Magyar Hirlap, 1906. október (16. évfolyam, 253. szám)

1906-10-20 / 253. szám

1906. október 20. MAGYAR HÍRLAP h­ogy a zárt palackokat egyelőre nem vetik hitelez­­­­ési­ kényszer alá. A bizottság a többi részletet a köz­­gazdasági bizottság módosításaival elfogadta. (A hármas szövetség.)­ ­Milánóból­­táviratoztak a Magyar Hír­lapnak a Corr­ere­l la Sem, amely eddigelé nem éppen barátságos érzelmekkel viseltetett Ausztria,Magyarország és Németország irányá­ban s minduntalan sürgette a hadi készülődé­seket a keleti szomszédállam ellen, ma land­­zsát tör a hármas szövetség mellett , hangsú­lyozza, hogy annál a feszült viszonynál fogva, amely Németország és Anglia közt fennáll, Olaszországra vár a közvetítés szerepe tradi­­c­ionális barátsága révén, amely e két állam­hoz fűzi. A h­ármasszövetség nagyjelentőségű a keleti kérdés megoldásában, az pedig ketség­­telen, hogy Ausztria-Magyarország k­önnyen megegyezésre juthat Olaszországgal a fravea­­non a statusquo fentartása czéljábol s When a Balkán független államok területi épségét is biztosíthatná Albánia függetlenségével egye­temben. Éppen ezért a hármasszövetség politi­kai szükség mind a három államra nézve. Ez a hangnem a hármasszövetség meg­ítélésében már Tschirszki német birodalmi ál­lamtitkár római fáradozásaira vezethető vissza. Ülésszak és delegáczió Tóth és Leszkay utóda,­ ­­ A Magyar Hirlap tudósítójától. "Az ülésszak kérdéseiről és szoros kap­csolatban a delegáczionális tagságról írtunk a jó minap és közöltük, hogy a kormányzat egyelőre nem gondol a parlamenti szesszió berekesztésének dolgával. A kormánynak az a szándéka, hogy a Ház Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter szoc­iális törvény­javaslatával még a delegác­iók összeülése előtt végezzen. Akkor is úgy esketik meg ez, ha a parlament nagyon is szorgalmatosan munkálkodik. Ha a kormány az ülésszakot most rekesztené be, jó sok napot vesztene el, amelyeket az alakulás venne igénybe. Mindezeken felül pedig kénytelen volna a házszabályok rendelkezésén valamennyi ja­vaslatot és­ így a költségvetést is vissza­vonni. Ilyeténformán a jövő esztendei költ­ségvetésre ez idén többé alig, hanem majd csak az új esztendőben kerülne­­sor. A körül­mények tehát arra kényszerítik a kormányt, hogy az ülésszakot majd csak a költség­­vetésnek a letárgyalása után rekessze be- Ilyenformán tehát marad a tavasszal meg­választott delegác­ió, mert így rendeli ezt a törvény, amelynek értelmében az ország­­gyűlés a közös ügyes bizottság tagjait ülés­­szakonként választja. A tagsorban két vál­tozás esik csupán. Az egyikről megemlékez­tünk már. Ez Barabás Béla, akinek kép­viselői folyamata a nyáron megszakadt és így helyébe póttagot h­ívnak be. A másik Kulik Béla, akit tegnap főispánnak nevez­tek ki. Barabás helyét Bernáth Béla, Kubik helyét pedig Chernel Gyula kapja, mind­egyike mint legtöbb szavazatot kapott póttag. A parlament valamennyi pártja érte­kezik ma este­ A hazai ipar fejlesztéséről szóló javaslatot tárgyalják és kijelölik hiva­talos szónokaikat. A függetlenségiek ezen­felül fontos tisztséget töltenek be pártkörük­ben: a gazdai állást. Rövid idők során har­madszor vált gazdát ez a tisztség. Tóth Já­nos után Leszkay Gyula jött, de mert Tóth­­ból államtitkár, Leszkay Gyulából pedig ház­nagy lett, új gazdát kerestek a független­ségi pártkörnek és találtak is Putnoky Mór személyében. A jelölést ma este ejtik meg az értekezleten. tat A Ház