Magyar Hirlap, 1927. július (37. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

IOwixer 10FHXER d 3iVtt e keL 'v é "t k Iái t° TM J1' tg a’eiá gUl an­ B H ISI H Ili Mis 88 fél­ Hl W­,bA,?Jkári* J i*,*, ha?‘ .áenak.^ a gyűlöletnek és a buszának. J» gf lg || f|| il ||j ||| ||f g| M Hk­Up «e]«°í\l.tu fétí1Ve«ís JébeDael 80^ad'I HlídenkaUn^ IS fPBQP ff 11 ff M fii MM If Wt M MM fi n 11 h.nfthaHák" 'muVn pék. osztályok és felekezetek egyetérté­ ig 10 fii W llj M 10 10 CTLlAm ||| ||| fflji Äk i» hadat preo lé,'nem«l,Jt. " rs'SdZm^na^^frdlke! if ijj 11 B f| P Ilii « flL •­ «Ivek mS«e rvjliz« kalandozónak, útjának szabadságát, vámmentességét g||]|L M ft, "SÄIÄ «“TwutÄ Az Óceán, amelyet át kell repülni Az első, a szőke, kéktekintetű angol­szász fiú egyszerűen felpattant a repülő­gépére és harminckét óra alatt vak­merő naivitással átrepülte az Óceánt. Jóformán azt sem tudta, mit cselekszik, inkább az ösztönére bízta magát, mint a gépére. A második már nem jött egyedül és megfontoltabb, körültekin­tőbb volt, szakszerűen felkészült a küz­delemre, amelyet a magassággal, a mély­séggel, a távolsággal, az összes dimen­ziókkal meg kell vívnia. A harmadik, aki most birkózik a tenger és az ég el­szabadult ellenséges erőivel, negyed­magával vágott neki az ismeretlennek, amely a két úttörő ellenére sem lett jár­hatóbb. Az óceán egén nincs ösvény, amelyet az elődök kitaposhatnak az utá­nuk következők számára. Mindenki a saját maga útját járja a felhők és viha­rok csapdái közt — és mégis, az első nélkül nem következett volna a második és a harmadik. Íme, négy hét alatt a szemünk előtt játszódott le egy fejlődési folyamat, amelynek törvényei szinte laboratóriumi­­világossággal nyilatkoznak meg. Egy romantikus kezdeményezés ■— Lindbergh —, amelyet harmadnap kö­­vet a kezdetleges formájú realizálás­­— Chamberlin már utast is hoz magá­val —, két hét múlva már négyen utaz­nak az Óceán fölött és a repülőgép fa­lára, mint egy közönyös postakocsira, ráfestették a hivatalos üzem emblémáját­­és betűit: U. S. Mail, — amerikai posta. Négy hét alatt — ha csak szimbolikusan is — egy gyermekesen, mitológiaian gyö­nyörű és vakmerő csínyből, égi autó­buszjárat lett és gyorsposta, hogy egy­két év múlva a hálátlan emberiségnek épúgy ne jusson eszébe a hősök neve, amikor Amerikába ír expressz-levelet, vagy másnap estére New Yorkban akar lenni, mint ahogy senki sem gondol Sephensonra, amikor felül a bécsi gyorsvonatra. A lehetetlen akkor vált lehetségessé, amikor Lindbergh az óceán átrepülésé­­nek útjából elhárította a lélektani aka­dályt. A lehetetlen — amely tulajdon­képpen elméletileg mindig lehetséges volt, mióta a repülés valóság­a akkor tört meg, amikor Lindbergh egyetlen szökkenéssel bebizonyította, hogy New Yorkból Párizsba repülni nem fantaz­magória, nem is elméleti lehetőség, ha­nem emberi tett. Ennek a lélektani aka­dálynak leküzdése tette elképzelhetővé, plauzibilissé az utána következő meg­fontolt szakembereknek, hogy Ameriká­ból Párizsba, Berlinbe repülni csak­ugyan lehet, és pedig valóban azokkal a technikai eszközökkel, azoknak a fizi­kai, meteorológiai számításoknak a fel­­használásával, amelyek elméletben már régen eszkomptálták az óceán átrepülé­­sét, de valahogy olyanformán, mint ahogy az elmélet egy rézkrajcárban annyi atomenergiát sejt, amennyi két­szer hajtja a föld körül a gyorsvonatot. De hol van ez a rézkrajcár? Talán egy költőnek a zsebében, * Lindbergh, az­­óceánrepülés költője, a művész naivitásával és vakmerő intuíció­­jával lehetségessé tette, hogy az óceán­repülés tudományos