Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 8. évfolyam (1901)

Értekezések - Dr. NÉMETH AMBRUS: Selyemtenyésztési mozgalmak Győrött 1771–1831-ig

SELYEMTENYÉSZTÉSI MOZGALMAK GYŐRÖTT 1771 — 1831 IG. Irta : DR. NÉMETH AMBRUS. A Magyarország déli részén III. Károly uralkodása elején megin­dult selyemtenyésztés szép sikerrel kecsegtette a magyar ipar ez ágát. Mária Terézia királynő ösztökélése következtében még nagyobb buzga­lommal sürgette a magyar kormány a nyers selyem tenyésztésének felkarolását. Halomszámra kelnek s mennek szét az ország minden alkalmas vidékére a királyi rendeletek, a melyek nem győzik a selyem­tenyésztésből az országra háramló nagy hasznot eléggé hangsúlyozni. Győr város hatóságához — tudtunkkal — 1768. év koratavaszán érkezett az első intézvény, melyben a magy. kir. helytartótanács a királyi akarat tolmácsaként melegen ajánlja a selyemtenyésztés felka­rolását. Veröcze megyét állítja követendő például, melyben — Sollenghi Károly 1) selyemtenyésztési felügyelő jelentése szerint— Adamovich János alispánnak buzdítása és fáradozása következtében kiváló sikereket értek el a selyemtenyésztés terén. E sikerek hatása alatt arra hívja fel a helytartótanács Győr város hatóságát, hogy létesítsen szederfaiskolát, vesse be szedermaggal, neveljen szederfa csemetéket, majd pedig a fiatal szederfákat ossza ki a város polgársága között, hogy azok idővel selyemhernyókat táplálhassanak, illetőleg selyemgubókat nyerjenek. Végül elvárja a helytartótanács a várostól, hogy intézkedéseiről s eredmé­nyükről időnkint jelentést tesz. 2) 1769. május 18-ikán ismét leír a hely­tartótanács és sürgetőleg szólítja fel Győr város hatóságát, tegyen jelen­tést arról, hogy eljárt-e a mult évi utasítás szerint s van-e valami eredmény 3) Minthogy azonban a hatóság nem felelt, a helytartótanács deczember 28-ikán újra megsürgette a választ. A hatóság hallgatott. De a helytartótanács nem nyugodott s 1770. február 22-ikén megint ráírt a hatóságra, a mely végre megszólalt. 1770. február 28-ikán kelt válaszában imígyen szól a város : Győr város lakossága iparral, keres­kedéssel, vagy egyéb munkával foglalkozik. Elvétve akadnak oly egyé­nek is, akik selyemhernyót tartanak s táplálnak, de a nyert selymet ') V. ö. a Szemle 1895. évi 1G0. és 101. lapját. 2) Győr város levéltára: Helytartótanácsi intézvények (rendeletek*) 1768 : 1888. sz. a) U. o. 1769 : 2011. Gazdaságtörténelmi Szemle ICol. 1

Next

/
Thumbnails
Contents