benyújtott mó­dosító indítványt tartalmilag soha sen­ki nem bocsátotta olyan szavazásra — semmilyen szempontból, koherencia­szempontból sem -, amelynek alapján ennek innen ki kellett volna kerülnie. Tehát az a törvény, amely így kerülne ki­hirdetésre, nem felel meg a jogalkotói szándéknak, mert egy elfogadott mó­dosító indítványt nem tartalmaz. Egyébként pedig formai szempontból nézve a koherencizavar kiküszöbölése céljából a megfelelő helyre kívánta el­helyezni az előterjesztő, erről a javaslat­ról pedig éppen e formai hiba miatt nem szavazott az Országgyűlés. Tehát min­den szempontból szükség van erre a mostani korrekcióra. Egyébként az MSZP most nem szól hozzá, de a hozzászólását megtette az ülés előtt. Ennek egyetlenegy érdem­ben is vizsgálható része van, miszerint a Házszabály 107. §-a világosan ki­mondja, hogy zárószavazás újból nem rendelhető el. Kicsit tovább kellene ol­vasni a Házszabályt, hiszen természete­sen a köztársasági elnök úr megfonto­lásra akkor küld vissza egy törvényja­vaslatot, ha az a zárszavazáson átesett, amint azt a 110. § (2) bekezdése világo­san tartalmazza, hogy ezt követően mi­lyen módon kell az adott illetékes bi­zottság előterjesztése alapján újból le­folytatni a záróvitát, majd természete­sen újólag a zárószavazást. Tehát szó sincs róla, hogy itt bármi házszabályel­lenesen történjen. Egyébként pedig mindaz, ami itt az MSZP részéről elhangzott - idézek né­hány kijelentést: „A kormány képvise­lője az elfogadott törvénybe becsempé­szett egy neki tetsző bekezdést. Soha nem fordult elő, hogy a köztársasági el­nök meghamisított törvényszöveget ír alá. Súlyos törvénysértésbe sodorta a Fi­desz nemcsak a kormányt, hanem a par­lamentet és a köztársasági elnököt” - nos, tisztelt képviselőtársaim, most már talán világos, hogy ezek a megalapozat­lan rágalmak hova vezettek. El kell fo­gadnunk, hogy a parlament nemcsak a törvényhozás színtere, hanem politikai küzdőtér, de a küzdőtéren belül is bizo­nyos szabályokat be kellene tartani. Hogy valaki bevonul ide a küzdőtérre, bevisz övön aluli ütést nemcsak az itt lé­vőknek, hanem a ringen kívül élőknek is, majd szorítósegédjeivel úgy távozik innen, hogy még magának tartja fenn az alkotmányosság nimbuszát, ez elfogad­hatatlan és hamis. Elreptették a Malév vezérigazgatóját A Malév múlt pénteki igazgatósági ülésén elmozdították pozíciójából An­tal Erzsébetet, a nemzeti légitársaság vezérigazgatóját. A Magyar Fórum információja szerint mindez a Fidesz­­kormány aktív közbelépésére történt. Lentner Csaba országgyűlési képvise­lő a Malév vezérmenesztését a kiala­kult helyzetben szükséges, de már nem elégséges lépésnek nevezte. További személycserékre és a gazdasá­gi helyzet átláthatóvá tételére, a veszte­séges gazdálkodás megszüntetésére van szükség a Malévnél - fogalmazott Lent­ner Csaba. Ugyanakkor pozitív fejle­ményként értékelte, hogy a MIÉP más­fél évvel ezelőtt megindult sorozatos problémafelvetéseinek hatására a kor­mány a Malév gazdálkodásának rendbe­tételére törekszik. A leváltott vezérigazgató alapvetően felelős a Malév tavalyi 11 milliárdos veszteségéért. Okolható azokért az előnytelen szerződésekért, amelyek a Malévet az elmúlt évek alatt a csőd szélé­re juttatták. A MIÉP-es képviselő emlé­keztetett Csurka István elnök-frakcióve­zető néhány hónappal ezelőtti kijelenté­sére, miszerint a Mahartnál, a közszol­gálati Magyar Televíziónál és a Malév­nál a MIÉP tárta fel először a gazdasági visszásságokat, s hívta fel a figyelmet a megmaradt nemzeti értékek fokozott kormányzati védelmére. A kialakult helyzetben a vezércserét követnie kell a Malév kajmán-szigeteki off-shore cégeinek és az orosz repülő­gép-társaságoknak átengedett, a Feri­hegyről induló turistajáratok szerződés­­kötései felülvizsgálatának, előnytelen gépbérbeadások, lízingelések ellenőrzé­sének és „rendbe rakásának is”. Lentner szerint a kormánynak foglalkoznia kell továbbá a repülőtéri koordináció lezül­­lesztésével, amelynek következtében a Közel-Keletről és a FÁK államaiból el­lenőrizetlen módon özönlik az utastö­meg Ferihegyre, s így Magyarországra - közölte a honatya. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lé­gitársaság konszolidációja nem járhat együtt több mint ezer repülőtéri dolgo­zó elbocsátásával. Az off-shore cégeket és a felelőtlen vagyongazdálkodást kell megszüntetni a Ferihegyi repülőtéren, nem pedig a munkahelyeket - szögezte le a MIÉP gazdaságpolitikusa. Hozzá­tette: a stratégiai fontosságú légi közle­kedés felelős döntéseket igényel a kor­mánytól a továbbiakban is. A MIÉP bízik abban, hogy az általa már évek óta indokoltnak tartott Malév­­vezércsere nem a 12 százalékos lakossági földgázár-emelésekről és a 15,5 százalé­kos távhőszolgáltatási díjakról akarja el­terelni a figyelmet, hanem a nemzeti va­gyon fokozottabb védelmét szolgáló gaz­daságpolitika előtérbe kerülésének kez­dete. (gki)

Next