feltételei érvényesül­jenek. Valaki elsőnek berregtette meg a győ­zelmes masinát a tenger fölött, amely sokezer év óta tartja a haragot az éggel, és szünetlen hullámaival meg akarja ostromolni a nála is hatalmasabb, titok­zatosabb és kegyetlenebb végtelent. Va­laki áttört a tenger és az ég kozmikus háborújának frontján. Valaki megtette az első lépést, amikor a bénaság volt az észszerűbb és természetesebb. (Valaki kimondta az első szót, amikor a néma­ságba már mindenki beletörődött. És egyszerre felszabadult minden, a lábak rájöttek, hogy járásra valók, a nyelvek, hogy beszédre. Egy, egyetlen egy hősi kezdet , és a tétlenség izgalmas aktivitássá változott. Byrd kapitány hatpercenként adja le a kommünikéit, mintha mi sem volna ter­mészetesebb, mint az, hogy valaki két mérföld magasban átrepül Skócia fölött és joviális üdvözletet vált a Mauretániá­­val. Egy lépés a sötétben, egy szó a néma­ságban, — vájjon csak az Óceán átrepü­­lése olyan magától értetődő? Egy lépés a sötétben, egy szó a némaságban, — az Óceán, amely ember és ember, nép és nép, osztály és osztály között szélesedik, veszélyesebb és lehetetlenebb, mint az Atlanti-tenger és a dühös, ellenséges atmoszféra, amelyen Lindbergh és társai átvágtak? Egy lépés a sötétben, egy szó a néma­ságban,­­— és talán mindjárt nem lesz olyan széles a gyűlölet tengere, az elfo­gultság tengere, az önzés és az ostobaság óceánja. Ha valaki egyszer naivan, gyer­meki, költői vakmerőséggel indul el és partot ér! Ha valakiben egyszer meglesz a Lindberghek tiszta hite, önzetlen bá­torsága és rajongása! van A­v - 'V ' , Byrd kapitány éjjel két óra után Párizs mellett kényszerleszállást végzett és gépe összetört A Miss America eltévedt Franciaország fölött Éjjel 1 óra 10 perckor jelesü­l, hogy nagy ködben nem tudja megállapítani , hol van­ Óriási izgalommal ezrekre menő tömeg lesi a Miss America érkezését a le bourgeti repülőtéren, ahol hallják Byrd repülő­gépének kattogását . Kedden és szerdán az Egyesült Államok két legtávolabbi pontján, San Franciscóban és New Yorkban uralkodott a legnagyobb izgalom, amennyiben a san franciscói repülő­térről kedden reggel indult el Maitland és Hegenberger hadnagy, hogy San Franciscó­­ból leszállás nélkül Honoluluba repüljenek, szerdán pedig a New York melletti roosevelt­­fieldi repülőtérről indult el Byrd kapitány repülőgépe, a Miss America Párizs felé. Maitland és Hegenberger hadnagyok három motoros Fokker-repülőgépen indultak el hosszú útjukra. A két honolului repülő huszonhat óra alatt akarta az utat megtenni, bár harminc órára elegendő benzint vittek magukkal és valóban szinte másodpercnyi pontossággal érkeztek meg Hawaii fővárosába, amennyiben 25 óra 12 perc és 30 másodperc alatt hagyták hátra a 3790 kilométeres utat. A két repülő ilyen­formán elnyerte Dole nagykereskedő 35.000 dolláros díját, amelyet a Csendes-óceán át­repülésére tűzött ki, de azért az újabb 25.000 dolláros díjért, amely a Hawaii szigetéről New Yorkba irányuló légiút megtételére van kitűzve, már nem fognak síkra szállni, amennyiben az Egyesült Államok hadügyi hivatala úgy határozott, hogy a Fokker-gép Hawaiiban marad és a kisebb szigetek között fog közlekedni, Maitland és Hegenberg had­nagyok pedig hajón indulnak vissza az Egye­sült Államokba. Fokker mérnök, aki úgy Maitland, mint Byrd repülőgépét építette, a két sikeres légiút hallatára máris kijelentette, hogy azonnal hozzákezd olyan repülőgép elő­állításához, amely teljes 72 óráig lesz képes a levegőben maradni és megszakítás nélkül teszi meg a san francisco-tokiói repülőutat. Byrd