Magyar Fórum, 2001. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
2001-07-05 / 27. szám
■■ 147 FORINT XIII. évfolyam, 27. szám KÖZÉLETI HETILAP 2001. július 5. A székesfehérvári hekatomba A parlament múlt keddi, rendkívüli ülésnapján aktuálpolitikai elemzést adott napirend előtti felszólalásában Csurka István, a MIÉP elnök-frakcióvezetője. A politikus részletesen foglalkozott a Fejér megyében történt rendőrségi-ügyészségi eseményekkel, azok fejleményeivel, és figyelmeztetett az ok-okozati összefüggések kiderítésének fontosságára. Elemezte a Zámoly községben történt gyilkosságot, s elengedhetetlennek tartotta a történések hátterének vizsgálatát. Társadalmi és politikai fontosságára való tekintettel az elnök hozzászólását teljes terjedelmében közöljük. Talán egy kicsit bátran, irodalmi címet adtam beadott hozzászólásomnak. Ez pedig az volt, hogy A székesfehérvári hekatomba. Ez a szó homéroszi eredetű, azt jelenti, hogy: száz ököráldozat. A Székesfehérváron, illetve Fejér megyében történő rendőrségi, ügyészségi és egyéb fejlemények késztettek arra, hogy erről beszéljek. Ez abban a megyében történik, amelyben Zámoly község foglal helyet, abban a megyében történik, amelyben egy csákvári fiatalembert Zámolyon megöltek, korábban pedig ugyancsak ebben a megyében egy egész községet félemlített meg ökölharccal egy állítólag Budapestről oda leérkező bűnbanda. Ebben a megyében kábítószerügyletek vannak elsimítva, és most a sajtó azzal van tele, hogy mindennek a hátterében egy arab származású vagy arab bűnöző áll, aki vádalkut kötött. Ugyanakkor, ezzel némileg ellentétben, már a tegnapi híradásokban láthattuk, olvashattuk, hogy a bűnözés kiterjedt az autópályára is. Az autópályán a szerencsétlenül jártakat, az elvontatásra váró gépkocsikat csak a rendőrség által állítólag - és ezt nem állítom, csak olvastam - kijelölt szállítók vihették el, és ugyancsak a híradások szerint előfordult, hogy kifosztották az autópályán sérülten fekvőket vagy hullákat. Képtelen helyzet, tisztelt Országgyűlés! Képtelenség, hogy Magyarországon ilyen előfordulhat, de mindent felülmúlóan nagy jelentősége van ennek a vizsgálatnak akkor, ha végigmegy, ha pontosan kideríti, hogy hova vezetnek a szálak, mely pártokhoz, milyen magasságokba, ha pontosan kiderítik azt, hogy kik állnak a háttérben, állnak-e zámolyiak a háttérben, vannak-e olyan összefüggések, amelyek rámutatnak arra, hogy milyen is a szerkezete ennek a társadalomnak. Azért beszélek erről, mert a tapasztalatok azt mutatják: a nagy lendülettel megindult vizsgálatok sokszor megrekednek, anélkül, hogy komoly eredményeket mutatnának fel, anélkül, hogy rá mernének mutatni arra, melyik ügy mögött milyen erők állnak, netán külföldi erők, netán belföldi erők, netán párterők. Amennyiben ez a nagy jelentőségű vizsgálat, amelyben egyelőre még nem száz csak húsz körüli rendőr, ügyész és egyéb jogi személy van, megreked ezen a szinten, akkor azok, akik ezt a vizsgálatot elkezdték és eddig igen körültekintően, igen jól lebonyolítva folytatták, hiszen rajtaütést tudtak megvalósítani, akkor ezek veszteni fognak. Ha ez a vizsgálat, amelyet ilyen nagy erővel kezdtek el és ilyen bátran, hiszen mégsem akármi, hogy egy megye majdnem egész rendőrsége és az ügyészi testület is érintve van, megreked, akkor visszahullik azoknak a fejére, akik elkezdték. Arra szeretném tehát a tisztelt kezdeményezők, az illetékesek és a kormány figyelmét felhívni, hogy ezen az úton minden további nélkül a legnagyobb erővel végig kell menni, mert a