holnap fog bele Kossuth Fe­­rencznek a hazai ipar fejlesztéséről szól törvényjavaslat tárgyalásába. A hivatalos szónokokon kívül a függetlenségi párttól többen szólnak hozzá a javaslathoz. Ha a Ház ezzel a javaslattal végez, akkor a men­telmi ügyekre kerül a sor. Sok dolog lesz majd a kérvényekkel is, mert egész sereg gyülemlett össze a peticziókból. Van egy koc­sirakománynyi majdnem és ha a Ház tárgyalásukra sort kerít, eltart jó hétig, áruig végez velük. Szóval anyag van most a tárgyalásra elég és nemsokára a költség­­vetés bizottsági előkészítésére is sort ke­rítenek. Bonyodalom a Goluchowski ügyben. — A Magyar Hirlap tudósitójától. — A Pester Lloyd tegnapi estilapja bécsi forrásból megezáfolta azt a h­irt, hogy Golu­chowski a tegnapelőtti audienczián lemon­dott s e czáfolathoz a következő megjegy­zéseket fűzte: Mindazáltal nem mondható, hogy a lappangó Goluchowski-válság már elintéződött. Ily jól még távolról sem állnak az ügyek. Beavatott helyen ugyanis úgy vélik, h­ogy úgy a külügyminiszter elhatározása, mint a mérvadó döntés attól a je­lentéstől függ, amit W­ek­erít dr. miniszterelnök a legközelebbi napokban a magyar pártok hangu­latáról fog beszámolni. Addig változatlan a hely­zet és épp oly helytelen, ha azt mondják, hogy Goluchowski gróf benyújtotta lemondását, mint­­ha arról beszélnek, hogy válság már egyáltalán nincs.“ . . . . . » Ma reggel pedig ugyancsak bécsi for­rásból azt jelenti a Pester Lloyd, hogy itt idézett tegnapi bécsi tudósítását jól értesült helyen megerősítik és hozzáteszik, hogy „Wekerle dr.-nak azt a határozott kijelen­tést kell tennie, hogy a magyar delegáció­­ban hajlandó-e Goluchowski politikáját képviselni, vagy erre nem vállalkozik. A külügyminiszter ezt a kívánságot a maga részéről először is abból a tárgyi okból látja indokoltnak, mert nem szabad olyan politi­kát folytatnia, amelylvel a monarchia mind­két államának kormányai nem azonosítják­ magukat és szükségesnek tartja abból a czél­­szerűségi okból is, mert nem tudván magya­rul, le kell mondania a magyar delegáczió­­val való közvetlen eszmecseréről és így poli­tikájának teljes egyéni közvetlenséggel és­­ súlylyal való képviseltetésére van utalva, erre pedig csak a miniszterelnök alkalmas. Ha tehát Wekerle dr. hajlandó arra, hogy a külügyi hivatal politikáját a magáéva tegye, cikkov f Golluchowski fivól vwn ad; el­lenkező esetben — nem marad. Utóbbi eset­­ben a visszalépése befejezett ténye . Eddig terjed a Pester Lloyd jelen­tése, mely — tekintve azt, hogy bécsi forrás­ból ered és Goluchowski intenczióit a jól­értesültség kiemelésével ismerteti, nyilván a külügyminiszterhez közelálló forrásból ered. A hír ebben a formában és ezzel a határo­zottsággal Goluchowski szerdai kétórás audiencziája után annál nagyobb feltűnést kelt magyar politikai körökben, mert a bécsi lapok a szerdai audienczia után Golu­chowski lemondásáról mint befejezett tény­ről írtak. Bár igaz, hogy tegnap este már a N. Fra Presse is óvatosabb volt és reggel közölt hírével némi ellentétben azt írta, hogy a magyar kormány Goluchowski meg­mentése érdekében nem választat új dele­­gácziót, nehogy az a réginél Goluchowski­­ellenesebb legyen. Hol van itt az igazság? Hogy Golu­­chwski megbukott, azt a bukás hátterében­­ álló eseményekkel együtt a Magyar Hírlap­­­­nak Bécsből már akkor jelentették, amikor­­ még mindenfelé czáfolták Goluchowski­­ bukását. Lapunk bécsi beavatott forrásból ezek után