kapitány útnak indul Szerdán hajnalban már két óra tájban felébredt a New York melletti roosevelt­­fieldi repülőtér és valamennyi pilóta, szerelő és mechanikus kisietett az óceánjáró ame­rikai pilóták számára épített beton neki­futási terület felé, hogy tanúi legyenek Byrd kapitány indulásának. Pontosan négy óra volt, amikor a mentőrök megindították a Miss America légcsavarát és Byrd kapitány gépe a legnagyobb könnyedséggel, szinte pil­lanat alatt emelkedett a magasba, nem úgy, mint Lindbergh és Chamberlin nehézkesen konstruált monoplánjai. Wanamaker, a hí­res áruháztulajdonos finanszírozta Byrd kapitány légiútjának költségeit és rajta kívül egészen az utolsó pillanatig senki sem tudta, hogy­ Byrd kapitány három társával egyetemben szerdán hajnalban nekivág az óceán átrepülésének. Eleinte semmi sem akadályozta Byrd ka­pitányt útjában, úgy hogy még a számítá­soknál is gyorsabban haladt előre Európa felé, amennyiben 160 kilométeres órán­kénti sebesség helyett 200 kilométert tett meg. Byrd kapitány légi útjáról egyébként a Magyar Hírlap következő táviratai szá­molnak be: New York, június 29. Délelő'.t 11 óra. A Miss America szikratávíró-jelentése sze­rint az idő kedvező és Byrd repülőgépe óránként 200 kilométeres sebességgel halad Új Fundland felé. New York, június 29. (Rooseweltfieldi repülőtér.) Délután 5 óra 12 perc. Byrd kapitány Wanamakernek a követ­kező szikratáviratot küldte: A legénység jó hangulatban van. Sajnos ellenszél támadt, amely nagyon megnehezíti utunkat. Cape Race fölött hagyjuk el az amerikai száraz­földet. Mindenkit üdvözlünk. St. Johns, Uj Foundland, június 29. 7 óra 30 perc. Byrd elrepült St. Johns felett és a Ne­­rissa gőzöshöz érkezett jelentés szerint minden a legnagyobb rendben van. Newyork, június 30. , 11 óra 39 perc. Byrd legújabb szikratávíró-jelentése sze­rint Uj Foundland fölött erős ködön kellett áthaladnia, úgy hogy az amerikai repülők még gépük szárnyát sem láthatták. Newyork, június 30. Byrd a jelentések szerint Új Skócia part­jai felett három és fél óra alatt haladt át és így teljes 65 perccel rövidebb idő alatt tette meg az utat, mint annak idején Lindbergh kapitány. Byrd kapitány három ajándékot is vitt magával légi útjára, még­pedig két amerikai lobogót, köztük azt, amely Byrd kapitány gépén lobogott, amikor az északi sark fő­falt elhaladt, továbbá a világ legkisebb bib­liáját. Byrd kapitány sűrű ködben az óceán fölött Párizs, június 30. A befutott jelentések szerint a Miss Ame­rica­­ az Atlanti-óceán fölött sűrű köddel és heves esővel volt kénytelen megküzdeni. A kedvezőtlen időjárás az utat rendkívül megnehezítette és a gép csak lassabban tu­dott előre jutni, mint ahogy előre számítot­ták. A Doric gőzös hajnali 2 óra 21 perc­kor az északi szélesség 49 fok 26 perc és a nyugati hosszúság 24 fok 10 percén szikra­táviratot fogott el, amely szerint a Miss America ebben az­­időpontban 50 mértföld­­nyire volt a gőzöstől. A Berlin gőzös dél­előtt 9 óra 20 perckor az északi szélesség 48 fok 15 perc és a nyugati hosszúság 20 fok 15 perc által megjelölt ponton tisztán hallotta a repülőgép berregését, bár magát a repülőgépet a hajóról nem láthatták. Párizs, június 30. A Compagnie Generale Transatlantique Paris nevű gőzöse ma délután 1 óra 20 perckor Byrd kapitány következő szikra­táviratát fogta föl: 10.000 láb magasságban, nagyon sűrű ködben vagyunk. Belfast, június 30. Byrd kapitány repülőgépe, a Miss Ame­rica, déli 12 óra tájban elrepült a nyugati partvidéken fekvő Valencia városka fölött, melynek rádióállomása több jelet vett fel.

Next