dolognak csak akkor van értelme, ha a társadalom megtudja, hogy kik követték el, kiknek a felbujtására és mikor ezeket a bűnöket. Kérem, hogy akiket illet, vagy akik esetleg találva érzik magukat, ne vegyék személyük elleni támadásnak, hanem pusztán az igazság mielőbbi kiderítése szándékának. Két kulcsmomentum A parlament múlt keddi rendkívüli ülésén 196 igen és a MIÉP-es képviselők tartózkodása mellett elfogadta a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt. Az Országgyűlés május 29-én már jóváhagyta a tervezetet, de a törvényt még nem hirdették ki. Az új záróvitára, illetve a zárószavazásra azért volt szükség, mert jogtechnikai hibák miatt a parlament korábban egy elfogadott módosító javaslat nélkül határozott az egységes törvényjavaslatról. A szavazások előtt az MSZP- és az SZDSZ-frakció tagjai elhagyták az üléstermet. A Magyar Igazság és Élet Pártja azt támogatta, hogy a Magyar Posta 15 százalékkal nagyobb arányú tulajdoni hányadot szerezhessen a Postabankban. Balczó Zoltán, a MIÉP frakcióvezetőhelyettese parlamenti felszólalásában egyebek mellett azt is leszögezte, hogy a parlament nemcsak a törvényhozás színtere, hanem politikai küzdőtér is. A politikus figyelmeztetett arra, hogy a küzdőtéren is bizonyos szabályokat el kell fogadni. A frakcióvezető-helyettes felszólalása hitelesen visszaadja a rendkívüli ülésnapon történteket, ezért azt teljes terjedelmében közzétesszük. Azért kényszerülök hozzászólni a MIÉP nevében, mert Katona Béla frakcióvezető-helyettes napirend előtti felszólalásában azt mondta: „Mi nem akarunk tudatos alkotmány- és törvénysértésben részt venni, ezért a mai napon a továbbiakban ebben a törvénytelen és szégyenletes színjátékban nem veszünk részt.” Aki ma itt van, annak nyilván mégis el kell mondania ezzel szemben azokat az érveket, miért tartja kötelességének, hogy itt legyen, még akkor is, ha majd a végszavazásnál ugyanúgy tartózkodni fogunk, és nem támogatjuk ezt a törvényt, mint ahogy az előzőekben sem tettük. Arra készültem, hogy érvként tényszerűen elmondjam időrendben mindazt, ami történt, de Varga Mihály pénzügyminiszter úr gyakorlatilag mindent elmondott, ami világosan igazolja, hogy miről van szó. Két kulcsmomentumot hadd emeljek ki! A Perlaki Jenő által benyújtott módosító indítványt tartalmilag soha senki nem bocsátotta olyan szavazásra — semmilyen szempontból, koherenciaszempontból sem -, amelynek alapján ennek innen ki kellett volna kerülnie. Tehát az a törvény, amely így kerülne kihirdetésre, nem felel meg a jogalkotói szándéknak, mert egy elfogadott módosító indítványt nem tartalmaz. Egyébként pedig formai szempontból nézve a koherencizavar kiküszöbölése céljából a megfelelő helyre kívánta elhelyezni az előterjesztő, erről a javaslatról pedig éppen e formai hiba miatt nem szavazott az Országgyűlés. Tehát minden szempontból szükség van erre a mostani korrekcióra. Egyébként az MSZP most nem szól hozzá, de a hozzászólását megtette az ülés előtt. Ennek egyetlenegy érdemben is vizsgálható része van, miszerint a Házszabály 107. §-a világosan kimondja, hogy zárószavazás újból nem rendelhető el. Kicsit tovább kellene olvasni a Házszabályt, hiszen természetesen a köztársasági elnök úr megfontolásra akkor küld vissza egy törvényjavaslatot, ha az a zárszavazáson átesett, amint azt a 110. § (2) bekezdése világosan tartalmazza, hogy ezt követően milyen módon kell az adott illetékes bizottság előterjesztése alapján újból lefolytatni a záróvitát, majd természetesen újólag a zárószavazást. Tehát szó sincs