már október 16-éte kelt levélben, melyet közöltünk, értesült az elterjedt téves hírekkel szemben arról, hogy a Gobi­­howrski-kérdésben akkor még nem vont le döntő konzekvencziákat egy illetékes tényező sem. Ez az informác­iónk kiemelte, hogy jobbra vagy balra egyaránt fordulhat a helyzet, aszerint, amint Goluchowski fel­tétlenül megpecsételt bukását a király aka­rata hosszabb vagy­ rövidebb lejáratú válsá­gos helyzetek árán akarná elodázni. Hozzá­tette forrásunk a következőket is: „A hely­zet megítélésében óvakodjanak a magyar politikusok a pesszimizmustól. Anélkül, hogy bebizonyítottnak venném a sok mos­tanában emlegetett verziót, biztosra veszem, hogy egy miniszterelnöknek mindenesetre kellemesebb feladata „felfelé“ a király ked­ves emberének a támogatása, mint az elej­tése. Magam is úgy tudom, hogy a király elejétől fogva nem titkolja ezt a hajlandó­ságát■ Hiszen egy miniszterelnök eleget ért­het abból, ha minden c­érzás nélkül közlik vele, hogy Goluchowski újra lemondott, de a lemondása nem fogadtatott el. Úgy tudom azonban, még­pedig jó helyről, hogy ennél több nem történt.“ Ha a P. Ll. bécsi informálója, aki nyilván ismeri Goluchowski terveit, az ezek után történtekről a fentebb idézett for­mában számol be, ez a helyzet kiélesedéséről tesz tanúságot. A szerdai audienczián Golu­­chowski bizonyára beadta a lemondását. Ebben egyetért minden bécsi informáczió s az ilyen élére állított személyes kérdések­nél ez a dolog természetéből is folyik. Ha tehát a megbukott Goluchowski sorsának eldöntését a szerdai audienczia után a ma­­gyar minisztertanács asztalára dobják át a Hofburgból, ez nem jelenti a helyzet jobbra fordulását. Ellenkezőleg: Vagy azt jelenti, hogy a magyar kormány vállalja a nép­szerűtlen külügyminiszter alkotmányos fe­dezetének hálátlan tisztét, vagy azt, hogy nyíltan kell kikosaraznia Goluchowski gróf legfelsőbb védelmezőjének egy olyan kíván­ságát, amely személyi természetű hátterénél fogva nem a könnyen kezelhető kérdések közül való. Ide hegyezi ki a Goluchowski­­kérdést a sok körülötte feltornyosuló szemé­lyes szempont. A N. Freie Presse mai reggeli lapjá­ban azt írja, hogy Goluchowski formasze­­rűen még nem adta be a lemondását, de ez bizonyos esetben nagyon rövid időn belül elkerülhetetlenné válhatik. Midőn a magyar, miniszterelnöktől — írja a N. Fr. Presse — a magyar delegáczió magatartása tekinteté­ben minden meglepetést kizáró informácziót kértek, sőt mintegy garancziát a közös költ­ségvetés biztos megszavazása tekintetében, úgy látszik, ő maga is érezte a szükségessé­gét annak, hogy a magyar parlament vezető­i tényezőinél még egyszer informác­iót szer­­­rezzen, hogy az elébe tett kérdésre határo­­­­zott választ adhasson. A magyar miniszter­elnök a legközelebbi napokban Bécsbe uta­zik s akkor már valószínüleg abban a hely-­­ zetben lesz, hogy egyetértve a magyar par-­­­lament vezérembereivel, nyilatkozhatik az­iránt, hogy Goluchowski budgetjének el-­­ fogadása a magyar delegáczióban biztosítva­­ van-e. Ha ez nincs biztosítva, vagy kétséges, akkor elérkeznék az időpont, melyben Golu­chowski a lemondási kérvénye előterjeszté­­­sére indíttatva érezné magát. A válság tov­­­vábbi alakulása tehát a miniszterelnök jelen­­­­tésétől függ. Ezért a válság a legközelebbi­­ napokban forma szerint is kitörhet, mert a­­­j delegácziónak novemberben kezdődő ülés- 1 .­szaka kizárja a személyi kérdés elodázásá­­­­­­nak lehetőségét* *

Next