róla, hogy itt bármi házszabályellenesen történjen. Egyébként pedig mindaz, ami itt az MSZP részéről elhangzott - idézek néhány kijelentést: „A kormány képviselője az elfogadott törvénybe becsempészett egy neki tetsző bekezdést. Soha nem fordult elő, hogy a köztársasági elnök meghamisított törvényszöveget ír alá. Súlyos törvénysértésbe sodorta a Fidesz nemcsak a kormányt, hanem a parlamentet és a köztársasági elnököt” - nos, tisztelt képviselőtársaim, most már talán világos, hogy ezek a megalapozatlan rágalmak hova vezettek. El kell fogadnunk, hogy a parlament nemcsak a törvényhozás színtere, hanem politikai küzdőtér, de a küzdőtéren belül is bizonyos szabályokat be kellene tartani. Hogy valaki bevonul ide a küzdőtérre, bevisz övön aluli ütést nemcsak az itt lévőknek, hanem a ringen kívül élőknek is, majd szorítósegédjeivel úgy távozik innen, hogy még magának tartja fenn az alkotmányosság nimbuszát, ez elfogadhatatlan és hamis. Elreptették a Malév vezérigazgatóját A Malév múlt pénteki igazgatósági ülésén elmozdították pozíciójából Antal Erzsébetet, a nemzeti légitársaság vezérigazgatóját. A Magyar Fórum információja szerint mindez a Fideszkormány aktív közbelépésére történt. Lentner Csaba országgyűlési képviselő a Malév vezérmenesztését a kialakult helyzetben szükséges, de már nem elégséges lépésnek nevezte. További személycserékre és a gazdasági helyzet átláthatóvá tételére, a veszteséges gazdálkodás megszüntetésére van szükség a Malévnél - fogalmazott Lentner Csaba. Ugyanakkor pozitív fejleményként értékelte, hogy a MIÉP másfél évvel ezelőtt megindult sorozatos problémafelvetéseinek hatására a kormány a Malév gazdálkodásának rendbetételére törekszik. A leváltott vezérigazgató alapvetően felelős a Malév tavalyi 11 milliárdos veszteségéért. Okolható azokért az előnytelen szerződésekért, amelyek a Malévet az elmúlt évek alatt a csőd szélére juttatták. A MIÉP-es képviselő emlékeztetett Csurka István elnök-frakcióvezető néhány hónappal ezelőtti kijelentésére, miszerint a Mahartnál, a közszolgálati Magyar Televíziónál és a Malévnál a MIÉP tárta fel először a gazdasági visszásságokat, s hívta fel a figyelmet a megmaradt nemzeti értékek fokozott kormányzati védelmére. A kialakult helyzetben a vezércserét követnie kell a Malév kajmán-szigeteki off-shore cégeinek és az orosz repülőgép-társaságoknak átengedett, a Ferihegyről induló turistajáratok szerződéskötései felülvizsgálatának, előnytelen gépbérbeadások, lízingelések ellenőrzésének és „rendbe rakásának is”. Lentner szerint a kormánynak foglalkoznia kell továbbá a repülőtéri koordináció lezüllesztésével, amelynek következtében a Közel-Keletről és a FÁK államaiból ellenőrizetlen módon özönlik az utastömeg Ferihegyre, s így Magyarországra - közölte a honatya. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a légitársaság konszolidációja nem járhat együtt több mint ezer repülőtéri dolgozó elbocsátásával. Az off-shore cégeket és a felelőtlen vagyongazdálkodást kell megszüntetni a Ferihegyi repülőtéren, nem pedig a munkahelyeket - szögezte le a MIÉP gazdaságpolitikusa. Hozzátette: a stratégiai fontosságú légi közlekedés felelős döntéseket igényel a kormánytól a továbbiakban is. A MIÉP bízik abban, hogy az általa már évek óta indokoltnak tartott Malévvezércsere nem a 12 százalékos lakossági földgázár-emelésekről és a 15,5 százalékos távhőszolgáltatási díjakról akarja elterelni a figyelmet, hanem a nemzeti vagyon fokozottabb védelmét szolgáló gazdaságpolitika előtérbe kerülésének kezdete. (gki)